Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1936. november (45. évfolyam, 251-272. szám)
1936-11-07 / 255. szám
1836. XI. 7. I INGER MÉRET UTÁN IS, Wlk zsebkendő, nyakkendő, II harisnya, vászon ■ JB szenzációs ALAKyOZSOftY| AMUtaZBAV | ^SS3 Lewt. A követtábor pénteki tanácskozása A követtábor tanácskozásainak második napján Végvári József dr. országgyűlési képviselő, fővezér tartotta meg beszámolóját. Kifejtette, hogy a fővezér a régi szokásokhoz híven, a tulajdonképeni beszámolót az ügyosztályok vezetőivel karöltve tartja meg, majd arra mutatott rá, hogy a bajtársi körökben bizonyos fokú nyugtalanság észlelhető a Turul Szövetség jövőjét illetőleg. — Nyugtalanságra nincs ok, — mondotta a fővezér — mert igenis garanciát lát arra, hogy a jobboldali irányzat nagyobb erővel fogja uralni az ország politikai helyzetét, mint az eddig történt. A Turul Szövetség ma már olyan erős, hogy senkinek sem szorul a támogatására és minden támadást kitud védeni. Nem fog arra sor kerülni, hogy bárki is, bármilyen oldalról a Turul Szövetség egységét a legkisebb mértékben is megbontsa. Az elkövetkező időkre a Turul Programjának fő feladatát abban látja, hogy a Turulnak igyekezni kell az országban minden pozíciót elfoglalni és ezen az úton kell propagálniazokat a nagy eszméket, amiket a szövetség zászlajára írt. Szerinte minden bajtársi vezetőnek a bajtársi rang legalsó fokozatán kell kezdeni a munkát, mert a jó vezetésnek csak ez lehet a garanciája. Nem hiszi, hogy javára szolgálna a Turulnak az, hogyha olyan egyének kerülnének a Turul Szövetségnél vezető pozícióba, akik eddig nem merteka Turul szervezeteihez csatlakozni. Végvári József dr. beszámolója után Geőcze Péter, Vajda István dr., Lázár Zoltán dr., Bántornyai Lajos, Bakó Elemér, Szilágyi József, Lissák György dr. Gulyás Gáspár szólaltak fel és elmondották gondolataikat a Turul Szövetség jövőjére vonatkozólag. Ezután Eszterhás István dr. volt országos vezér szólalt fel nagy figyelem mellett. Eszterhás István dr. kifejtette, hogy két fontos kérdést kell letárgyalnia a követtábornak. Az egyik az ifjúság problémája, a másik pedig az új kialakulandó nacionalizmusé. Az ifjúság problémája azé az ifjúságé, amelyik ma itt van és ezt itt kell megoldani, mert hiszen ki oldaná meg ezeket a kérdéseket, ha nem a Turul Szövetség,az ifjúság legtágabb körű szervezete. Ennek az ifjúságnak fő problémái összefüggnek a második nagy problémával, a kialakulandó nacionalizmussal. Hiszen ennek kiépítése csak úgy sikerülhet, hogyha a magyar nép ennek az ifjúságnak a soraiból olyan vezetőket kap, akik a nemzet nagy egyetemes szempontjait tekintetbe véve, hivatásuk magaslatán állanak. Ezeket a vezetőket a nemzet el fogja fogadni, mert hiszen itt társadalmi különbség nélkül minden osztály képviselve van. Nem szabad azokat a fiatalokat elzárni az építőmunka elől, akiknek szinte a homlokukon fénylik az almj. Tudniillik az a helyzet, hogy a kampány végén, június, júliusban a kenyérlisztek fogytán vannak és így a malmok, dacára annak, hogy a búza nem emelkedik, a kenyérliszt árát aránytalanul megdrágítják, és a pék kénytelen magasabb áron is megvenni a lisztet. Ezt tudni kellene a Rózsa-malom tulajdonosának is. De tudja is, mert hiszen a többi malmokkal együtt ő is ugyanezt cselekedte. Augusztusban, amikor az új lisztek olcsóbban kerültek forgalomba, akkor a pékek is leeresztették a kenyér árát 26 fillérre, és ezt az árat tartották egészen addig, amíg az olcsó áron vásárolt lisztjük tartott. Amikor azonban ez kifogyott, kénytelenek voltak a kenyér árát 28 fillérre felemelni. Ebből is látszik, hogy a pékek addig, amíg olcsó lisztjük volt, nem hárították át a lisztet. A Turul követtábor második napja Végváry József dr. dr. mondtak nagy Miskolc, november 6. A Turul Szövetség XVII. országos követtáborának résztvevői csütörtökön este részben Sajószent Péterre részben pedig Hejőcsabára mentek ki, ahol az ottani bajtársi egyesületek rendeztek dísztábort. Sajószentpéteren a Lévay Bajtársi Törzs rendezésében folyt le a követtábor. Itt Gáspár József dr. törzsfő hangoztatta, hogy a magyar ifjúságban felsikolt a fájdalom, mert azt látja, hogy még mindig vannak, akik nem tudják megérteni az idők szavát és a pénzhatalmasságok még mindig abban ringatják magukat, hogy akik nem reggeliznek, nem tudják, lesz-e ebédjük, megmenthetők-e a szélsőséges áramlatoktól. Minden nemzet pusztulása, véleménye szerint akkor kezdődik, mikor egy országban megszűnik a nacionalizmus. Utána a sajószentpéteri vegyeskar énekelt, majd Lendvay Béla dr. tb. fővezér szenátor avatta fel az új dominusokat, köztük Ronkay Ferenc országgyűlési képviselőt és Pazonyi Elek dr. közjegyzőt. Beszédében hangoztatta, hogy a Túrai Szövetség másfél évtizedes munkájával első volt, amely a ferde ifjúsági felfogással szemben célkitűzéseit a magyar élet fájó problémái felé irányította és a kutató munkája elsősorban az olyan problémák felé irányult, amelyeket a haladó fejlődés útjára lehet állítani, és Eszterhás István beszédét pénteken Fontos szociális és népegészségügyi kérdéseket tárgyalt ezután, majd rámutatott arra, hogy vigadói ovációkkal és felvonulásokkal nem lehet szembeszállni a bolsevizmussal. Zsupka Kálmán tb. dominus szavalt ezután nagy hatással, majd a vegyeskar szerepelt Eperjessy Béla vezénylésével. Nagy sikere volt Demján Albert szavalatának is. — Papp Barna a Bercsényi BE feregése gyönyörű magyar dalokat énekelt. — A záróbeszédet Tóbiás Kornél dr. országos vezér tartotta. Rendkívül nagy érdeklődés mellett folyt le Hejőcsabán a Jávorka Bajtársi Törzs dísztáborozása is, azon Végváry József országgyűlési képviselő is megjelent a fővezérség tagjaival. A megnyitóbeszédet ifj. Hajdú István törzsfő mondotta, majd Plaulovits Klára szavalt igen szépen. Utána Boschánszky Lajos dr. dominus éneklett magyar dalokat, majd pedig Végváry József országgyűlési képviselő tartott lelkeket magával ragadó beszédet. Ezután Paulovits Sándor, Fazekas Géza, Hajdú Tibor, Komáromi Elemér, Miklós László regősénekeket adtak elő, majd ifj. Mármarosi Zoltán szavalt. A záróbeszédet Pálinkás Irén törzsfő mondotta, kotás vágya. Biztos abban, hogy ez az ifjúsági parlament a jövő parlamentje. Ha előfordulnak is a követtáboron véleménykülönbségek, azok nem is véleménykülönbségek, csak kifejezésbeli eltérések. A követtábor tagjai között az egységes nacionalista szellemnek kell uralkodnia, hiszen a követtábor minden tagja a nemzetből jött és így a nemzetnek minden baját, sebét ismeri. A gondolat áldozata jegyében kell a követtábornak eredményesen befejeződni. A hozzászólások után a kerületi beszámolók következtek. A miskolci kerület beszámolóját Koppányi Dénes dr. kerületi vezért tartotta meg. Utána Váradi-Borsai Miklós dr., Gyurich Gyula dr., Kincses János dr., Halasi Sándor dr., Kató Sándor, Szathmáry Lajos dr., Kovács Dezső és Fontányi János dr. kerületi vezérek beszámolói következtek. Este a diósgyőri vasgyárban a Zrínyi Miklós bajtársi egyesület tartott dísztábort, amelyen Végvári József dr. országgyűlési képviselő és a fővezérség is megjelent. A Pékszövetség válasza a Rózsamalom támadására Cáfolják a Rózsamalom állításait és kijelentik, hogy a malom épen a kispékek létalapját veszélyezteti . Állításuk szerint a Rózsamalom kenyere nem olcsóbb a fogyasztó számára Miskolc, november 6. A miskolci Pékszövetség és a Rózsamalom között a kenyérárak körül harc tört ki. A Pékszövetségnek több mint 40 péktagja van és ezek a maguk tisztes egzisztenciáját és az általuk foglalkoztatott többszáz munkáscsalád létalapját látják veszélyeztetve a Rózsa-malom akciójával. A Rózsa-malom tegnap a sajtóban nyilatkozott, amire a Pékszövetség az alábbi választ adja. A Rózsa-malomnak az az állítása, hogy 13,5 pengős búzaár mellett 28 filléres kenyérárakat léptetett életbe, látszat szerint ellenünk szól. Aki azonban ismeri a tényleges helyzetet, az nekünk fog igazat ademelkedést a közönségre. Ami az árrombolást illeti, bizonyítani tudjuk, hogy a Rózsa-malom viszontelárusítóknak 20 fillérért adott el kenyeréből több mázsát, amiből a közönségnek semmi haszna nincs, mert ennek dacára a vásárlóközönség ugyanannyiért kapja, mint a másutt vásárolt kenyeret. A Rózsa-malom által tett az a kijelentés, hogy a kispékeket kiemeli és csak a nagyoknak árt, egyszerűen nevetséges, mert amint nyilatkozatában is írja, a nagypékeknek fióküzleteik vannak és ő csak a viszontelárusítókat szolgálja ki. Éppen ez bizonyítja, hogy a nagypékeknek nem árt, lévén azoknak fióküzletük, így csupán a kispékek vevőjét szedi el, akik termelésük 30 százalékát a kereskedőknek adják el. Nem lehet elképzelni, hogyha valaki 40—50 mázsa kenyeret akar naponta termelni, az ne ártson elsősorban a kispékeknek, mert hiszen a nagypékek jobban bírják a versenyt, és a két malomkő között csakis a kispékek őrlődhetnek fel. A szövetkezet formája nem jelent semmiféle altruisztikus jelleget, mert hiszen itt csak egy család szövetkezett arra, hogy büntető expedíciót vezet a pékek ellen, akik nem voltak hajlandók az ő lisztjét vásárolni. A Rózsa-mallomnak tudnia kellett volna, mielőtt még a malmot felszerelte, hogy itt a pékek legnagyobb része el van adósodva a malmoknál és így nem vásárolhat másutt lisztet, csak ott, ahol tartozik. Készpénzvásárlók pedig ott vásárolnak lisztet, ahol jobban szolgálják ki. Etekintetben tehát a pékeket semmiféle felelősség nem terheli. Megszervezték az 1-ső népolvasót A jövő hét elején nyitják meg a Buza téri népolvasót A városnak régi szándéka, hogy a közkönyvtár mellett népolvasókat is rendszeresítsen a város különböző részein. Hosszú ideig anyagi kérdések hátráltatták ennek a szociális intézkedésnek a keresztülvitelét. Most végre a megvalósulás stádiumába jutott a népolvasók felállítása. A népművelési bizottsággal karöltve a szociális ügyosztály felállítja az első népolvasót. A buzatéri népkonyha éttermében lesz az első népolvasó, amelynek könyveit a népművelési bizottság bocsátja rendelkezésre. Ezek a könyvek mind magyar íróktól származnak és bennük a magyar irodalom tükre található meg. Ezenkívül felhasználják a népolvasót arra is, hogy ott iskolán kívüli, ismeretterjesztő és népművelési, előadás sorozatot tartsanak. Az első miskolci népolvasónak a vezetője Papp Lajos tanító lett. A fiatal és tehetséges tanítótól remélik, hogy nehéz kulturális feladatát sikeresen fogja megoldani. Az első miskolci népolvasónak a héten nyílik meg ünnepélyes keretek között. Látogatói hétköznap minden nap délután 3—8 óráig vehetik azt igénybe.