Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1936. november (45. évfolyam, 251-272. szám)

1936-11-07 / 255. szám

1836. XI. 7. I INGER MÉRET UTÁN IS, Wlk zsebkendő, nyakkendő, II harisnya, vászon ■ JB szenzációs ALAKyOZSOftY| AMUtaZBAV | ^SS3 Lewt. A követtábor pénteki tanácskozása A követtábor tanácskozásainak második napján Végvári József dr. országgyűlési képviselő, fővezér tartotta meg beszámolóját. Kifej­tette, hogy a fővezér a régi szoká­sokhoz híven, a tulajdonképeni be­számolót az ügyosztályok vezetői­vel karöltve tartja meg, majd arra mutatott rá, hogy a bajtársi kö­rökben bizonyos fokú nyugtalanság észlelhető a Turul Szövetség jövő­jét illetőleg. — Nyugtalanságra nincs ok, — mondotta a fővezér — mert igenis garanciát lát arra, hogy a jobbol­dali irányzat nagyobb erővel fogja uralni az ország politikai helyze­tét, mint az eddig történt. A Turul Szövetség ma már olyan erős, hogy senkinek sem szorul a támo­gatására és minden támadást ki­­tud védeni. Nem fog arra sor kerülni, hogy bárki is, bármilyen oldalról a Turul Szövetség egységét a leg­kisebb mértékben is megbontsa. Az elkövetkező időkre a Turul Programjának fő feladatát abban látja, hogy a Turulnak igyekezni kell az országban minden pozíciót elfoglalni és ezen az úton kell pro­pagálni­­azokat a nagy eszméket, amiket a szövetség zászlajára írt. Szerinte minden bajtársi vezető­nek a bajtársi rang legalsó fokoza­tán kell kezdeni a munkát, mert a jó vezetésnek cs­ak ez lehet a ga­ranciája. Nem hiszi, hogy javára szolgálna a Turulnak az, hogyha olyan egyének kerülnének a Turul Szövetségnél vezető pozícióba, akik eddig nem mertek­­a Turul szerve­zeteihez csatlakozni. Végvári József dr. beszámolója után Geőcze Péter, Vajda István dr., Lázár Zoltán dr., Bántornyai Lajos, Bakó Elemér, Szilágyi Jó­zsef, Lissák György dr. Gulyás Gáspár szólaltak fel és elmondot­ták gondolataikat a Turul Szövet­ség jövőjére vonatkozólag. Ezután Eszterhás István dr. volt országos vezér szólalt fel nagy fi­gyelem mellett. Eszterhás István dr. kifejtette, hogy két fontos kér­dést kell letárgyalnia a követtá­bornak. Az egyik az ifjúság problémája, a másik pedig az új kialakulan­dó nacionalizmusé. Az ifjúság problémája azé az ifjú­ságé, amelyik ma itt van és ezt itt kell megoldani, mert hiszen ki ol­daná meg ezeket a kérdéseket, ha nem a Turul Szövetség,­­az ifjúság legtágabb körű szervezete. Ennek az ifjúságnak fő problémái össze­függnek a második nagy problé­mával, a kialakulandó nacionaliz­­muss­al.­­ Hiszen ennek kiépítése csak úgy sikerülhet, hogyha a ma­gyar nép ennek az ifjúságnak a so­raiból olyan vezetőket kap, akik a nemzet nagy egyetemes szempont­jait tekintetbe véve, hivatásuk ma­gaslatán állanak. Ezeket a vezetőket a nemzet el fogja fogadni, mert hiszen itt társadalmi különbség nélkül min­den osztály képviselve van. Nem szabad azokat a fiatalokat el­zárni az építőmunka­ elől, akiknek szinte a homlokukon fénylik az al­mj. Tudniillik az a helyzet, hogy a kampány végén, június, júliusban a kenyérlisztek fogytán vannak és így a malmok, dacára annak, hogy a búza nem emelkedik, a kenyér­liszt árát aránytalanul megdrágít­ják, és a pék kénytelen magasabb áron is megvenni a lisztet. Ezt tud­ni kellene a Rózsa-malom tulajdo­nosának is. De tudja is, mert hi­szen a többi malmokkal együtt ő is ugyanezt cselekedte. Augusztus­ban, amikor az új lisztek olcsóbban kerültek forgalomba, akkor a pé­kek is leeresztették a kenyér árát 26 fillérre, és ezt az árat tartották egészen addig, amíg az olcsó áron vásárolt lisztjük tartott. Amikor azonban ez kifogyott, kénytelenek voltak a kenyér árát 28 fillérre fel­emelni. Ebből is látszik, hogy a pékek addig, amíg olcsó lisztjük volt, nem hárították át a lisztet. ­ A Turul követtábor második napja Végváry József dr. dr. mondtak nagy Miskolc, november 6. A Turul Szövetség XVII. orszá­gos követtáborának résztvevői csü­törtökön este részben Saj­ós­zent Pé­terre részben pedig Hejőcs­abára mentek ki, ahol az ottani bajtársi egyesületek rendeztek dísztábort. Sajószentpéteren a Lévay Baj­társi Törzs rendezésében folyt le a követtábor. Itt Gáspár József dr. törzsfő hangoztatta, hogy a magyar ifjúságban felsikolt a fájdalom, mert azt látja, hogy még mindig vannak, akik nem tudják megérteni az idők szavát és a pénzhatalmasságok még min­dig abban ringatják magukat, hogy akik nem reggeliznek, nem tudják, lesz-e ebédjük, megmenthe­­tők-e a szélsőséges áramlatoktól. Minden nemzet pusztulása, véle­ménye szerint akkor kezdődik, mi­kor egy országban megszűnik a nacionalizmus. Utána a sajószentpéteri vegyes­­kar énekelt, majd Lendvay Béla dr. tb. fővezér szenátor avatta fel az új dominusokat, köztük Ronkay Ferenc országgyűlési képviselőt és Pazonyi Elek dr. közjegyzőt. Be­szédében hangoztatta, hogy a Tú­rai Szövetség másfél évtizedes mun­kájával első volt, amely a ferde ifjúsági felfogással szemben célki­tűzéseit a magyar élet fájó problé­mái felé irányította és a kutató munkája elsősorban az olyan problémák felé irányult, amelyeket a haladó fejlődés út­jára lehet állítani, és Eszterhás István beszédét pénteken Fontos szociális és népegészség­ügyi kérdéseket tárgyalt ezután, majd rámutatott arra, hogy viga­dói ovációkkal és felvonulásokkal nem lehet szembeszállni a bolse­­vizmussal. Zsupka Kálmán tb. dominus sza­valt ezután nagy hatással, majd a vegyeskar szerepelt Eperjessy Bé­la vezénylésével. Nagy sikere volt Demján Albert szavalatának is. — Papp Barna a Bercsényi BE fe­regése gyönyörű magyar dalokat énekelt. — A záróbeszédet Tóbiás Kornél dr. országos vezér tartotta. Rendkívül nagy érdeklődés mel­lett folyt le Hejőcsabán a Jávorka Bajtársi Törzs dísztáborozása is, azon Végváry József országgyűlé­si képviselő is megjelent a főve­­zérség tagjaival. A megnyitóbeszédet ifj. Hajdú István törzsfő mondotta, majd Plaulovits Klára szavalt igen szé­pen. Utána Boschánszky Lajos dr. dominus éneklett magyar dalokat, majd pedig Végváry József or­szággyűlési képviselő tartott lelke­ket magával ragadó beszédet. Ez­után Paulovits Sándor, Fazekas Géza, Hajdú Tibor, Komáromi Ele­mér, Miklós László regősénekeket adtak elő, majd ifj. Mármarosi Zoltán szavalt. A záróbeszédet Pá­linkás Irén törzsfő mondotta, kotás vágya. Biztos abban, hogy ez az ifjúsági parlament a jövő parlamentje. Ha előfordulnak is a követtáboron véleménykülönbsé­gek, azok nem is véleménykülönb­ségek, csak kifejezésbeli eltérések. A követtábor tagjai között az egy­séges nacionalista szellemnek kell uralkodnia, hiszen a követtábor minden tagja a nemzetből jött és így a nemzetnek minden baját, se­bét ismeri. A gondolat áldozata je­gyében kell a követtábornak ered­ményesen befejeződni. A hozzászólások után a kerületi beszámolók következtek. A miskol­ci kerület beszámolóját Koppányi Dénes dr. kerületi vezér­t tartotta meg. Utána Váradi-Borsai Miklós dr., Gyurich Gyula dr., Kincses Já­­nos dr., Halasi Sándor dr., Kató Sándor, Szathmáry Lajos dr., Ko­vács Dezső és Fontányi János dr. kerületi vezérek beszámolói követ­keztek. Este a diósgyőri­ vasgyárban a Zrínyi Miklós bajtársi egyesület tartott dísztábort, amelyen Végvá­ri József dr. országgyűlési képvi­selő és a fővezérség is megjelent. A Pékszövetség válasza a Rózsamalom támadására Cáfolják a Rózsamalom állításait és kijelentik, hogy a malom épen a kispékek létalapját veszélyezteti . Állításuk szerint a Rózsamalom kenyere nem olcsóbb a fogyasztó számára Miskolc, november 6. A miskolci Pékszövetség és a Ró­zsa­malom között a kenyérárak kö­rül harc tört ki. A Pékszövetségnek több mint 40 péktagja van és ezek a maguk tisztes egzisztenciáját és az általuk foglalkoztatott többszáz munkáscsalád létalapját látják ve­szélyeztetve a Rózsa-malom akció­jával. A Rózsa-malom tegnap a saj­tóban nyilatkozott, amire a Pék­szövetség az alábbi választ adja. A Rózsa-malomnak az az állítása, hogy 13,5 pengős búzaár mellett 28 filléres kenyérárakat léptetett élet­be, látszat szerint ellenünk szól. Aki azonban ismeri a­­ tényleges helyzetet, az nekünk fog igazat ad­emelkedést a közönségre.­­ Ami az árrombolást illeti, bizo­nyítani tudjuk, hogy a Rózsa-malom v­iszon­tel­áru­sí­tóknak 20 fillérért adott el kenyeréből több mázsát, amiből a közönségnek semmi hasz­na nincs, mert ennek dacára a vá­sárlóközönség ugyanannyiért kap­ja, mint a másutt vásárolt kenye­ret. A Rózsa-malom által tett az a kijelentés, hogy a kispékeket kie­meli és csak a nagyoknak árt, egy­szerűen nevetséges, mert amint nyi­latkozatában is írja, a nagypékek­nek fióküzleteik vannak és ő csak a viszontelárusítókat szolgálja ki. Éppen ez bizonyítja, hogy a nagy­­pékeknek nem árt, lévén azoknak fióküzletük, így csupán a kispékek vevőjét szedi el, akik termelésük 30 százalékát a kereskedőknek adják el. Nem lehet elképzelni, hogyha va­laki 40—50 mázsa kenyeret akar naponta termelni, az ne ártson el­sősorban a kispékeknek, mert hi­szen a nagypékek jobban bírják a versenyt, és a két malomkő között csakis a kispékek őrlődhetnek fel. A szövetkezet formája nem je­lent semmiféle altruisztikus jelle­get, mert hiszen itt csak egy család szövetkezett arra, hogy büntető ex­pedíciót vezet a pékek ellen, akik nem voltak hajlandók az ő lisztjét vásárolni. A Rózsa-mallomnak tud­nia kellett volna, mielőtt még a malmot felszerelte, hogy itt a pé­kek legnagyobb része el van adósod­va a malmoknál és így nem vásá­rolhat másutt lisztet, csak ott, ahol tartozik. Készpénzvásárlók pedig ott vásárolnak lisztet, ahol jobban szolgálják ki. Etekintetben tehát a pékeket semmiféle felelősség nem terheli. Megszervezték az 1-ső népolvasót A jövő hét elején nyitják meg a Buza téri népolvasót A városnak régi szándéka, hogy a közkönyvtár mellett népolvasókat is rendszeresítsen a város különböző részein. Hosszú ideig anyagi kérdé­sek hátráltatták ennek a szociális intézkedésnek a keresztülvitelét.­­ Most végre a megvalósulás stádiu­mába jutott a népolvasók felállítása. A népművelési bizottsággal karöltve a szociális ügyosztály felállítja az első népolvasót. A buzatéri népkonyha éttermében lesz az első népolvasó, amelynek könyveit a népművelési bizottság bocsátja rendelkezésre. Ezek a köny­vek mind magyar íróktól származ­nak és bennük a magyar irodalom tükre található meg. Ezenkívül fel­használják a népolvasót arra is, hogy ott iskolán kívüli, ismeretter­jesztő és népművelési, előadás soro­zatot tartsanak. Az e­lső miskolci népolv­asónak a vezetője Papp Lajos tanító lett. A­ fiatal és tehetséges tanítótól remélik, hogy nehéz kulturális feladatát si­keresen fogja megoldani. Az első miskolci népolvasónak a héten nyílik meg ünnepélyes keretek között. Látogatói hétköznap minden nap délután 3—8 óráig vehetik azt igénybe.

Next