Mohács és Vidéke, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-17 / 7. szám
6- oldal, a mag kivetése által. A gyökereket őszszel és tavaszszal lehet elültetni — egyszerűen befektetjük a földbe oda, ahova kell. Igen hamar megfogamzanak, már az elültetés után való első évben hoznak gyümölcsöt s igen sok, hacsak nem örök időkre kitartanak. A magot tavaszszal vetjük el , a magból nevelt növények szintén már az első év ősze felé lógnak gyümölcsöt hozni. Úgy magot, mint gyökereket bármely nagyobb magkereskedésben lehet beszerezni. Az új hazai óriási porc cseresznye. Valamennyi eddig ismeretes cseresznyefajták között a legnagyobb és legszebb. Pompás világos-piros gyümölcsei elragadtató szépek és asztalra kitűnőek, amennyiben keményhúsúak és kellemes édességgel bírnak. A gyümölcs sokáig eltartható. Nálunk e faj csak június végével szokott megérni, tehát a későn érő fajtákhoz számítandó, aminek oka kiváló nagysága és vastag húsa. Mint piacra való cseresznye bőven meg fogja fizetni a termelését, mivel termőképessége igen nagy és alakja és íze szinte utólérhetetlen. Bátran lehet tehát következtetni, hogy ez lesz gyümölcskertjeink egyik legkiválóbb kedvence. A fa erőteljesen nő és már hatalmas ágai és leveleivel rámutat, hogy gyümölcsei is rendkívüliek lesznek. Óriási termőképessége pedig eredménye a késői virágzásnak, mely oly időbe szokott esni, amikor éjjeli fagyok és hidegebb időjárás egyáltalában már csak ritkaság számba mennek. E gyönyörű cseresznyefajtát egy temesvári kerttulajdonos magról nevelte a kertjében és több hírneves gyümölcsészeti szakértőnek küldött gyümölcsöket megbírálás céljából. Mindannyian meg voltak lepve és kijelentették, hogy soha nagyobb és jobb cseresznyét nem láttak. Az ottani faiskolatulajdonos, Mühle Vilmos ennek folytán megvette e cseresznyét s most már kereskedelmi forgalomba is hozza. Országunknak éjszakibb vidékein, hol e faj csak júliusban fog megérni, kétségtelenül a legkedveltebb cseresznye lesz. Akkor fog a piacra kerülni, amikor az egyéb fajták már mind elmúltak s ha ritka szépsége már igen nagy vonzóerővel fog bírni, úgy késői érése is azt fogja biztosítani, hogy legalább úgy fizessék, mint a legkorábbi cseresznyéket. Heim A. A szőlők trágyázása. Tételes törvénye a gazdálkodásnak, igy hát a szőlőművelésnek is, az okos számítás. Igaz, hogy a szőlőtelepítés kérdését, okulva saját kárunkon, ma már azt lehet mondani, hogy megoldottuk, mert ha a telepítés előtt leendő szőlőnk talaját annak kötöttebb vagy lazább összetételére nézve a forgatás által megismertük, a szénsavasméz tartalmára megelemeztettük, — kiválasztottuk a neki való alanyfajtát, okszerűen elültettük, benemesítettük, eldöntöttük, szóval megtettünk mindent, hogy majdan örömünk legyen benne, de számoltunk-e a trágyára nézvést?! Hej, de sokakat fog a trágya kérdése megőszíteni ! Mert valljuk be, hogy igen sokan a telepitők közül a trágyára csak akkor gondoltak, mikor szőlőjük már 3—4 termést hozott, hogy az ám, mintha az én szőlőm már nem hajtana oly buja vesszőket, mintha tavaly a fürtök tömöttebbek, teljesebbek lettek volna és mintha, — a többit nem meri mondani, mert látja, hogy az idén a kád nem fog már úgy telleni mint tavaly. Nem bizony, trágyázni kell. Ilyenkor aztán eszébe jut, hogy olvasta már valahol, hogy a válogatásnál, a kacsozásnál, a csonkázásnál csak úgy lehányt zöldhajtásokat a munkásokkal a szőlő egyik sarkába kell hordatni, azt kupacokba rakni s kevés földdel betakarni, hogy legyen belőle — trágya. De hát ezt elmulasztotta megparancsolni, most hát nincs komposzt trágya. Pedig hát egy-egy vágócskát azzal is meg lehetne most javítani. Bizony, mi még messze vagyunk a kínaiaktól — no hát a trágyagyűjtés és megbecsülés tekintetében is. Csak a napokban olvasom, hogy Mór környékén valóságos trágyavásár van. Egy-egy szekér trágyáért a szőlőbe fuvarozva 10—12 koronát is fizetnek. Nálunk pár év előtt még lehetett potom áron trágyát, jó, érett trágyát venni, ma már 2 bor, egy sokac kocsival, amelyen nincs több, mint 2 jó magyar talicskával. Megfizetjük tehát a trágyát drága pénzen, de azért nem mindegy, hogy a trágya-trágya, mert a szőlő a talajból különösen nitrogént, káliumot és foszfort szed legtöbbet, tehát ezen három fő tápanyagát kell, hogy visszaadjuk a talajnak. A szőlőnek ezen három fő tápszere benne van a jó istállótrágyában, de vigyázzunk, hogy csak korhadt, érett állapotában használjuk, ellenkező esetben gyökérbetegségeket vihetünk vele a szőlőbe. A jó gazda már őszszel behordatja szőlőjébe a tágyát, de hát nem mindenki jó gazda, azért mégis van szőlője, — nem mindenki hordathatja őszszel szét a trágyát, azért mégis Mohács és Vidéke van bora, — de hogy mi módon trágyázzuk be szőlőinket ha csak most is, — azt a jövő számban. Szajkó. A talaj okszerű megmunkálására vonatkozó szabályok. A talaj okszerű megmunkálása képezi leghatalmasabb eszközét a gazdaság jövedelmezőségének. Okszerű megmunkálás alatt talajunk olyan állapotba való hozását értjük, melynél fogva az a kultúrnövények termelésére a legalkalmasabb, azoknak fejlődését a legjobban biztosítja. Az okszerű megmunkálás pedig áll a szántások, boronálások és hengerezések helyes keresztülviteléből s a különböző trágyaanyagok helyes alkalmazásából. Ezekről óhajtunk az alábbiakban szólani, tudván azt, hogy jó tanácsainkat szívesen veszi minden gazda. Kezdjük tehát a szántáson. Sokan a szántás tulajdonképeni célját nem is ismerik. Tudják azt, hogy a talajt meg kell porbanyitani, de hogy miért, azzal tisztába nincsenek. Felsoroljuk ez okból ama célokat, melyek a szántással karöltve járnak. Képezheti a szántás célját a gyomnak kevesbítése, a trágyának alátakarása, a szántóföldnek a vetőmag befogadására való alkalmassá tétele, a nedvesség konzerválása stb. E különböző célok szerint a szántás kivitele is különböző. Ha a gyom kevesbítése és trágya alátakarítása a cél, akkor a szántásnak sekélynek kell lenni, mert a szerves anyagnak fölbomlása csak akkor mehet végbe tökéletesen, ezzel gátoljuk meg az altalaj víznek gyorsabb elpárolgását, ezáltal szaporítjuk talajunkat kész, fölvehető növényi tápanyagokkal. Ha szántóföldünket a vetőmag befogadására akarjuk alkalmassá tenni, akkor közép mélyen kell szántani, mert e szántással készíthetünk oly magházakat, melyek a vetőmag legkedvezőbb alátakarását lehetővé teszik. S végül ha a nedvességet akarjuk konzerválni, talajunkat a téli fagy porbanyitó hatásának óhajtjuk kitenni, s a termelésben nyersebb talajréteget is be akarunk vonni, akkor mélyen szántunk. Egy további szabály a szántásnál az, hogy ismételjük azt mindannyiszor, ahányszor a talaj valamely szántás után megeredt és az ismétlésnél a szántásnak lehetőleg más irányt adjunk. A boronálásnak célja a talaj felületes aprítása, egyengetése és tisztítása s e célt csak akkor érhetjük el, ha talajunk a nyirkosságnak egy bizonyos kedvező fokával bír. Ha talajunk nagyon száraz akkor a hatás kevés; ha pedig nagyon nedves akkor a hatás rossz, mert az állatok a földet összetiporják és ezáltal a levegőnek a talajba való férkőzését gátolják. A boronálás iránya, lehetőleg ellentétes legyen a szántáséval. A hengerlés célja a talaj összetömítése, miáltal előmozdítjuk a víznek az alsóbb rétegekből a felsőbb rétegekbe való fölszivárgást. De a henger egyúttal a rögök elaprítására is szolgál. Hogy e célt tökéletesen érhessük el, a talaj nyirkossági állapotát kell figyelembe vennünk ugyanazon okokból kifolyólag, mint a boronálásnál. Ami végül a trágyázás kérdését, illetve annak helyes alkalmazását illeti, itt nem annyira az istállótrágyáról óhajtunk szólani, mert hiszen annak alkalmazását minden gazda tudja, hanem említést akarunk tenni a műtrágyáról, mint amely trágya mindinkább elterjedtebbé kezd válni, de sok helyen nem a legjobb eredménynyel , mert nem tudják, nem ismerik annak hatását, s az azzal való bánásmódot. Tulajdonképpen három oly műtrágyánk van, melyről azt mondhatjuk, hogy általános keresletnek örvend, t. i. chilisalétrom, a szuperfoszfát és a kálisók. A chilisalétrom legenydús trágya, s használható kitűnő sikerei bárminő növénynél akkor, ha azok fejlődésében hátramaradást észlelünk. Katasztrális holdanként 40—55 kilogrammot kell belőle elszórnunk fejtrágyaként oly időben, midőn előre van kilátásunk. A szuperfoszfát foszforsavdás trágya, s különös sikerrel alkalmazható gabonaféléknél, pl. búza, rozs, árpánál, továbbá tengerinél, burgonyánál, cukor- és takarmányrépánál. Használata a termelésnek úgy mennyiségére, mint minőségére nézve előnyös. A holdankénti terméstöbblet 120 kg. szuperfoszfát elhintésével gabonaféléknél 2—3 hektoliter, répaféléknél 30—40 mm. Ősszel kell kiszórni ősszi vetemények alá, tavaszszal tavaszi vetemények alá, mindkét esetben a vetőszántás előtt, úgy hogy a vetőszántással a talajba kebeleztessék. A kálisók már ritkábban használtatnak, mint a chilisalétrom, vagy a szuperfoszfát: nem azért, mintha hatástalanok lennének, hanem mert talajaink káliban a legtöbb esetben sem szűkölködnek. Mindazonáltal homoktalajokon, továbbá tőzeges réteken elszórásuk igen ajánlható. Az elhintés idejéül akár az őszt, akár tavaszt választhatjuk. 1901. februárius 17. Piaci árjegyzék. Mohácson, 1901. évi februárius hó 16-án tartott hetivásárról k. f. Tiszta búza.............................14. Kétszeres ...............................12.60 Rozs ..........................................12.80 Árpa.................................. . II.80 Kukorica............................10.40 Zab............................................IO.— Burgonya zsákja . . . . . I.— Bab............................................16.— Kendermag................................16.— Széna kocsi........................12.— Álomszalma kocsija .... 4.— Szerkesztői üzenetek. Jobb lenne. . . . Nem foghatjuk rá, hogy rossz, ám azt se, hogy jó. Van valami a versben, ami nem elégíti ki azokat, akik mindenekelőtt poézist keresnek a dalban. Kaptunk már hangulatosabb nótát is a tollából. A jelenből. Mielőtt közölnék, beszélni szeretnénk a szerzővel a tárca érdekében. Polgárdi. Csak nem akar hűtlen lenni a lírai költészethez ? A kinek szive van s hozzá még poéta is, az sohase röstelje, hogy van szive. Várjuk tehát a közvetlen sorokat, melyeknek a szívben van a gyökerük. Sőt nem csak várjuk, hanem megkívánjuk. Üdvözlet! F. M. Aki haragszik, annak nincs igaza. Ez ősi igazság, kiváltkép, ha haragra semmi ok sincs. Azt, hogy a Kőrös partján nincs szerelem, mi nem mondtuk ; barátnője tehát, aki egy kőrösmenti ifjúról álmodozik, nem duzzoghat. Az ellen a föltevés ellen pedig, mintha »mi szerintünk« önbe, kedves kisasszony, nem lehetne szerelmesnek lenni, a leghevesebben tiltakozunk. Ezt nem állítottuk. Hogy is képzelhet ilyesmit felőlünk ? Meg vagyunk győződve, roppantul meg vagyunk győződve az ellenkezőről. Lássa, mi fogadni mernénk, százat teszünk egy ellen, hogy ön előtt már térdet hajtott és szívesen térdet hajt az a fránya, büszke férfi-nép! Kívánunk, tiszta szívből kívánunk nagy diadalokat. — Ami a kérdéseket illeti, a régi reverenciával válaszolunk most is azokra. 1. Mi a véleményünk az Ocskay brigadérosról ? Meg van-e hamisítva benne a történelem ? Dehogy van ! Ez a színdarab olyannyira »nemzeti«, a hazafi szerelemnek oly művészi, lelkes hirdetője és tanítója, hogy még az iskolában is példaképe lesz a magyar történeti drámának. 2. Összeillik-e egy 34 éves férfi és egy 18 éves leány? Összeillik. 3. Kit tartunk jobb színésznőnek, Küry Klárát-e, vagy Fedák Zsuzsát ? Egyelőre az előbbit, amiből még nem következik, hogy Fedák Sári, aki ritka művészi talentum, kellő gyakorlat után túl nem fogja szárnyalni mostani vetélytársát. 4. Megnézheti-e egy leány Tolsztojnak »A sötétség hatalma« című drámáját ? Ez a dráma az alsó néposztály családi életének sötét viszonyait festi a legrealisztikusabb színekkel. A dráma e jellegét kiemelvén, a mamára bízzuk a döntést. 5. Szabad-e fiatal leánynak nagy társaságban cigarettáznia ? Szabad, de nem szép. Fogadja üdvözletünket és juttasson belőle a . . . mintarajziskolának is. Margitai Péter Brandl János felelős szerkesztő, lapkiadó. Nyiktor, KÁT,DOB. E. első pécsi fűzőkészítő tisztelettel értesíti a nagyérdemű hölgyközönséget, hogy f. hó 18-án Mohácsra érkezik és kéri a nagyérdemű hölgyközönség becses pártfogását. r___/ LATKÉPES LEVELEZO-LAPOK MŰVÉSZI KIVITELBEN ÉS JUTÁNYOS ÁRON KAPHATÓK BLANDL JÁNOS —■) —4 'fov. PAPIRKERESKEDÉSÉBEN. Pályázati hirdetmény. A »Mohácsi Kölcsönös Segélyzőegylet« mint szövetkezetnél üresedésbe jött pénztárosi állásra ezennel pályázat hirdettetik. Javadalmazás: évi 1000 K fizetés és 200 K lakbér. Pályázók kérvényekben kimutatni kötelesek szakképzettségöket, ezen minőségben eddig eltöltött gyakorlatukat s azt, hogy védkötelezettségüknek eleget tettek. Előnynyel birnak, kik eddig már gyakorlaton voltak s a kik a magyar és német nyelven kivül a horvát nyelvet is bírják. A pályázati kérvények az intézeti igazgatóságnál 1901. évi március hó 1-ig adandók be, az állás pedig legkésőbb 1901. évi március hó 15-ig lesz elfoglalandó. A megválasztott köteles évi fizetésének megfelelő összeget, tppoal állásának elfoglalása előtt, az intézet pénztáránál készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban óvadékul letenni. A megválasztott egyelőre csak ideiglenesen alkalmaztatik s jártasságától függőleg fogja az igazgatóság véglegesíteni. Kelt Mohácson, 1901. évi februárius hó 8-án. AZ IGAZGATÓSÁG.