Mohácsi Hirlap, 1922 (12. évfolyam, 1-55. szám)
1922-05-14 / 20. szám
k nagyobb szeretettel és bizalommal vannak dr Prakatur személye iránt. Az elvhű és kitartó Kisnyárád község lakossága is a legnagyobb figyelemmel és élénk helyesléssel kisérte a programmbeszéd fejtegetéseit. Ez a község is hagyományosan kitart Prakatur dr. mellett. Dunaszekcsőn és Lánycsókcson báró Mirbach Antal dr. ismertette különleges elveit, amelyeket bizony nehéz programmnak nevezni. Személyeskedéseit és a valótlan beállítások egész sorozatát túlszárnyalta dr. Heckenberger Konrád bári plébános. Szinte komikus volt már a hév, amellyel jobb ügyhöz méltó buzgósággal hadonászott. A végén elképzelte, hogy vesékig lát s azt állította, hogy Prakatur dr. szerb főispán akart lenni, de nem hitték el, hogy a gondolatolvasáshoz értene. Ennek ellenében szabad legyen leszögezni, hogy mi figyeltük a megszállás alatt valamennyi közéleti szereplőnket, hogy ki mit tesz a magyarság érdekében és csodálatosan csak Prakaturt láttuk cselekedni, csak őt láttuk magyarságáért szenvedni. Vele voltak azok, akik ma is vele vannak, de egy sem volt azok közül, akik most a hordó tetejéről demagógoskodnak ellene. Ez közismert valóság, aki ennek ellenkezőjét állítja tudatosan valótlant mond. Ez borgőzös kocsma korteseknek megbocsájtható, de papember szájából jobban szeretjük a béke, a krisztusi szeretet igéit hallani. Mirbach báró programmbeszédjének alapja az a múltkori kortelfogása, hogy Prakatur helytelenül cselekedett, amikor a népet a vagyonváltság befizetésére ösztönözte, szavai szerint: „Ha véletlenül megválasztanak képviselőnek, én nem fogom arra nógatni a népet, hogy fizesse meg, hanem el lesz halasztva a vagyonváltság.“ „Én jól jártam, mert nem fizettem meg. És ennél a passzusnál kell, hogy megálljunk egy pillanatra. A vagyonváltság fizetése törvényen alapszik, azt fizetni mindenkinek kell, aki magyar állampolgár és itt vagyona van. A szétzüllesztett, elrongyolódott, eladósodott országnak szüksége van arra a pénzre, tehát az, aki ez ellen agitál az ország talpraállítása, az ország java ellen dolgozik. Ezt az ügyet,'amely a haza létérdekét érinti nem szabad a korteskedés piszkos hullámaival befeketíteni. A választások alatt sok minden meg van engedve, de a haza megmentését célzó törvény ellen talán csak azért beszélni, mert 315 hold után kellett volna akkor ugyanannyi ezer koronát ma pedig kb. 1000000 koronát kellene fizetni lehet jogos magánérdek, de, hogy nem az ország javát célozza, az bizonyos. Prakatur eljárása úgy az ország, mint az egyesek szempontjából feltétlenül helyes volt. A nép hála Istennek eddig még A képviselőtestület ülése. Mohács nagyközség képviselőtestülete május hó - án közgyűlést tartott, amelyen több fontos községi ügyet intézett el. A MFTR üzletvezető igazgatóságának kérelme új raktárépület és állomás építéséhez szükséges terület bérbeadása iránt hosszabb vitára adott alkalmat. Hozzászóltak dr. Prakatur Tamás, Roheim Jenő, Keserics Ferenc, Schmidt Károly, Sztajevics János és Vida Dezső. Általában hajlandóság mutatkozott az átengedéshez, de a felszólalók a közérdeket szem előtt tekintve különféle megszorításokat javasoltak. Határozatba ment, hogy a község 30 évre adja át a telket évi 25000 koronáért. Ha azonban az MFTR hajlandó legalább 3 kislakást is építeni, ahol tisztviselői egy részét elhelyezhetné, úgy az évi telkátengedési bér csak 1000 korona. A magunk részéről a képviselőtestület tagjainak figyelmébe ajánljuk, hogy arra a helyre értesülésünk szerint gőzfürdőt tervez egy csoport, melyben a fürdőn kívül gőzmosodát, buffettet, vendéglőt stb. helyezne el. A mai viszonyok között ez csak a terv stádiumában van, de talán lehetne valahogyan összekapcsolni az MFTR építkezésével. Mindenesetre a kihasítandó telek úgy mérendő fel, hogy ennek a tervnek is megfelelő hely maradjon. Nehogy az MFTR épülete mellett egy semmire sem használható üres telek maradjon. Az ügyre ha több helyünk lesz vissza fogunk térni. A képviselőtestület tudomásul vette a számvizsgáló bizottság javaslata alapján történt hivatalos óra megváltoztatást, mert a tisztviselők délután a forgalmi adó ellenőrzésével kell, hogy foglalkozzanak. Megállapították a rendszeresített gazdasági jegyzői állás munkakörét és egyben kimondották, hogy tekintetbe véve a munkakör nagy részben műszaki jellegét mérnöki képesítést kívánnak meg a betöltésnél. Az államrendőrség régóta húzódó és állandóan aktuális kérdése egy lépéssel közelebb jutott a megvalósítás felé. A képviselőtestület kimondotta, hogy Mohács jelenlegi helyzetére való tekintettel a m. kir. Belügyminiszterhez kérelemmel fordul államrendőrség létesítése iránt. Mindenesetre figyelmébe ajánljuk a képviselőtestületnek, hogy a rendőrségnek egy-két tagja már hosszú évek során kötelességtudóan szolgálta a községet, ezeket nem szabad szélnek ereszteni, hanem az államrendőrséghez való átvételüket kell kérni. Felemelte a képviselőtestület a villamosmű, a gőzkomp alkalmazottak, a községi kézbesítők, hivatalszolga és útkaparók illetményeit. Fölkér József kérelmét felépülése után fogják elintézni. Baranyavármegye törvh. közgyűlése által a községnél állami segélyekre igényekkel biró alkalmazottak részére 1922. évre megállapított rendkívüli előlegekkel előálló kiadások fedezéséhez Mohács nagyközségre kivetett 375649 K-t nem fizeti be a község, mert a jelenlegi rendezetlen pénzügyi viszonyok mellett nem képes erre. Járási testnevelő kérelmét a Deák téri sportpálya létesítéséhez szükséges 100 kocsi salak és 50 kocsi homok szállítása iránt úgy intézték el, hogy a szükséges fuvar teljesítésére egyes fogattulajdonosokat kér fel a város. Elintézték még a községi bábák ügyét, az állatforgalmi adónak bélyegben való lerovását és egy-két illetőségi ügyet s ezzel az ülés véget ért. (—its—) nem ült fel ezeknek a fogásoknak. Ezt bizonyítja az, hogy Mirbach fejtegetései közben Prakatust éljenzik, bizonyítva azzal azt, hogy ők magánérdekeik fölé tudják emelni a közérdeket és tisztán látják, hogy ki vezeti őket az igazság, a hazafiság útján. Ripl. itt, ebben az országban 95 százalékig min-den erkölcsi, szellemi kincs az övé. Egyedül az övé a szellemi, erkölcsi és anyagi irányítás joga, maga vezetése is. Hogy pedig vezzetni tudjon a magyar, mindenkinek,az ifjú gyerkőcnek, és a fehérhajú aggnak egyaránt tudnia kell, hogy a nemzeti közösséggel szemben mi és mennyi a kötelessége. A nemzeti romlásunkból leszűrhetjük az egyik legfontosabb tanulságot, mely kétségkívül az, hogy a nemzet kormányzására külön-külön egyik társadalmi réteg sem hivatott: a legalsóbb sem, de a legfelsőbb sem ... Egy nemzet ügyét csak maga az egész nép, az egységet, a nemzeti közösséget szentül szem előtt tartó nép, tehát maga a nemzet vezetheti. A népnek azonban az ily értelmű nemzetvezetés céljából nemzeti iskolázottságra van szüksége. Csak így keletkezhetik olyan nemzeti társadalom, amely nyugodt és boldog történelmi életet él, amely nem forradalmi osztályharcokban keresi a virtust, de az egymást megértő, az egymást keresztényi szeretettel támogató nemzeti harmóniában. Az ilyen nemzeti társadalom erős hittel a szebb jövőbe néz ... Az ilyen nemzeti társadalomnak nem kell félni a nemzetrontó destrukciótól, mert az úgy eltűnik, akár csak Krisztus szent nevének áhitatos emlegetésére maga a kísértet. Szomorú jelensége a magyar népléleknek, hogy a Haza, a nemzeti egység ideálja nem az a szükséges ideál, mint amilyenre a mai megpróbáltatások között szükségünk volna. Hogy talán javait, portáját, faluja határát jobban szereti, mint a Hazát, az egy fajhoz, az egy nemzethez tartozók ezt az ideális nagy egységét. Azt kell ezekből hinnünk, hogy a nép nincs tisztában a Hazának ezzel az ideális fogalmával, amely az egy fajhoz tartozókat a közös nyelv, hit, az ősöktől örökölt erkölcsi és szellemi értékek révén egy nagy egységgé, az államalkotó nemzetté egyesít. Mert a Haza ideális fogalma logikai úton lett felépítve, csak az értelmi és erkölcsi fejődés során lesz tudatos ismertté. Vagyis, hogy a népet, melynek értelmében a Haza fogalma még nem bontalakozott úgy ki, hogy minden más fogalmat lenyűgözzön, nevelni, tanítani kell, hogy az értelmi és erkölcsi fejlődés színvonalára emelkedjék. A néplélek értelmi és erkölcsi képzése legyen tehát a magyar tanítóság minden törekvésének célja. Műveljük ki a nép lelkét, hogy a nemzeti ideálok befogadására képes legyen. Mert ezek nélkül a nemzeti idálok nélkül nincs nemzeti lét és egy szebb jövő, a régi dicsőség reneszánsza csak úgy remélhető, ha a nemzeti eszmékért való lelkes rajongásban egygyé forrnak a szívek. Hogy miképpen műveljük ki a népi lelket, hogy a nemzeti ideálok befogadására képes legyen, erre nézve a sokféle definíció közül a Foerster-féle fogadható el leginkább. Szerinte: «Nemzetnevelés alatt azt a nevelést kell értenünk, amely az egyes embert arra sarkalja, hogy egyéni érdekeit és meggyőződéseit, vagy azokat, amelyek szűkebb társadalmi életköréből fakadnak, állandóan úgy képviselje, hogy a magasabb állami egység és rend ne gyengíttessék, hanem ellenkezőleg: mélyittessék és süktessék. Az idézett meghatározásból kitűnik, hogy kérdésünk pedagógiai és erkölcsi kérdés. Az erkölcsi kérdés semmiféle nehézségekkel nem jár, hiszen egész nevelési rendszerünk az erkölcsi élet pillérein nyugszik. Annál több nehézséget támaszt azonban a gyakorlati pedagógusnak a pedagógiai oldala. Izoláltan, mint önálló tantárgy foglaljon-e helyet, vagy pedig az egyes megfelelő tantárgyak terjeszkedjenek ki reája is? Miképpen módosulna a nemzeti történelem és a földrajz tantárgyak tanítása ? És még számtalan kérdés merülne fel, ha már a kultuszminiszter úrnak egy rendelete tájékozást nem nyújtana arra nézve, hogy miképpen lehet megoldani ezt a kérdést úgy, hogy a nemzeti szempontok minden tantárgy keretében érvényesüljenek. A nemzetnevelés szempontjának az elemi népiskola egyes tantárgyai körében való érvényesítése a következő: (Folyt. köv.) ^ MOHÁCSI HÍRLAP_________ 1922. május 14. Fából vaskarika.* Nőm akarom, báró, hi akarom, nem báró... Mirbach báró dunaszekcsői programmbeszédjét múlt vasárnap, május 7-én tartotta meg. Azzal kezdte, hogy ő nem személyeskedik s attól fogva egész beszédje ellenfelének lekicsinyléséből állott. Nem tudván saját érdemeiről beszélni, megelégedett azzal, hogy dr. Prakatur műveit olyan módon kritizálja, hogy önmagával állandó ellenkezésbe jött. Az erősebb «személyeskedést», — melylyel nem mer a nyilvánosság elé kerülni, — elvégzik helyette a kortesei, akik mindenféle elképzelhetetlen váddal és rágalommal illetik Prakaturt. A báró ur többek között a következőkép okoskodott: Ő hive minden társadalmi osztálynak, a földmivesnek, iparosnak, gyárosnak, középbirtokosnak — és ... tovább nem mondta. Helyesli a szövetkezeti eszmét, de nem olyan szövetkezetekben való megnyilvánulását, melyek távol vannak, hanem amelyek a vidéken működnek. Kritizálta a Baranyamegyei Kisg. H. és Oazd. Szövetkezetet, mely megvette a Pécsi Tejcsarnokot, kartellt . A szekcsői hangulat jellemzésére közöljük egy ottani választó által beküldött alábbi cikket. Szerk.