Mozdonyvezetők Lapja, 1999 (9. évfolyam, 9. szám)
1999-09-01 / 9. szám
2 Mozdonyvezetők Lapja 1999. szeptember Tájékoztatom a kollégákat, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 1999. augusztus 17- től módosult (módosította az 1999. évi LVI. tv.). A MÁV Értesítő 32. számában (1999. augusztus 13.) megjelent a Munka Törvénykönyve és a Kollektív Szerződés egységes szerkezetbe foglalt szövege, amely ezt a legutolsó módosítást is tartalmazza. Főbb - a kollégákat is érintő - változások: 25. § (5) bek. A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselője számára munkaidőkedvezményt biztosítani. A fel nem használt munkaidő-kedvezmény kötelező megváltásával szemben a módosítás a munkáltató és a szakszervezet megállapodására bízza, hogy miképpen rendelkeznek a fel nem használt munkaidő-kedvezményről. A megváltás összegét a szakszervezet csak érdekvédelmi tevékenységével összefüggő célra használhatja fel. Új 31. § (2, 3, 4) bek. A munkáltató és az üzemi tanács a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos kérdéseket üzemi megállapodásban szabályozhatja, ha a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet nincs. Az üzemi megállapodás tekintetében a kollektív szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az üzemi megállapodás hatályát veszti, ha az üzemi tanács megszűnik, vagy a munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződést kötnek. 72. §. A munkaviszony létesítésével kapcsolatos szabályok módosítását a közoktatási törvény azon rendelkezése tette indokolttá, hogy a tankötelezettséget a 18. életévig kiterjeszti, továbbá hogy nem adható felmentés a tankötelezettség teljesítése alól. Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki a 16. életévét betöltötte, a főszabály alól azonban kivételt tesz a törvény. A 15. életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt munkaviszonyt létesíthet. A 15. és 16. év közötti tanuló munkaviszony-létesítéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. Ezektől a rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet. • Új 87/A 89. (6) és (7) bek., 95. § (2) és (5) bek. Nyugdíjjogosultnak tekintendő az, aki a) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), b) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, c) rokkantsági nyugdíjban, illetőleg d) szolgálati nyugdíjban részesül, e) részére korengedményes nyugdíjat állapítottak meg. A felmondás és végkielégítés szempontjából a törvény a nyugdíjjogosultságot az alábbiak szerint értelmezi: A törvény kimondja, hogy a munkáltató köteles indokolni a felmondását. A nyugdíjjogosultságot szerzett munkavállalók esetén eddig csak az általános szabályok szerint lehetett rendes felmondással megszüntetni a munkaviszonyt, átszervezésre hivatkozással, vagy más, nem valós ok alapján szüntették meg a munkaviszonyt. A módosítás lehetőséget ad az eltérésre az a), b) és d) pontban foglalt munkavállalóknál, az ő esetükben a munkáltató a rendes felmondást nem köteles megindokolni. Továbbra is hatályban maradt az a rendelkezés, hogy a munkáltató az öregségi nyugdíjra jogosultság /(a) pont/ megszerzését megelőző öt éven belül csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg rendes felmondással a munkavállaló munkaviszonyát. A végkielégítésre való jogosultság tekintetében a törvény módosítást tartalmaz. A munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjra jogosult személynek nem jár végkielégítés. (A módosítás előtt az Mt. szabályai szerint nem járt végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában öregségi nyugdíjra jogosulttá vált - azaz a reá irányadó korhatárt elérte -, korengedményes nyugdíjat állapítottak meg részére, és rokkantsági nyugdíjban részesült.) A végkielégítés törvényben meghatározott mértéke 3 havi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya rendes felmondással vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg, és a munkavállaló az öregségi nyugdíjra jogosultság megszerzését(a) pont/ megelőző öt éven belül van. A végkielégítésre vonatkozó szabályokat csak azon munkavállalók tekintetében lehet alkalmazni, akik az előrehozott nyugellátást 1999. augusztus 17-ét követően vették igénybe. 90. § A felmondási tilalomra okot adó körülmény (keresőképtelenség, beteg gyermek ápolása stb.) időtartama alatt továbbra sem lehet felmondani a munkavállalóknak. A módosítás abban áll, hogy pl. a betegállomány letelte után amikor még 15-30 napig védettséget élvez a dolgozó, már kézbesíthető számára a felmondás. Vagyis egyik betegállományból a másikba már nem tud átcsúszni. 100. § Az Alkotmánybíróság 4/1998. (III. 1.) AB határozatával jogellenesnek minősítette a törvény azon rendelkezéseit, amelyek a munkáltató jogellenes felmondása esetén a munkavállaló eredeti munkakörébe való visszahelyezésének mellőzését kötelezővé tették a bíróság számára, amennyiben a munkáltató erre indítványt tett. A módosítás szerint a jogellenes munkáltatói felmondás esetén a munkavállaló eredeti munkakörébe történő visszahelyezése kérdésében a bíróság mérlegelési joga alapján dönt, figyelembe véve a munkavállaló kérését. A bíróság mérlegelésekor figyelembe veszi többek között az adott munkavállaló szakképzettségét, az általa betöltött munkakört, munkaerőpiaci helyzetét, a munkáltatói jogsértés súlyát. Ha a munkavállalót nem helyezi vissza az eredeti munkakörébe (munkavállaló nem kéri, vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi azt) a bíróság, akkor a munkavállaló legalább 2, legfeljebb 12 havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi a munkáltatót. E rendelkezést csak a törvénymódosítás hatálybalépését követően közölt munkáltatói intézkedések tekintetében lehet alkalmazni. 199. § A módosítás hatályon kívül helyezte a munkaügyi pert megelőző kötelező egyeztetés intézményét, azonban a MOSZ és a MÁV Rt. szándéka az, hogy az egyeztetés intézménye fennmaradjon a MÁV Rt-nél, erről a Kollektív Szerződés módosítása keretében történik a közeljövőben intézkedés. Módosultak a fentieken kívül a leltárfelelősség szabályai, a vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezések, a közalkalmazotti törvény szabályai, stb. is. Dr. Vagaday Ildikó jogtanácsos jerfytiXtX&CA&dtX