Mozgó Világ, 1993. január-június (19. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 5. szám - -RÓL, -RŐL - Révész Sándor: Szabó néni átvitt értelme, avagy a lapályizmus diadala
Laci. - A vallás nem babonaság! - mondta sértődötten Szabóné. - Ne vitatkozzunk most itt, gyerekek! - intette le a fiatalokat Szabó, okos, sok mindent megértő és megbocsátó és nagyon szerető pillantást vetve feleségére. - Ha anyátokat boldoggá teszi ez a dolog... - Boldoggá tesz - mondta határozottan Szabó néni. - Persze nemcsak ez, de ez is, meg aztán... - Egy pillanatra eltűnődött: - Mi, öregek már meg is szoktuk. Régen a szegény ember gyereke ott kereste a boldogságot, ahol tudta.” Szabó bácsi tehát egy életen át magyarázta a nejének... És itt abbahagyta. Mit is magyarázzon tovább? Annál materialistábban már nem lehet megfogalmazni a hit forrását, mint ahogy Szabó néni megfogalmazta. Ha megbékélsz azzal, hogy a te hited gyarlóságnak minősül, akkor megértem a te gyarlóságodat. Ezt az alkut kötötte meg János Margittal és a hatalom a társadalommal. Ez volt a Lapály utcai konkordátum. Megadom neked a politika alatti magánreszketés legitimitását, adok róla erkölcsi igazolást, a tengelyférfiak elé engedem az ösztönvezérelt hősnőt a tapsrend élére. Te viszont elfogadod, hogy az egészséges ösztön mifelénk vezérel. * A Szabó család eredetileg nem annak a hétköznapi családi létfolyamnak készült, ami lett belőle. Úgy tűnt, hogy ebből a létfolyamból kiemelkedik majd az extraordinárius történetek láncolata Szabó bácsi extraordinárius aktivitása által. Rögtön az első részben bálatolvajokba botlik az öreg Szabó (akit éppen aznap bocsátottak nyugdíjba), miközben búsan hazafelé ballag a gyárból. Az első gyanús jelre ott terem, ahol a veszély leselkedik, és ott sem tétovázik, hanem azonnal rendőrért kiált, mire a tolvajok természetesen leütik őt. Életveszélyesen megsebesül, de amint lábra áll, belekapcsolódik a bűntény felderítésébe. Néhány héttel később Szabó bácsi ismét a gyárban sündörög. Kincses igazgató (magyarosított munkáskáder, János öreg csillaghegyi haverjának, a Kanczler Francinak a fia) megbízza őt, hogy járjon-keljen nyitott szemmel a gyárban, tárja fel az ő sokat látott szemével a problémákat, és segítsen az ő bőséges tapasztalataival megoldani azokat. Rögtön elő is kerül egy probléma: valahogy nem mennek jól a dolgok a lakatosműhelyben, és az igazgatói szobából nem lehet látni, hogy miért nem. Valami baj van a művezetővel, a Padisákkal, nem olyan összeszedett, mint régen. Szabó bácsi akcióba lép. Kideríti, hogy a Padisák szerelmes egy bizonyos Jolánba, a Jolán hűségét illetően pedig komoly kétségek merültek föl. A szálak Zalába vezetnek. Szabó bácsi másnap már utazik is, becsavarogja fél Zalát, amíg sikerül tisztáznia a félreértéseket és a Jolánt, s helyreállítania a lakatosműhely megbízható működésének lélektani alapjait. Szabó Ica szeretett osztályfőnökét az érettségi évében hirtelen elbocsátják. Miért bocsátanak el egy ilyen derék tanárt? Szabó bácsi nyomozni kezd, és sötét titkok nyomára jut. Kiderül, hogy Pintér tanár urat feljelentették, mert látták őt az ellenforradalom idején Csillaghegyen géppisztollyal lófrálni és államvédelmistára vadászni. Az egész Szabó család tudja, hogy ez lehetetlen. Egy tiszteletre méltó osztályfőnök és egy ellenforradalmár briganti nem lehet egy és ugyanaz a személy. A család hosszú heteken keresztül semmi mást nem csinál, csak a Pintér-ügyben nyomoz. Nagy nehezen ki is derül az igazság. Pintér tanár úr nem elhurcolta, hanem megmentette a kék parolis ávós hadnagyot, akivel együtt látták őt, amikor „szabadságharcosnak adva ki magát kikísérte őt az ellenforradalmárok gyűrűjéből”. A későbbiekben a Szabó család életének extraordinárius rétege egészen elvékonyodott. 56 témája is elég hamar kikopott a sorozatból, de megmaradt az ávós hadnagy. Az ugyanis nem