Mozgó Világ, 1996. július-december (22. évfolyam, 7-12. szám)
1996 / 10. szám - TANULMÁNYOK - Révész Sándor: Aczél György - A forradalom után
Révész Sándor Aczél György A forradalom után* Aczél mozgását a forradalom után életének alapvető tényezői közül az alábbi kettő határozta meg. Az egyik: kétfrontos félelme a sztálinista-rákosista terrortól és a szélsőjobboldali terrortól. A másik: az a tény, hogy kibontakozásának, önérvényesítésének, ha tetszik, önmegvalósításának, fontossá válásának lehetőségei elszakíthatatlanok az adott országtól és az adott rendszertől. Aczél sajátos képességei, érvényesíthető személyes értékei politikailag és nyelvileg nem konvertálhatóak, nem illeszthetők bele egy másik történelmi folyamatba, nem értékesíthetőek az ekkor már negyedszázada halmozódó kapcsolati tőkéje nélkül. Aczél vagy rábízza magát arra a lehetőségre, hogy a forradalom után szerveződő hatalom átvezet az általa érzékelt kétféle terrorveszély között és ebben az átvezetésben aktivizálódik, vagy eltávozik az országból. Néhány hétig ez az alternatíva nyitott. A forradalom napjaiban telefonál Aczél Brazíliában élő unokatestvére, Appel André, és hívja a családot Sao Paulóba. A forradalom napjaiban Aczél feleségétől igenlő, a forradalom leverése utáni napokban Aczéltól nemleges választ kap. Az ezekben a napokban emigráló Heltai György a Csalog Zsolt által megformált interjújában a következőképpen meséli el Aczélék itthon maradásának történetét: „Úgy volt, hogy Aczél Gyuriék is jönnek. Mégpedig Magosékkal, akikkel akkoriban jóban voltak. De aztán Magosék indulása körül valami zavar támadt, és november 23-án vagy 24-én este átjöttek hozzánk Aczélék. - Megyünk mi is veletek - azt mondja Gyuri. - Nem lesz könnyű dolgom, mert mihez kezdek odakinn két gyerekkel, nyelvtudás nélkül? De mindegy, azt hiszem, nincs más választásom! Főként a nyelvismeret hiánya aggasztotta Aczélt - viszont a felesége orvos volt, talán majd az asszony el tud helyezkedni. (...) Már minden meg volt beszélve, kitűztük az indulást is - utolsó este megint beállít Aczél. - Nem tudunk menni mégse... Mert torokgyulladást kapott a gyerek. Ilyen apróságokon múlt ez! Meg hát persze, hívták Kádárék. És Aczél Gyuri úgy gondolta, hogy talán inkább mégis... - Megpróbálom: maradok. Lesz, ami lesz! És lett, ami lett.” A Heltai által említett Magos Gábor, Aczél zempléni helyettese (akinek Aczél a börtönből kijövet megbocsátotta az ellene tett tanúvallomását) 56- ban a pártközpontból kidobott kegyvesztettként a Soroksári Állami Gazdaságot igazgatja. 56 novemberében kivándorló transzportokat szervez az állami gazdaság teherautójával. A teherautó a fuvarlevél szerint üresben megy le egy Győr-Sopron megyei határmenti szövetkezetbe, és onnan ta g Fejezetek a készülő monográfiából, előkészületben a Sik Kiadónál. Csalog Zsolt: Hogyan kell forradalmat csinálni? Interjú Heltai Györggyel. Kézirat, 192-193. o.