Mozgó Világ, 1999. január-június (25. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / 3. szám - GYŰJTŐK ÉS RABLÓK - Kovács Péter: Egy vidéki múzeum a kultúrpolitika peremén - Fehérvári kiállítások 1963-1993.

ötvenes évek (1981); 11. A kibontakozás évei 1960 kö­rül (1983); 12. Régi és új avantgárd (1987); 13. Az avantgárd vége, 1975-1980 (1989); 14. Mi, „kelet­­franciák” - magyar művészet 1981-1989 (1993); Művek és magatartás - magyar művészet 1990-1996 (1996); 5 A kiállítás katalógusában (IKMK D/41., Székesfehér­vár, 1965) érdekes módon (talán nem vették észre?) maradt az eredeti cím, a „Tanktaposta arc”.­­ Kassák Lajos emlékkiállítását Lengyel József nyitotta meg 1968. augusztus 4-én. A megnyitó szövege megje­lent: Fehérvári kiállítások, 41. o.; A Moholy-Nagy Lász­ló és kortársai kiállítást Major Máté nyitotta meg 1969. július 22-én. A megnyitó szövege uo. 46-48. o. Az ilyen „egyeztetések” gyakorlata a hetvenes évek elejére - nyilván a minisztériumi személyi változások miatt is - lassan feledésbe merült. Később azonban, amikor - mint szövegünkben szó lesz róla - az ötvenes évek értékelésével és bemutatásával kapcsolatosan vi­tába kerültünk a Művészettörténeti Kutatócsoport igazgatójával, a Művelődésügyi Minisztérium illetékes főosztályvezetője ismét csak „feltétlenül szükségesnek” tartotta a kortárs művészeti kiállítások esetében a kép­zőművészeti osztállyal való előzetes „konzultációt”. Emlékezetem szerint múzeumunk nem élt ezzel a lehe­tőséggel, ahogyan a főosztályvezető levelére sem rea­gált. Vö.: múzeumi irattár, 1588/73. 3-6. 8 A Szentendrei művészet című kiállítás 1969. novem­ber 2-án nyílt. Megnyitotta Granasztói Pál. A Vajda Lajos-emlékkiállítást szeptember 14-én Mándy Stefá­nia nyitotta meg. Mindkettőt Körner Éva és Kova­­lovszky Márta rendezte.­­ A magyar népművészet évszázadai című sorozatunk kiállításai: 1. Festett táblák 1526-1825 (1969); 2. Ké­pek és szobrok (1970); 3. Népi építkezés (1972). 10 A levél kelte 1972. október 9. Múzeumi irattár: 1491/72. 3-6. 11 Az Európai Iskola kiállítását 1973. szeptember 16-án Gegesi Kiss Pál nyitotta meg. A rendezők Kovalovszky Márta és Láncz Sándor (utóbbi a Művészettörténeti Kutatócsoporttól) voltak. Az Aradi Nórával és csapatá­val való folyamatos tárgyalások nyomán eddigre kiala­kult a további kiállítások menetrendje is, amelyet azonban a két fél közti alapvető nézeteltérések miatt nem lehetett tartani. Passuth Krisztina emlékezete szerint (aki a megbeszéléseken kvázi a „mi” oldalun­kon vett részt) az ötvenes évek eltérő értékelése kap­csán jómagam szakítottam félbe a tárgyalást, jelezve, hogy „az István Király Múzeum ilyen feltételekkel nem vállalhatja a kiállítás megrendezését”. Lásd még múze­umi irattár: 1471/73. 3-6., 1559/73. 3-6., 1279/74. 93-10. és 1452/74. 1-5. sz. levelek. 12 A Magyar művészet 1945-1949 című kiállítást 1977. október 16-án Gábor Eszter nyitotta meg. A rendezők Kovalovszky Márta, Mikes Ildikó és ismét Láncz Sán­dor voltak. 13 Az ötvenes évek kiállítását 1981. október 25-én Né­meth Lajos nyitotta meg. A megnyitóbeszéd szövege megjelent: Székesfehérvári kiállítások, 106-107. o. A kiállítást Kovalovszky Márta és Kovács Péter rendezte. 14 A Fock Jenő aláírásával megjelent minisztertanácsi rendelet száma: 1974. (III. 20.) 15 Az Utca című kiállítással kapcsolatos levelezés az Ál­lami Lektorátussal, múzeumi irattár 805., 903. és 1432./74. 93­8. számokon. 16 Az Utca című kiállítást 1974. június 23-án Pilinszky János nyitotta meg. Ez a szöveg jelent meg a kiállítás katalógusában is: IKMK D. sor. 94. sz., Székesfehérvár, 1974. 17 Lásd múzeumi irattár 1366 és 1432/74. 93­8. számú levelek. Mint ismeretes, 1975-ben Schaár Erzsébet a svájci Luzernben megismételte kiállítását, de az Utcát teljesen más kontextusba helyezte. A pécsi múzeumban ma ennek a változatnak a rekonstrukcióját láthatjuk. 18 Az első „Kortárs művészet magángyűjteményekben” kiállítást Németh Lajos (1975. augusztus 24-én), a má­sodikat Passuth Krisztina (1977. május 30-án) nyitotta meg. Utólag, ennyi év után is köszönetet kell monda­nunk mindazoknak, akik tényleges kölcsönzéssel, a művek határokon áthozatalával, esetleg „csak” a „ma­­gángyűjtő”-i cím vállalásával segítettek: Maurer Dóra és Gáyor Tibor, Bak Imre, Rúzsa György, Passuth Krisztina és Dávid Ferenc. 19 Fejér Megyei Hírlap, 1978. július 23. Itt szeretném megjegyezni és utólag is megköszönni a Hírlap egy ak­kori másik munkatársának, Péntek Imrének a megértő segítségét és támogatását, amivel igyekezett semlegesí­teni az ilyen méltatlan támadásokat. 20 1977-ben Schaár Erzsébet és Vilt Tibor munkáit mu­tattuk be Duisburgban. 1979-ban Firenzében és Milá­nóban rendeztünk kortárs magyar művészek műveiből kiállítást, 1982-ben Hamburgban, 1985-ben pedig Glas­­gowban.­­ A 18 kortárs művész - köztük Erdély Miklós - mun­káit hazaérkezésük után, 1985 decemberében a székes­­fehérvári Csók István Képtárban is bemutatták. Vö.: Székesfehérvári kiállítások, 122. o. 22 Hajas Tibor kiállítását 1987. március 14-én Beke László nyitotta meg. Szövege megjelent: Székesfehér­vári kiállítások, 131-132. o. A kiállítást Kovalovszky Márta és Ladányi József rendezték. A katalógus: IKMK D. sor. 175. sz., Szabó Júlia bevezetőjével. 23 Ezúton is szeretném még egyszer megköszönni mind­azok „közreműködését”, akik segítették megkerülni vagy félrehúzni utunkból a rendszer és hivatalai aka­dályait. Mindenkit nem tudok számba venni, néhányu­­kat azonban nem tudom nem megemlíteni. Elsősorban illeti a köszönet főnökeinket, Fitz Jenőt és F. Petres Évát, akik évtizedeken át egyetlen rossz szó nélkül „tartották a hátukat”. Aztán a kezdetektől Solymár Ist­vánnak, a Magyar Nemzeti Galéria korán elhunyt igaz­gatóhelyettesének az önzetlen, bátor kiállását, Dávid Katalin és Németh Lajos kitartó diplomáciáját, s végül saját, legközvetlenebb kortársaim közül elsősorban Gá­bor Eszter és Nagy Ildikó merész felelősségvállalását.

Next