Mozgó Világ, 2021. július-december (47. évfolyam, 7-12. szám)
2021 / 11. szám - -ról, -ről - Csepeli György: Alkalmazott unalom
104 leírja, hogy a kora középkori emlékek iránti érdeklődés a 18-19. században kapcsolódott össze az ekkor megjelenő modern nemzeteszme kialakulásával, a középkori emlékekben találták meg a nemzet ősi gyökereit. Világossá teszi, a nemzeti identitást nem úgy tekinti, mint ami valamikor megszületett, majd általános normaként változatlan maradt, hanem az idők során jelentősen formálódott, átalakult (vagyis Fernand Braudel és mások mellett Szűcs Jenő álláspontját fogadja el, bár itt név szerint nem hivatkozik rájuk). Ami a régészeti feltárások és a nemzeti múlt kapcsolatát illeti, David C. Clark alapján általánosan elfogadott tudományos álláspontnak említi: nem lehet anyagi kultúra vagy egyes elemei alapján etnikus jellegzetességeket meghatározni. A nyelvészeti és a régészeti kategóriák önmagukban nem alkalmasak arra, hogy meghatározzák azt a csoportot, amely a kortárs írott forrásokban népként szerepel, és a régészet még kevésbé alkalmas arra, hogy az egykori népnek nevezett csoportot azonosítsa az évszázadok során formálódó modern nemzettel. Félreértés ne essék, Langó Péter „realizmusa” nem jelent deheroizálást, a mítoszoknak, ha nem tévesztik össze őket a valósággal, a jelenben is megvan a maguk helye — mondja. Ahogy Lehel kürtje kapcsán írja: a régi és modern mítoszok ma is alakítják a jászok közösségformáló összetartozás-tudatát, építik a hidat múlt és jelen között. Langó Péter: Turulok és Árpádok. Nemzeti emlékezet és a koratörténeti emlékek. Tipotex, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 306 oldal, 3900 forint. Csepeli György Alkalmazott unalom Az elérhetetlen közelségben élő feleségről Füst Milán hét éven át írta regényét. Mire megjelent, már nyoma sem volt annak az életnek Európa nagyvárosaiban, ahol Jakab kapitány űzte-hajszólta a nőt, akit szeretett, de megtartani nem bírt. Enyedi Ildikó az író 1935 és 1942 között írt A feleségem története című regénye alapján filmet készített. A regény s a nyomában készült film ideje a két világháború között két évtized, színtere pár nyugat-európai nagyváros, Párizs, London, Hamburg. A nagyszerűen fényképező operatőr, Rév Marcell szemével láttatva a színtereket, a film nézője maga is egyike lesz e városok lakóinak, akiknek életét az első világháború fenekestül felforgatta. Nem tudhatták, de érezték, hogy nem lesz boldog vége a színjátéknak, melynek boldogságot kereső szereplői lettek. Ebben a cseppet sem unalmas időszakban Martin Heidegger a Freiburgi Egyetemen tartotta híres előadásait a metafizika alapfogalmairól, melyek kifejtését hallgatósága meglepetésére az unalomról tett köznapi megfigyeléseivel kezdte.