Műemlékvédelem, 1984 (28. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 1. szám - Koppány Tibor: Francisco da Pozzo "Architectus regius" és köre: adatok a magyarországi városépítés XVI. századi történetéhez
FRANCISCO DA POZZO „ARCHITECTUS REGIUS” ÉS KÖRE (Adatok a magyarországi városépítés XVI. századi történetéhez) A hazai építészet történetével, különösképpen pedig a várépítészettel foglalkozó irodalom előtt jól ismert a XVI. század közepe táján Magyarországon sok helyen megforduló Francisco da Pozzo hadmérnök neve, de nem ismeretlen a nemzetközi szakirodalom előtt sem. Sok más honfitársával együtt Győr, Eger, Nagyszombat, Zólyom és Tokaj olasz várépítőjeként 1542 és 1554 között szerepel az adatokban. Általában magasabb szinten álló ellenőrző szakemberként tartják számon, aki „Magyarországra csak külön küldetéskép és felülvizsgálatra jön.” A készülő Művészettörténeti kézikönyv reneszánsz kötetének előmunkálatai során számos olyan új adat került elő, amely Pozzo munkáját és szerepét, valamint a vele együtt dolgozókat az eddig ismerteknél részletesebben mutatja be. Az újonnan megismert források nyomán azonban nemcsak a magyarországi építészet történetével kapcsolatos működésük és ennek megfelelően jelentőségük tisztázódik, hanem a XVI. század középső évtizedeinek egész várépítő szervezete. Az 1501—1502 körül Milánóban született Pozzo ifjú éveit a kutatás még nem tisztázta. 1544-ben állt Habsburg Ferdinánd király szolgálatába, akkor már javakorú emberként. Képzettségét feltételezhetően valamelyik észak-itáliai építész mellett szerezte abban a Lombardiában, amely a század első negyedétől Habsburg tartomány volt, és amely ettől kezdve évszázadokon át építészek, kőművesek, kőfaragók sokaságával látta el a Habsburg monarchia országait. Lombardia és Milano eleinte a spanyol királyi címet is viselő V. Károly császár kezében volt és spanyol befolyás alatt állt. Jóltükrözi ezt a helyzetet Pozzo keresztneve, amely a vele kapcsolatos iratokban soha nem az olaszos Francesco, hanem mindig a spanyolos Francisco formában fordul elő. Teljes neve egyébként Francisco Giuseppe da Pozzo volt. A magyarországi szerepléséről szóló eddig ismert adat 1548-ból származik, amikor Magyaróvár várának építését ellenőrizte. 1549-ben a szintén olasz, pisai származású Sigismondo da Prédával Győrött járt a vár megtekintésére. Győr középkori várát már 1542-től erődítették nagy ütemben, ennek felülvizsgálatára küldték ki őket Bécsből. Téves tehát az a felfogás, amely szerint Pozzo 1542- től működött Magyarországon, főleg ha figyelembe vesszük, hogy csak 1544-től volt Ferdinánd király szolgálatában. Az évszám csak a győri vár építésére vonatkozhat, ahova hét évvel később királyi építészként érkezett Sigismondo da Prédával együtt. A hazai szakirodalom szerint ezt követően, 1552-ben Egerben járt, 1553 és 1557 között pedig Zólyom várát és Nagyszombat városfalait erősítette, a tokaji vár építését pedig ellenőrizte, majd 1554- ben újból Egerben volt. Ebben az évben nevének latinos alakjában, Francisco de Puteóként szerepel Martino Spazzo Udvari Kamarához írott beadványában. Magyarországi működése tehát az 1548 és 1557 közötti évekre tehető.4 Francisco da Pozzo építészi szereplése a legújabb osztrák művészettörténeti irodalom alapján tovább bővíthető. Eszerint 1546-ban készített tervet és modellt a Königsberg család tulajdonában levő, Vas megyei Borostyánkő (Bernstein, Burgenland) várának újjáépítéséhez. Az ott folyó munkát tíz éven át irányította. Építésvezetője rokona, Gianmario da Pozzo, résztvevői pedig a