Műemlékvédelem, 1984 (28. évfolyam, 1-4. szám)

1984 / 1. szám - Koppány Tibor: Francisco da Pozzo "Architectus regius" és köre: adatok a magyarországi városépítés XVI. századi történetéhez

FRANCIS­CO DA POZZO „ARCHITECTUS REGIUS” ÉS KÖRE (Adatok a magyarországi városépítés XVI. századi történetéhez) A hazai építészet történetével, külö­nösképpen pedig a várépítészettel fog­lalkozó irodalom előtt jól ismert a XVI. század közepe táján Magyarországon sok helyen megforduló Francisco da Pozzo hadmérnök neve, de nem ismeret­len a nemzetközi szakirodalom előtt sem. Sok más honfitársával együtt Győr, Eger, Nagyszombat, Zólyom és Tokaj olasz várépítőjeként 1542 és 1554 között szerepel az adatokban. Általában maga­sabb szinten álló ellenőrző szakember­ként tartják számon, aki „Magyaror­szágra csak külön küldetéskép és felül­vizsgálatra jön.”­ A készülő Művészettörténeti kézi­könyv reneszánsz kötetének előmunká­latai során számos olyan új adat került elő, amely Pozzo munkáját és szerepét, valamint a vele együtt dolgozókat az eddig ismerteknél részletesebben mutat­ja be. Az újonnan megismert források nyomán azonban nemcsak a magyar­­országi építészet történetével kapcso­latos működésük és ennek megfelelően jelentőségük tisztázódik, hanem a XVI. század középső évtizedeinek egész vár­építő szervezete. Az 1501—1502 körül Milánóban szü­letett Pozzo ifjú éveit a kutatás még nem tisztázta. 1544-ben állt Habsburg Fer­­dinánd király szolgálatába, akkor már javakorú emberként. Képzettségét fel­tételezhetően valamelyik észak-itáliai építész mellett szerezte abban a Lombar­diában, amely a század első negyedétől Habsburg­ tartomány volt, és amely ettől kezdve évszázadokon át építészek, kő­művesek, kőfaragók sokaságával látta el a Habsburg monarchia országait. Lom­bardia és Milano eleinte a spanyol ki­rályi címet is viselő V. Károly császár kezében volt és spanyol befolyás alatt állt. Jól­­tükrözi ezt a helyzetet Pozzo keresztneve, amely a vele kapcsolatos iratokban soha nem az olaszos Fran­cesco, hanem mindig a spanyolos Fran­cisco formában fordul elő. Teljes neve egyébként Francisco Giuseppe da Pozzo volt.­ A magyarországi szerepléséről szóló eddig ismert adat 1548-ból származik, amikor Magyaróvár várának építését el­lenőrizte. 1549-ben a szintén olasz, pisai származású Sigismondo da Prédával Győ­rött járt a vár megtekintésére. Győr középkori várát már 1542-től erődítet­ték nagy ütemben, ennek felülvizsgála­tára küldték ki őket Bécsből. Téves tehát az a felfogás, amely szerint Pozzo 1542- től működött Magyarországon, főleg ha figyelembe vesszük, hogy csak 1544-től volt Ferdinánd király szolgálatában. Az évszám csak a győri vár építésére vo­natkozhat, ahova hét évvel később kirá­lyi építészként érkezett Sigismondo da Prédával együtt.­ A hazai szakirodalom szerint ezt kö­vetően, 1552-ben Egerben járt, 1553 és 1557 között pedig Zólyom várát és Nagy­szombat városfalait erősítette, a tokaji vár építését pedig ellenőrizte, majd 1554- ben újból Egerben volt. Ebben az évben nevének latinos alakjában, Francisco de Puteóként szerepel Martino Spazzo Ud­vari Kamarához írott beadványában. Magyarországi működése tehát az 1548 és 1557 közötti évekre tehető.4 Francisco da Pozzo építészi szereplése a legújabb osztrák művészettörténeti irodalom alapján tovább bővíthető. Eszerint 1546-ban készített tervet és modellt a Königsberg család tulajdoná­ban levő, Vas megyei Borostyánkő (Bernstein, Burgenland) várának újjá­építéséhez. Az ott folyó munkát tíz éven át irányította. Építésvezetője rokona, Gianmario da Pozzo, résztvevői pedig a

Next