Műemlékvédelem, 2007 (51. évfolyam, 1-6. szám)

2007 / 5. szám - László Péter Sándor: Az épített kulturális örökség szerepe, funkciói és a rurális turizmus : különös tekintettel a Kárpát-medence táji-ökoturisztikai összefüggéseire

egészségvédő szerepe is kiemelkedőnek bizonyul.” Lényegtelen változtatással (IN: László Péter, 2003). Anélkül, hogy az ökoturizmus részletes definiálását itt és most megkísérelnénk (ne­gyed százada immár, hogy nincs nemzetkö­zileg elfogadott definíció, így a magyar értelmező akadémiai kézikönyvek sem szól­nak felőle), csak azt jelenthetjük ki, hogy ökoturizmusnak tekintjük azt az akciót/ak­­ciósort, amely a közvetlen térség minőségi értelemben vett gazdagodását (biodiverzitá­­sát és tájdiverzitását) növeli, mégpedig progresszív, a hely „szellemére” jellemző unikális és szerves módon. Meghatározására számos országban (Ka­nada, 2002; Új-Zéland 2004), de hazánkban is (Naturexpo, Budapest, 1996) komoly erőfeszítések történtek, sajnos jelentősebb konszenzus nélkül. Eredményképpen szám­talan szimultán definíció próbálja körülha­tárolni az alábbi jellemzőkkel: — fenntartható típusú, ezért nem efemer jellegű, hanem sokkal inkább tartamos, — komoly társadalmi, kereskedelmi, in­novatív „erjedést” (tényleges hasznot) kíná­ló, értelem- és rendeltetésszerű szolgáltatás, — a tercializálódás tengerében egy mégis törékeny biztonságot, de egyben progres­­­szivitást is nyújtó, teljesebb arculatú, — egészségesebb országimázst alakítani úgy képes, hogy a mentalitásra is igen ked­vező hatású (ökomentalitás), — végül a túlkapások tekintetében igye­kezetében, gyakorlatában, interpretációjában helyére teszi a megbomlani induló, érték­ként őrzött harmóniát, az arányt és mértéket a globalizáció tekintetében, a helyi öröksé­gek kiemelt megbecsülésével. Ugyanakkor itt számos igen lényeges és egyes definícióvázlatokban, sőt törvények­ben kulcsfogalom még a mindenkor fontos­nak ítélhető biodiverzitás, tájdiverzitás, ifjú­ság lelkébe-szívébe plántált művészi és egyéb elkötelezettség, spirituális (őstörténeti, mitológiai rétegű) vonatkozások stb. még szóba sem kerültek. Az emberi lokális örökséget azonban bi­zonyára a fentiek közül újra és újra hangsú­lyozni kell.­­Műemléki érték minden olyan épített örökségi elem, valamint azok rendel­tetésszerűen összetartozó területe, együtte­se, rendszere, amely hazánk múltja és a kö­zösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történelmi, művé­szeti, tudományos és műszaki emlék; alkotó­részével, tartozékaival és berendezési tár­gyaival együtt." (Forrás: KÖH, 2004. júni­us.) A Műemlékek Hivatalos Jegyzéke utol­jára 1990-ben jelent meg két kötetben, egy 1988-ban lezárt kézirat alapján. Ettől a mi „példatárunk” eltér, mert nem az abban sze­replő objektumi súlypontokra helyezzük a fő hangsúlyt, hanem sokkal inkább az öko­turizmus természetéből fakadóan a rurali­­tásra. Az ökoturizmus szemszögéből jelentős területi elemek (makro- és mikrotopográfiai értelemben): félszigetek, ár- és hullámterek, kurgánok, várhegyi sziklagyepek, ősgyepek szorosan kapcsolhatók „csomagszerűen” az előbbihez (kiemelten a vidék építészete, a különféle típusú vízimalmok, csőszházak, erdészházak...). Idetartozik a történeti táj, az épített örökségi elem és táj történetileg összefüggő rendszere. Esettanulmány a Kárpát-medencét érintően A művészettörténet egyes elemei mozaik­­szerűen talán igen, de az ökoturizmus mint jelenség már nem rögzíthető sem közigaz­gatási, sem regionális korlátok által lehatá­rolt térszakaszokra. A regionális korlátok amúgy döntően statisztikusak, és nem iga­zán valósak. Ezért a rurális térségek turiz­musának problémáját jórészt a Kárpát-me­dence szintjén célszerű megközelíteni és diszkutálni. Nyilvánvaló Erdély elsődleges­sége e tekintetben, mellyel a Partium köt össze történetileg, a Nyugati-Szigethegység (Nyugati-Kárpátok) pedig geomorfológiai­­lag. Van néhány példa természetesen másutt is: Szlovéniában (Lendva, Mura körzetében és a Felső-Savija-völgy, Zgornja Slavinska dolina térségében), valamint a jóval hányat­­tatottabb ökonómiájú, sorsú Felvidéken. Erdély Az erdélyi történeti tájnak számtalan - ős­történeti, történeti - toposza van. Ennek fel­sorolása képtelenség lenne itt és most, mert majdnem Nógrád megyényivel nagyobb ez a térség, mint országunk jelenlegi területe. 344

Next