Műemlékvédelem, 2007 (51. évfolyam, 1-6. szám)
2007 / 5. szám - László Péter Sándor: Az épített kulturális örökség szerepe, funkciói és a rurális turizmus : különös tekintettel a Kárpát-medence táji-ökoturisztikai összefüggéseire
egészségvédő szerepe is kiemelkedőnek bizonyul.” Lényegtelen változtatással (IN: László Péter, 2003). Anélkül, hogy az ökoturizmus részletes definiálását itt és most megkísérelnénk (negyed százada immár, hogy nincs nemzetközileg elfogadott definíció, így a magyar értelmező akadémiai kézikönyvek sem szólnak felőle), csak azt jelenthetjük ki, hogy ökoturizmusnak tekintjük azt az akciót/akciósort, amely a közvetlen térség minőségi értelemben vett gazdagodását (biodiverzitását és tájdiverzitását) növeli, mégpedig progresszív, a hely „szellemére” jellemző unikális és szerves módon. Meghatározására számos országban (Kanada, 2002; Új-Zéland 2004), de hazánkban is (Naturexpo, Budapest, 1996) komoly erőfeszítések történtek, sajnos jelentősebb konszenzus nélkül. Eredményképpen számtalan szimultán definíció próbálja körülhatárolni az alábbi jellemzőkkel: — fenntartható típusú, ezért nem efemer jellegű, hanem sokkal inkább tartamos, — komoly társadalmi, kereskedelmi, innovatív „erjedést” (tényleges hasznot) kínáló, értelem- és rendeltetésszerű szolgáltatás, — a tercializálódás tengerében egy mégis törékeny biztonságot, de egyben progresszivitást is nyújtó, teljesebb arculatú, — egészségesebb országimázst alakítani úgy képes, hogy a mentalitásra is igen kedvező hatású (ökomentalitás), — végül a túlkapások tekintetében igyekezetében, gyakorlatában, interpretációjában helyére teszi a megbomlani induló, értékként őrzött harmóniát, az arányt és mértéket a globalizáció tekintetében, a helyi örökségek kiemelt megbecsülésével. Ugyanakkor itt számos igen lényeges és egyes definícióvázlatokban, sőt törvényekben kulcsfogalom még a mindenkor fontosnak ítélhető biodiverzitás, tájdiverzitás, ifjúság lelkébe-szívébe plántált művészi és egyéb elkötelezettség, spirituális (őstörténeti, mitológiai rétegű) vonatkozások stb. még szóba sem kerültek. Az emberi lokális örökséget azonban bizonyára a fentiek közül újra és újra hangsúlyozni kell.Műemléki érték minden olyan épített örökségi elem, valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó területe, együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történelmi, művészeti, tudományos és műszaki emlék; alkotórészével, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt." (Forrás: KÖH, 2004. június.) A Műemlékek Hivatalos Jegyzéke utoljára 1990-ben jelent meg két kötetben, egy 1988-ban lezárt kézirat alapján. Ettől a mi „példatárunk” eltér, mert nem az abban szereplő objektumi súlypontokra helyezzük a fő hangsúlyt, hanem sokkal inkább az ökoturizmus természetéből fakadóan a ruralitásra. Az ökoturizmus szemszögéből jelentős területi elemek (makro- és mikrotopográfiai értelemben): félszigetek, ár- és hullámterek, kurgánok, várhegyi sziklagyepek, ősgyepek szorosan kapcsolhatók „csomagszerűen” az előbbihez (kiemelten a vidék építészete, a különféle típusú vízimalmok, csőszházak, erdészházak...). Idetartozik a történeti táj, az épített örökségi elem és táj történetileg összefüggő rendszere. Esettanulmány a Kárpát-medencét érintően A művészettörténet egyes elemei mozaikszerűen talán igen, de az ökoturizmus mint jelenség már nem rögzíthető sem közigazgatási, sem regionális korlátok által lehatárolt térszakaszokra. A regionális korlátok amúgy döntően statisztikusak, és nem igazán valósak. Ezért a rurális térségek turizmusának problémáját jórészt a Kárpát-medence szintjén célszerű megközelíteni és diszkutálni. Nyilvánvaló Erdély elsődlegessége e tekintetben, mellyel a Partium köt össze történetileg, a Nyugati-Szigethegység (Nyugati-Kárpátok) pedig geomorfológiailag. Van néhány példa természetesen másutt is: Szlovéniában (Lendva, Mura körzetében és a Felső-Savija-völgy, Zgornja Slavinska dolina térségében), valamint a jóval hányattatottabb ökonómiájú, sorsú Felvidéken. Erdély Az erdélyi történeti tájnak számtalan - őstörténeti, történeti - toposza van. Ennek felsorolása képtelenség lenne itt és most, mert majdnem Nógrád megyényivel nagyobb ez a térség, mint országunk jelenlegi területe. 344