Műemlékvédelem, 2010 (54. évfolyam, 1-6. szám)

2010 / 1. szám - Balassa M. Iván: Festett karzatdeszkák az 1520-as évekből - Homoródszentpéter

Városi Könyvtár Vác,........K­.D.i.......... Balassa M. Iván FESTETT KARZATDESZKÁK AZ 1520-AS ÉVEKBŐL - HOMORÓDSZENTPÉTER 2010 MÁRC ű 5. A magyar művészettörtét Erdélyből hagyo­mányosan négy XVI. századi festett templo­mi asztalosmunkát tart számon. Közülük kettő teljes mennyezet: a 48 táblából álló gogánváraljait 1503 és 1520 között készítet­ték,1 az ádámosin az 1526-os évszám olvas­ható.2 A többi töredék, éppen úgy, mint az újabban hozzájuk társult ötödik, a Mihály Ferenc által Miklóstelkén fellelt 1532-ből származó három táblából álló stallumrészlet, valamint az a négy festett kazetta, melyek a nyugati karzat aljára vannak felszegezve, és eredetileg egy kazettás mennyezethez tartoz­tak. Ezeket a XVI. század első negyedére datálják, és a kazettákat felfedezőjük - jog­gal - az ádámosi mennyezettel rokonítja. Jelentőségüket növeli, hogy az eredeti szín­világuk többé-kevésbé megmaradt.3 A másik két emlék sajátos sorsú. Entz Géza Vasasszentegyeden bukkant három mennyezetdeszka-darabra 1543-ból.­ 1944- ben közreadta, Tombor Ilona is ír róla: „...finom rajzú leveles és gránátalmás rene­szánsz díszítéssel. A mennyezet hosszú deszkákból állt, középkori szokás szerint.”­ De azóta is csak hivatkoznak rá, képét hiá­ba keressük az összefoglalásokban.­ A homoródszentpéteri karzatdeszkáknak is némileg hasonló a sorsa. Erről az emlék­ről először Balogh Jolán 1943-ban megje­lent Az erdélyi renaissance I. kötetében je­lent meg híradás: „Az egykori festett karzat maradványai... XVI. század első negyede (1520 körül). A karzatból nyolc festett deszka maradt fenn töredékes állapotban. Egy-egy négy­szögletes mezőt elfoglaló díszítmény 2-2 deszkára terjed ki. Méretei: 150 cm magas, 40 cm széles a koszorúba foglalt címerrészt ábrázoló ép deszka, 90 cm magas a középső festett mezeje. Tehát egy-egy teljes festett mező kb. 90 X 80 cm lehetett. Színezése: a gótikus levelekkel díszített mezők, vörösesbarna alapon fehéres és tég­lavörös, illetve vörösesbarna levelek fekete körvonalakkal; a magyar címeres mező: vö­rösesbarna alap, zöld-fehér levélkoszorú, fehér sarokvirágok vörös középpel, fehér-fe­kete szárakkal, mindenütt fekete körvona­lak; a címeres félmező: vörösesbarna ala­pon fehér levelek fekete körvonalakkal; a karzatvégződéseken lévő félkörös levéldí­szek fekete színűek, a liliom alakú virágok közepe fehér, szélük vöröses, körvonalaik fe­keték. Címerek: az egyik mezőben Magyaror­szág címere a hasított pajzs jobb felén a vá­gásokkal, a másik mezőben szintén címer­­pajzs, valószínűleg a donátor elmosódott cí­merével: három levélből kinyíló virág (Kelemen Lajos feltevése szerint a Varkocs címer). A karzattöredékek a jelenlegi karzat al­jára voltak felszegezve. Kelemen Lajos és Debreczeni László fedezte fel 1937-ben."7 Balogh Jolán által közölt nagyobb össze­állítás Balogh Jolán által közölt kisebb össze­állítás 1

Next