Műemlékvédelem, 2011 (55. évfolyam, 1-6. szám)
2011 / 5. szám - MONUMENTA DEPERDITA - Angyal Tibor: A Szabadság híd felújításának esztétikája és műemléki hitelessége
lámpacsokrok oldalkarjaival megegyező kivitelűeket helyeztek ki. Az eredetileg itt található lámpák azonban sem az 1985-ös, sem a most látható lámpákkal, de még az eredeti lámpacsokrok oldalkarjaival sem voltak megegyezők. A karjuk vége erősen felfelé kunkorodott, szinte egy vízszintesen elhelyezett pásztorbothoz voltak hasonlóak. A karok a tövüknél egyszerű, dísztelen tagozattal voltak kitámasztva, a végeiken pedig a hídon másutt is megtalálható gázlámpa ült. HELYREÁLLÍTÁS? A budapesti világörökségi helyszín déli kapuja, a műemlék Szabadság híd a turisták fontos átkelője a Váci utca vége és a Gellérthegy között. Ma is élő, közelről megszemlélhető, megtapogatható emléke a millenniumi kor magas szintű mesterségbeli tudásának, sőt nyáron sokan üldögélni, napozni is szoktak az alacsonyra ereszkedő főtartón. Amikor ezek a turisták épp a lámpákat örökítik meg, akkor tudják, valójában mit fényképeznek? A hídról készülő szép színes albumoknak a megváltoztatott részleteket bemutató közeli képei vajon hogyan vezetik majd félre a művészetkedvelő olvasókat határainkon innen s túl? Ilyen posztamenst tervezett volna Nagy Virgil, az ókor műegyetemi tanára és művészettörténész? Ilyen lámpát alkotott volna Jungfer Gyula, a korszak leghíresebb műlakatosa? Ez lenne a millennium korának eredeti formakincse? I. Ferenc József az ezüstanyát csavarta volna be ünnepélyesen egy nagy villáskulccsal? Az a legszomorúbb, hogy a híd felújítóinak szaktudása lehetővé tette volna, hogy hiteles és valóban műemléki gondosságú helyreállítás szülessen. Csak úgy tűnik, senki nem kérte rajtuk számon ezt, mert a műemlékvédelem méltatlanul magára hagyta ezt a gyönyörű hidat. JEGYZETEK 1. Kiss Tibor: A Szabadság-híd esztétikai kialakítása. Budapest, 2. 1946. 277. 2. Idézi forrásmegjelölés nélkül: Szablyár Eszter: Képmentő 83. Madártávlat. Népszabadság, 2008. október 5. 3. Kiss 1946. i. m. 4. Palotás László - Medved Gábor - Nemeskéri-Kiss László - Träger Herbert: Hidak. Budapest, 1987. 114. 5. Statikailag határozott tartók igénybevételeinek meghatározásához nem szükséges az alakváltozás ismerete. 6. Nagy Virgil: A fővám téri dunai híd architektúrája. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 29. 1895. 317. 7. Az Erzsébet híd pályalemez fölé nyúló rácsos merevítőtartójának legnagyobb magasságát is a szabad kilátás biztosítása határozta meg. 8. Gállik István: Történelmi visszapillantás régebbi Dunahídjaink építésére. Technika, 22. 1941. 22. 9. Nagy 1895. i.m. 317-318. 10. Uo. 318. 11. A kihajlás a keresztmetszetükhöz képest hosszú (karcsú) rudak azon tönkremeneteli módja, amikor a rúd kitér a nyomóerő síkjából (alaki stabilitásvesztés). 12. [Kovács János]: A magyar forradalom 1956. Napló. Budapest, 2006.44. 13. Dalmy Dénes - Bormás Máté: Dr. Dalmy Tibor emlékezetére. Vasbetonépítés, 10. 2008. 67. 14. Nagy 1895. i. m. 318. 15. Czekelius Aurél - Szántó Albert: A budapesti Ferencz József-híd építésének története. Budapest, 1896. 14. 16. Uo. 23. 17. A Szabadság híd rácsrúdhálózata csomópontjainak hagyományos számozása a „0” jelű parti végtől halad növekvő rendben a híd közepéig, a szimmetriatengelyben a „25” jelű áll, majd a túlsó part felé ismét csökken a számozás „0”-ig. Az alsó öv csomópontjait számmal, a felső övét számmal és felülvonással jelölik. 18. Ráday Mihály: Városvédőbeszédek. Budapest, 1988. I.: 318. 19. E sorok írója számára a híd felújításnak több főszereplője is személyes lehetőséget biztosított kritikai észrevételeinek előadására. 342