Műemlékvédelem, 2017 (61. évfolyam, 1-6. szám)
2017 / 1-2. szám - Jankovics Norbert: A bugaci Pétermonostora egykori temploma és kőfaragványai: Előzetes beszámoló a művészettörténeti feldolgozásról
egy nagyobb méretű, igen finom fehérvári darab típusához hasonlít, annak eltérő felfogású, kicsinyített változata (15. kép). A bugaci állatok mandulaformájú szemeinek részlettagolása, a szem körvonalából kilógó gombszerű szembogárral, nemcsak emlékeztet, hanem teljes egyezést mutat a pécsi altemplom déli lejáró Sámson-dombormű felső keretdíszének megfelelő részével (16. kép). A rokonság itt annyira szoros, hogy valamiféle szoros műhelyhatást kell feltételeznünk. A gyöngysoros díszű akantuszlevelek a fehérvári, pécsi és somogyvári kőanyagban is feltűnnek, a vörösmárvány használata viszont, motivikus elemek nélkül, esztergomi összefüggésekre is utal.19 A feldolgozottság jelen állása, és a kevés vizsgálható figurális részlet ennél tisztább összefüggések feltárását egyelőre nem teszi lehetővé. A hazai emlékanyaggal való összevetés alapján a szentélyrekesztő valószínű datálás a 12. század utolsó harmada, amelyet a párhuzamul idézett németországi rekesztők ismert korhatározása is erősít. JEGYZETEK 4. Biczó Piroska: Ásatások a középkori Bátmonostor területén. In: Műemlékvédelem 1981. 105-109., Hervay Ferenc Levente: A bencések és apátságaik története a középkori Magyarországon. In: Takács Imre (szerk.): Paradisum Plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Pannonhalma 2001 461-548. Kemecsemonostor: 544. 5. Szőcs Péter Levente: Az ákosi monostor és az Ákos nemzetség. In: Hegyi Géza- W. Kovács András. (szerk.): A Szilágyság és a Wesselényi család (14., 17. század) Erdélyi Tudományos Füzetek 277. Kolozsvár 2012 7-24. Valter Ilona: Boldva, református templom. Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára 399. Budapest 1991. Módy György- Kozák Károly: A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972-1975). In: A Bihari Múzeum Évkönyve 1. Berettyóújfalu 1976. 49-103., Entz Géza: Harina (Herina) rormánkori temploma. In: Művészettörténeti Értesítő 3. 1954. 20-33., összefoglalóan erről: Tóth S.: Esztergom Szent Adalbert-székesegyháza és az Árpád-kori építészet. In: Hegedűs A. - Bárdos István (szerk.): Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Strigonium Antiquum 4. Esztergom 2000. 121-154., és Tóth Sándor 2001 im. 6. Tóth Sándor 2001 im. 244. 7. H. Gyürky Katalin: A Buda melletti Kánai apátság feltárása. Budapest 1996 8. Tóth Sándor (szerk. Rostás Tibor): A Hont- Pázmány nemzetség premontrei monostorai. Budapest 2008.49- 73., Pomfyová, Bibiana- Zazová, Marián Sámuel a Henrieta: Stredoveká Bína. Archeológiahistória- architektúra. Bratislava 2014 9. Tóth Melinda: A pécsi székesegyház kőszobrászati díszítése a románkorban. In.: Mikó Árpád- Takács Imre (szerk.): Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Budapest Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1994. 123-130., Tóth Sándor: A székesfehérvári szarkofág és köre. In: Mikó Árpád- Takács Imre (szerk.): Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Budapest Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1994. 82-86., Tóth Sándor 2001 im. 251., Takács Imre (szerk.): Paradisum Plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Pannonhalma 2001 Katalógus: V.31. tétel, 431- 432. Tóth Sándor: Román kori kőfaragványok a Magyar Nemzeti Galéria Régi magyar gyűjteményében. A Magyar Nemzeti Galéria szakkatalógusai. 1.1. Budapest 2010. 140-142., Marosi Ernő: A pécsi székesegyház és a magyarországi romanika művészete. In: Heidl György- Raffay Endre-Tüskés Anna (szerk.): Echo simis una et quina. Tanulmányok a pécsi székesegyházról. Tóth Melinda emlékére. Pécs 2016. 121-150., Raffay Endre: Kontinuitás és stíluspluralizmus: Összefüggések a pécsi székesegyház épületén és díszítőfaragványain. In: Heidl György- Rafffay Endre-Tüskés Anna (szerk.): Echo simis una et quina. Tanulmányok a pécsi székesegyházról. Tóth Melinda emlékére. Pécs 2016. 151-188. 1. Rosta Szabolcs: Bugacmonostor környezetének középkori története In: Rosta Szabolcs (szerk.): Expo-Monatur. A középkori településeknek és monostoroknak mint közös kulturális örökségnek, a helyi közösségekkel történő megismertetése. Kecskemét 2013 15-18., Rosta Szabolcs: Bugac- Felsőmonostor / Pétermonostora. In: Rosta Szabolcs (szerk.): Expo-Monator. A középkori településeknek és monostoroknak mint közös kulturális örökségnek, a helyi közösségekkel történő megismertetése. Kecskemét 2013. 25-38., Rosta Szabolcs: Pétermonostora pusztulása. In: Rosta Szabolcs, Székely György (szerk.): „Carmen miserabile” A tatárjárás magyarországi emlékei. Tanulmányok Pálóczi Horváth András 70. születésnapja tiszteletére. Kecskemét 2014. 193-230. 2. Tóth Sándor: Pillér és ív a magyar romanikában. In: Koppány Tibor 70. születésnapjára. Tanulmányok. Művészettörténet- Műemlékvédelem X. Budapest 1998. 54- 88. 3. Marosi Ernő: Bencés építészet az Árpád-kori Magyarországon - A „rendi építőiskolák” problémája. In: Takács Imre (szerk.) Mons Sace 1 996-1996 Pannonhalma 1000 éve I. Pannonhalma 1996. 131-142., Tóth Sándor: A 11-12. századi Magyarország Benedek-rendi templomainak maradványai. In: Takács Imre (szerk.): Paradisum Plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Pannonhalma 2001. 229-267., Szakács Béla Zsolt: Toronyaljak és toronyközök a magyarországi romanikában. In: Szőcs Péter Levente-Adrian Andrei Rusu (szerk.) Középkori egyházi építészet Erdélyben IV. Szatmárnémeti 2007. 7-36.