Műhely, 2003 (26. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 4. szám - RÉGI–ÚJ VERSEK 4. - Chartier, Roger: Ahol a part szakad : Történelem, nyelv, gyakorlat : Négy kérdés Hayden White-hoz
tósága, hogy mellőzhető legyen a szöveg .tisztességének’, objektivitásának a kérdése” (The Content of the Form [A forma tartalma], 192)? Valójában nem az-e a történelem történelmének a tárgya, hogy megértse: az egyes kitüntetett történelmi konfigurációk esetében a történészek hogyan hozzák működésbe kutatási módszereiket és kritikai eljárásaikat, amelyek diskurzusaiknak (nem egyenlő mértékben) éppen ilyen „tisztességet” és „objektivitást” adnak? Tóta Péter Benedek fordítása JEGYZETEK 1 Kérdéseimre Hayden White a „Válasz Professzor Chartier négy kérdésére" című írásában felelt, amely spanyolul jelent meg („Respuesta a las cuatro preguntas del profesor Chartier”, Historia y Grafia 4 [1995]: 317-29.). Az eredeti angol szöveg („A Response to Professor Chartier's Four Questions”) megjelenési helye a Storia della Storiografia. Hayden White itt idézett munkái a következők: Metahistory. The Historical Imagination in Nineteenth-Century Europe (Metatörténelem. A történelmi képzelőerő a tizenkilencedik századi Európában, Baltimore: Johns Hopkins University Press, 1973); Tropics of Discourse. Essays in Cultural Criticism (A diskurzus trópusai. Tanulmányok a kultúrakritika köréből, Baltimore: Johns Hopkins University Press, 1978); és The Content of the Form. Narrative Discourse and Historical Representation (A forma tartalma. A narratív diskurzus és a történelmi reprezentáció, Baltimore: Johns Hopkins University Press, 1987). 2 Paul Veyne, Comment on écrit Thistoire. Essai d'épistémologie (A történelemírásról. Ismeretelméleti tanulmány, Paris: Editions du Seuil, 1971, 1978), angol változata: Writing History. Essay on Epistemology, trans. Mina Moore-Rinvolucri (Middletown, Conn.: Wesleyan University Press, 1984); Michel de Certeau, „L’opération historique," in Faire de Thistoire, vol. 1, Nouveaux problemes, éd. Jacques Le Goff et Pierre Nora (Paris: Gallimard, 1974), 3—41. 3 Franqois Furet, „Chistoire quantitative et la construction du fait historique”, (A kvantitatív történelemtudomány és a történeti tény konstrukciója, Annales ESC 26 [1971]: 63-75, reprintje in Le Goff and Nora, Faire de Thistoire, 1:42-61, angol változata: „Quantitative Methods in History”, in Constructing the Past. Essays in Historical Methodology, ed. Jacques Le Goff and Pierre Nora, intro. By Colin Lucas (Kvantitatív történelemtudományi módszerek, A múlt megkonstruálása. Tanulmányok a törteneiemtudományi módszertan köréből, Paris: Editions de la Maison des Sciences de l’Homme; Cambridge University Press, 1985), 12-27. 4 Veyne, Comment on écrit Thistoire, 111; Writing History, 87. 5 Michel de Certeau, „Une épistémologie de transition: Paul Veyne”, Annales ESC (Az átmenet ismeretelmélete) 27 (1972): 1317-27; Michel de Certeau, „Lopération historiographique”, in de Certeau, Lécriture de. Thistoire (1975), harmadik kiadás (A történetírói működés, Történetírás, Paris: Gallimard, 1984), 63-120, angol változata: „The Historiographical Operation”, in de Certeau, The Writing of History, trans. Tom Conley (New York: Columbia University Press, 1988), 56-113. •’Gabrielle M. Spiegel, „History, Historicism, and the Social Logic of the Text in the Middle Ages”, Speculum: A Journal of Medieval Studies (Történelem, historizmus és a középkori szöveg társadalmi logikája, Speculum: Középkori tanulmányok folyóirata) 65 (1990): 59-86, az idézet a 64. oldalról származik. David Harlan, „Intellectual History and the Return of Literature”, American Historical Review (A szellemtörténet és az irodalom visszatérése, Amerikai történelmi szemle) 94 (1989): 581-609, az idézet az 593. oldalon található 48. jegyzetből származik. Humanism”, suppl. 19. ,Metahistory: Six Critiques”, History and Theory („A rend alapkérdése: Hayden White nyelvi humanizmusa,” 19. melléklet, Metahistory: hat kritika”, Történelem és elmélet) (1980): 1-29, az idézet a 23. oldalról származik. “Harlan, „Intellectual History and the Return of Literature”, 593. 9 Hayden White, „Figuring the Nature of the Times Deceased: Literary Theory and Historical Writing”, (Elhalt korok természetének idézése: irodalomelmélet és történetírás) in The Future of Literary Theory (Az irodalomelmélet jövője), ed. Ralph Cohen (New York: Routledge, 1990), az idézet a 28. oldalról származik. 10 Arnoldo Momignano, „The Rhetoric of History and the History of Rhetoric. On Hayden White's Tropes” (A történelem retorikája és a retorika története. Értekezés Hayden White trópusairól), in Momigliano, Settimo contributo alla storia degli studi classici dei mondo antico (Róma: Edizioni di Storia e Letteratura, 1984), 49-59. Carlo Ginzburg, „Just One Witness” (Csak egy tanú), in Probing the Limits of Representation. Nazism and the „Final Solution " (A reprezentáció határainak tesztelése. A nácizmus és a „végső megoldás”), szerk. Saul Friedlander (Cambridge: Harvard University Press, 1992), 8296; Spiegel, „History, Historicism, and the Social Logic of the Text in the Middle Ages” (Történelem, historizmus és a szöveg társadalmi logikája a középkorban), 64, 69, 75; Russel Jacoby, „A New Intellectual History” (Új szellemtörténet), American Historical Review 97 (1992): 405-24; Hayden White-ról a 407- 413. oldalak. "White, „Figuring the Nature of the Times Deceased” (Elhalt korok természetének idézése), 39. 42 A retorika és a bizonyosság szembeállítását cáfolja Carlo Ginzburg előszava, melyet Lorenzo Valla La Donation de Constantin (Sur la Donation de Constantin, a lui faussement attribuée et mensongere) munkájához írt, fordította és szerkesztette Jean- Baptiste Giard (Paris: Belles Lettres, 1993), ix-xxi. 12 De Certeau, „Lopération historiographique” (A történetírás működése), 64. idézet a mű angol fordításából („Historiographical Operation," 103). 14 White, „Figuring the Nature of the Times Deceased” (Elhalt korok természetének idézése), 29. lr,Gene H. Bell-Villada, „Criticism and the State (Political and Otherwise) of the Americas” (A kritika és az amerikai állam [északon és délen, politikailag és mindenképpen]), in: Criticism in the University (Egyetemi kritika), szerkesztette Gerald Graff és Reginald Gibbons, TriQuarterly Series on Criticism and Culture 1 (Evanston, 111.: Northwestern University Press, 1985), 124-144, az idézet a 143. oldalról származik; White „Figuring the Nature of the Times Deceased” (Elhalt korok természetének idézése), 31. 16 Pierre Vidal-Naquet, Les assassins de la mémoire. Un „Eichmann de papier" et autres essais sur le révisionnisme (Az emlékezet gyilkosai. „Papír Eichmann” és más tanulmányok a revizionizmusról) (Paris: Découverte, 1987), angolul: Assassins of Memory. Essays on the Denial of the Holocaust (Az emlékezet gyilkosai. Tanulmányok a holokauszt tagadásáról), fordította Jeffrey Mehlman (New York: Columbia University Press, 1992). 17 Hayden White, „Historical Employment and the Problem of Truth” (A történelmi történetesítés és az igazság problémája) in: Friedlander, Probing the Limits of Representation (A reprezentáció határainak tesztelése), 37-53, az idézet a 38. oldalról származik. 18 Ezzel függ össze: Jonathan Spence, The Question of Hit (M kérdése) (New York: Knopf, 1988) és Simon Schama, Dead Certainties (Unwarranted Speculations) (Holt bizonyosságok [Elgondolások jótállás nélkül]) (New York: Knopf, 1991). Ezek a munkák, mindegyik a saját módján, a történelem és a képzelet határán játszódnak. Ide tartozik még: Bruce Marlish, „The Question of The Question of Hit" (M kérdésének kérdése), és Cushing Strout, „Border Crossings. History, Fictions, and Dead Certainties" (Határátlépések, Történelem, Fikciók és Holt bizonyosságok) History and Theory 31 (1992): 143-52, illetve 152-162. 7 Hans Kellner, „A Bedrock of Order: Hayden White’s Linguistic 51