Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-09-15 / 74. szám
dó ima hivatal mit, iS ezen hivatalhoz tartozó egyéne Illicit sok törvénytelen, h a a’ jó renddel ősévé nem leró, kivált a' szegénységet zaklató tettei, kicsapongásai soroltakkhelé a gyűlés nanén, Polgári Lajos, Kiss Károly, Visiti Pál, Deály Samu tablabirált, Kiss László főjegyző, Mécsei László fő- László Imre alszolgabirák által is táblabiró Bereczki György ezen viszszaéléseknek okát is igen nyomosan és a’ dolog erét eltalálva fejtette fel. Közboszszankodást keltött fel ezen adatoknak hallása , a’ mik a’ nemességre nézve is sok tekintetben károsok , de kiváltképpen a szegény adózó népet szerfelett sajtolják , a’ mellett néha oly emberek feladásainak is eredményei, kik a’ dolognak erkölcsi oldalát szorosan éppen nem tartják szemük előtt átaljában az ezt illető élénk és kedvetlen vitatások mindenkit azon meggyőződésre vezethettek, hogy az adó nemei köztt a’ dézma legigazságtalanabb, a’ józan nemzeti gazdaság elveivel merőben ellenkezik, és képtelen viszszas eszmén is alapúl, midőn a’jó és szorgalmatos mezei gazdát, éppen .•n’ért bünteti, mentős nagyobb és gondosabb ipart fordít földje javítására. Említhetnék ugyan, de jobb leszsz mellőzni az egyes eseteket, melyeket a’ közgyűlés azért nem kívánt ez úttal jegyzőkönyvébe tenni, minthogy határozattá lett egy nagy és válogatott derék emberekből álló biztosságot rendelni, a’ megyében esett ily erőszakos dézmási evaetioknak kinyomozására, kik a’ törvény és igazság vasveszszejével utána nyomuljanak az exactoroknak és feljegyezvén helységenként az eseteket, ezeknek bűnös öszvegét felfogja a’ megye a’ krt. fökormányszékekbe orvoslás végett terjeszteni. Addig pedig mig e’ nyomasztó sérelem orvosoltatnék, a’ szegény adózó nép ’s nyomorgatott nemesek ,per non venite költ ítéletei a’jegyzői hivatalnál bétiltattak.“ Próbálta ugyan e’ fekete színben álló dolgot kamarai ügyvéd Lörinczi György, egyszer némiileg világosítani, de kitetszett magának a’ különben jó jellemű ügyvédnek képéből is, mely mélyen érzi maga is a’ vád sajtoló igazságát, és egy átalános gúny a’ közgyűléstől levő válasz a’ mentegetödésre. — Hogy a’ komor tárgy ily érzéseket okozott fejtegetései közben kibuzogta a’ lelkes gyűlés érzeteit, alig egy pillanati pihenés után, szőnyegre került és olvastatott a’ magyar honi nagymigűi kir. személynek azon evocatoriája, mely magos fö- és két alispánainkat folyó sept. 23-ra ’s az ispánok által az egész K.Szolnok megyét a' m. országi k. tábla ebbe perbe idézi azon okból, mivel a’ jelen és éppen folyamatban lévő m.országi országgyűlésére követeket nem küldöttünk. „És jön nagy csendesség egy néhány minutáiglan, melyet is táblabiró Viski Pál felszólalása szakasztott félbe, felolvasván ugyani is a’gyűlés színén az 1830ki m.országi törvényezikket, mely a’ Részeket az anyaországhoz viszszacsatolja megmutagata, hogy éppen ezen idézett törvényezikk heti-meg Középszolnokot, hogy mitrt a’ folyamatban lévő m.országi hongyűlésre követeket nem küldött, úgy a’ magyarországi kié. tábla ebbe se jelenjen-meg, midőn ugyan is a’ törvényezikk maga a’ Részeket, azon törvényezikk teljesedésbe való vételéig in statu quo hagyja. Már kérdem, mondá az érdemes táblabiró , hogyha in moderno statu quo hagyott minket a’ törvényezikk, lehet e fóruma K.Szolnoknak a’ magyarországi kir. tábla? Közfelkiáltás, nem ! és ha nem, monda továbbá a’ szóló, kötelesek vagyunk-e előtte megjelenni? De hát ha elitélnek ,per non venit, leve a’ közbe szólás? Hadd ítéljenek, felelének rá, Erdélyországban ki veszi azt az ítéletet teljesedésbe, mely Magyarországon keletkezett ? Több ily színű vélemények között igen keveset lehetett hallani melyek , megjelentünk mellett szavaltak volna, pedig magos főispán urunk felolvastatá közben a’ szomszéd Kraszna megye azon átírását is, melyben a’ szomszéd megye tudatja vélünk, hogy ő is meg van e’ tárgyban idézve a' magyarországi királyi tábla elibe, s’ ámbár e’ táblát el nem ismeri fórumának, még is az irtt terminusra meg fog jelenni.“ Megkisérték hát ezen krasznamegyei átírás felolvasása után némelyek a’ megjelenést, a Vagy csak azon félelemből is, hogy ha megitéltetünk per non venit, a’ megyén tetemes öszveg fog exequáltatni, főként mint László Imre alszolgabiró monda, félő hogy a’ büntetéspénz legközelebb a’ magos fő és f. alispán urak javaiból a’ hová intéztetnék az executio fog felvétetödni. Mire tisztelt főispánunk elértvén ’s megkívánván nyugtatni a’ szóló alszolgabiró urat, nyilvánitá, hogy azon esetben ha az alszolgabiró úr reménysége szerint a’ büntetés pénz executioja az ispánokra dirigáltaméit, maga javaiból ki fogja a’ magos főispán úr az öszveget fizetni. Mire nagy zaj, helyeslés csoportos szólalkozások következtek, a’szóló szolgabiró úr pedig a’ főispáni nyilatkozatra viszszavonva, a „megjelenjünk“ melletti nyilatkozatát enundalva jön. Hogy K.Szolnok a’ magyarországi kir. tábla ebbe bár mi történjen is rajta, meg nem jelenik, hanem ezen ügy az erdélyi kir. fökormányszéknek fel fog jelentetni. És imé második szülöttje K.Szolnok megye a’ reincorporatio ügyében, iker testvére a’ követ nem küldésnek, csak hogy ennél valamivel későbbre jött világra. álljon a szülők mit hagynak holtukkal magzataiknak, áldást-é vagy átkot, jó idő! fejtsd iá mentől hamarább titokteljes merjedből és ne sorvaszsz minket ez aggasztó bizonytalanságban! Ezek után a’ Szamos melletti naprádi és széplaki közadózó lakosok azon panaszukra, hogy némely birtokosok a’ Szamoson épített malmaik gátjai annyira felemelték, hogy a gátok miatt, feldult vízáradások csak nem minden földjeiket, honnan napi kenyerüket vennék haszonvehetetlenné tették. Újra kirendeltetett a’ belső félbeli alispánnal együtt az oculatoria commissio, mely mind a felemelt gátokat mind a’ vízár okozta károkat megvizsgálná, és végre egy borsod- megyei szivreható átírás következtében, a’ szerencsétlen Miskoltziak számunkra segedelempénzt gyűjteni a’ két, s bizonyosan e’ megbízásukban lelkesen eljáró alispánokra bízatott. Mire a’mai napi Ülés eloszlott. Más nap sept. 5-k az előtti gyűlés jegyzőkönyve némi módosítással megállittatott — és egynéhány főkor, széki leiratok felolvasása után a’ k. szolnoki tizkármentő egyesület középponti biztossága tette meg a’ maga évnegyedes tudósítását, a’ mikor is több javaslatai között ajánlá a’ középponti biztosság, hogy az egyesületbe tehető béállhatási 4 hónapi határidő 0. hónapra változtatodjon ’s legyen julius 1-je napjától kezdve december utolsó napjáig és hogy a’ részvényesekre tűzkár esetében, több esetekre is egyszerre tetetődjön a’ kirovás és csak egyszer egy év folytán, hogy így a’ béjövendő nagy öszvegből minden káros egyszerre kaphassa kezéhez kármentés pótlópénzét. Az első ága e’ javaslatnak megszélesittetett, midőn az CY bár mi idejére felszabadittatott a’ beállhatás, a’ másik fele mellöztetett, de egy hoszszas, szinte két óráig tartó vitatkozásra adott alkalmat egy kérdés: Hogy az ujonan bégyülendő biztosítékok mltekintetben vagy öszveköttetésben legyenek a’tavalyi és szinte 500,000 pef'trnyi biztosítékokkal az idei öszveg hordozza é a’tavalyinak károsodásai, vagy a’ tavalyi ha mig kitelne az év, fizessen é azon új károsodásba mely a’ tavasi év hitelese előtt lépett bé az új egyesületbe. Hoszszas szóváltások után megállittatott, hogy a’mi elfogy tisztított volna a’tavaly biztositottakból, annyit felvesz az egyesület a’ jövendőre biztosittattakból is, ha ez év kitelte előtt károsultatnék az új biztosíték —- p. o. ha tavaly biztosítottam 100 szekér szénát, de abból csak 50 szekérrel fogyasztatok el, és az idén mielőtt még a biztosítás új éve kezdődnék, már biztosítani kívánok 50 szekér új szénát és ez az ifjakon biztosított 50 szekér széna elég, ezt a’ tavaly elfogyasztott 50 szekér széna helyett, mely kiegészíti a’tavaly biztosított 100 szekér szénát— megfizetik — minthogy én is bármi kárt 100 szekér széna után fizetek. Ezek után az egyesület elöljáróit, a’ középponti és vidéki biztosokat válássá íijból a’ gyűlés az egyesület életéről, élete fenntartását biztositó minden módokról és eszközökről gondoskodni, az intézet ügyét hiven kezelni, a’ történtekről évnegyedenként a’ megye közgyűlését tudósítani lelkiismeretes kötelességükké tetetett a’ biztos elöljáróknak. — Felelevenittetett ez után újból az útcsinálás. Miről kemény határozata a’ megyének, még Szent Mihály nap előtt hozzá kezdeni az illetőknek, és e’ határozatot végre hajtani, kötelességekké tétetett az alispán uraknak mint fő útcsináltató commissariusoknak, mit a’ megyei mérnök ama rövid kérdése szült, midőn igy szólott. — Hát ki az én elnököm az útcsínálási bizottmányban, ki hozzám teendi rendeléseit? — A’ két alispán vala a’ feleled a’ mérnök úr kérdésére — és ime mely kicsinybe kerül hogy megkezdődjön K. Szolnokban a’soha nem látott csinált út—• Isten segítse a’ munkásokat — de hogy segítsük mi is — a’ megyének minden nemes és nem nemes lakói is, sőt a’ renitens nemesek kik vonakodnának ’s nem méltoztatnának segedelmüket nyújtani e’ közmunka életere hogy azok a’ törvény és megyei határozat szigorúsága szerint büntettessenek határoztatott, így közeledett lassanként e’ szép közgyűlés a’ maga végéhez,’s miután több egyes kérelmek egy a mgyar országi ügyvédi diploma magyar nyelven felolvastattak , a’ derék és fiú törvényszékei, bírái megválasztattak, a’ megyei statútumban kifejezett rendőri biztosság a’ jövő év negyedes gyűlésig meghagyattak — egy pár megyei eskütt és tiszt táblabirál; kinevezése és felesketése után a’ gyűlésnek vége jön.— Ugyan ez nap dél után, a’ délelőtti ülés jegyzőkönyve felolvastatott, megállittatott , meghitelesíttetett, és tisztelt főispánunk öröm érzeteit a’ gyűlés folyamán kifejezve, szives köszönettel rekeszté bé ez évnegyedes közgyűlést. Ország’g’.yyllési közlés XLIX. Kerületi illés, aug. 20-k. Olvastattak izenetek : a’ szabadszólás ügyében, mely kéziratra adatott a’ magyar nyelv tárgyában az országos választmányok dolgában némely JoRR meg nem hivatása felöl az országgyűlési szabad hírlapok iránt} és végre, az országgyűlés Testre áttétele érdekében, — ’s egyenként jóváhagyattak. Ezután a’ kér.RR szavazati többséggé!