Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-03-24 / 24. szám

!Mult és Jelen Figyelmeztetés- Fertály évi előfizetést elfogadunk. Mult és Jelen csak­ magára 2 rft. 40 lhr. Magyar Gyermek­­baráttal 5 rft ezüstben. Magyar Gyermekbarátból még teljes példány­nyal szolgálhatunk. Félévre pos­tán 3 rft 24 hr. helyben 3 rft ezüstben. — Kolozsvár­i&iartzms 2 I-k. 1*4.*. - £ f-i lik szám. Ifojjl»!»*- I. Honi tudósítások. II. Ausztria. III. Külföldi tudósítások. Napi események. Francziaország. I. Honi tudósítások. József napi tisztel­kedés II. Enyeden, mártz. 18-A — Mint egy fél hét óta borús sötétség lepé utszáinkat, a’ báj világa hold szokottnál később került elő, — ’s igy ko­rú ink jellemével komor ellentétben álló természeti homály mi­att, néhány pillanatig leverve állánk. De alig néhány pilla­natig , midőn egyszerre kivilágítva láttuk a ref. főoskola, mind két casino, ’s több magános épületek ablakait , ’s ö­­römmel hallók a’ bethleni múzsák hangászkarát öröm idvez­­letet harsogtam­ — az oskola előtt szeretve tisztelt főkormány­­z­ónk , gr. Teleki József ur ő excja becses életéért,— kit magas lelki ereje — a’ hon boldogitása, ’s a’ súlyos kormány­­gyeplő bölcs vezetése mellett — tudományok barátjává, s a m­iveltség hatalmas előmozdítójává is felszentele. így tisztel­­kedett az oskolai lelkes ifjúság, a’ városi polgárság ’s Alsó­­fejér jelenlévő tiszthatósága pedig lárma nélkül ugyan, de meleg érzelmek közt—kü­ldék fel a’ halaldvezleteket hazafi, ö­n­römtől hullámzó keblekből, ő excra közhasznú életéért, ese­dezve az egek urának, hogy engedjen számos tavaszt érni azon nagy honpolgárnak, kitől nemzeti borús létünk kitava­szodását várja. —­ Ifj. Farkas Dániel. Országgyűlési hiteles tudósit­ársok. fA’ februarius l-sö napján tartott száznegyven­kettedik országos ülés kivonatban közlött jegyzőkönyve folytatása.) Ezek voltak okai az 1782-diki Rendek által megváltoztatott alakban felküldött 8 és Q-d szám alatti törvényjavaslatoknak, ezek, az ezek helyébe lekü­ldöttek el nem fogadtatásának A’ k. k. leirat tehát, midőn a’ systema állandóságára hivat­kozik, oly elvet fogad­ el törvényesnek, mely a’ Rendek és igazgatás közt a’ vélemények meghasonlásának mind végig legfőbb okát tette, ’s ugyan azon eszmének támogatására oly téteményekre utal, melyek semmit sem bizon­yitnak nyil­­vábban, mint azt, hogy az ország a’ jelen adórendszer ál­landóságát a’ legközelebbről tartandó országgyűlésen túl so­ha el nem ismerte. De feltéve, ha meg sem engedve, hogy az adórendszer egy­ újnak behozataláig határtalan időre fo­gadtatott volna­ el, ezen körülmény még­sem szolgálhatna legkissebbé is okot az ország adómegajánlási jogának elha­lasztására ; a’ jelen adórendszer behozatala után ugyan­is még gyakorolta az ország ez adómegajánlási jogát, ’s ha ennek akkor az adórendszer ellent nem állott, miként álla­na az most ellent azon sarkalatos jog újbóli átvételének. E­­gyébiránt e­ jog­gyakorlatot kívánja alkotmányunk, melytől az adó iránti rendelkezés jogát elválasztani képtelenség,­et orvoslásra jogosítanak­ fel számtalan törvényeink, ezt kíván­­ja maga azon rendszer, mely oly sokszor használtatott­ fel az ország legtörvényesebb kívánságának meghiúsítására; azt te­szik végre szükségessé a­ legközelebbről országos tanácsko­zás alá jövendő nagy fontosságú tárgyak, melyek az adóval szoros kapcsolatban lévén, czélszerűen csak az adó iránt tett intézkedések nyomán igazíttathatnak; oly tárgyak ezek, melyeknek ellátása bővebb megfontolást, és hoszszasabb időt kívánván, ha az adó ügye semmi részben is elintézésre nem talál, legfontosabb sérelmeink orvoslása újból hoszszasabb haladékot kell hogy szenvedjen. Ily nehéz körülmények kö­zött nincs egyéb mit tegyünk, mint hogy számtalan törvénye­inkhez, különösöbben az 1458 5 t. ez. Mátyás 5 decr. 11 art. Ulászló 5 decr. 1 art. 15 §. Zsigmond 4 decr. 6 art. 15 J Approch. Ib­­r. 2 ez. 1 art. leopoldi körlevél 12-d pont­ja, és az 1791-diki ll-d törvényczikkhez, mely utolsónak e­­lég tiszta rendelkezését hogy épségben fenn kivánja tartani ő Felsége, utolsó k. k. leiratában is tisztán kimondja, az e’ törvényeken alapuló ily módoni gyakorlathoz, valamint a’ törvények, és a’ gyakorlat nyomán közelebbi és jelen felira­tunkban felfejtett elveinkhez ragaszkodva,az adó mennyiségének meghatározása iránti kétségtelen jogunkkal éljünk. Ez adó men­­nyiséget a’ legközelebbről törvényesen tartani kellett országgyű­lésig a’közlevéli mennyiségnek is belé számításával 1,437,315 fr. 47-orban határozván­ meg, abból a’ 870,033 fr. 25-kra menő hadi adótö­belségének megajánljuk, a’ nélkül, hogy ez úttal az egyes bevételi, vagy kiadási pontok, úgy egy átaljában az egész rendszer bírálásába és m­egtörvényesitésébe legkevesebbé is elegyedtünk volna. Hogy e’ legtörvényesebb cselekedetünk által semmit, mi ő Felsége előtt váratlan, vagy kedvetlen len­ne, nem tettünk, arról meg vagyunk győződve, és az ő Fel­sége igazság szeretetétől, kegyességétől, és országlási böl­csességétől ennek méltánylását fiúi bizodalommal remélljük, mindenesetre legfőbb vigasztalásunk , és oltalmunk abban helyhezve, hogy csak azt teszszü­k, mit a’ törvények, és a’hon közboldogsága hatalmason parancsolnak. A’ fennebbi határozat következéséül az adó tárgyában felterjesztendő felirat terve felolvastatván, megállitatott, és egy küldöttség által a’ kir. kormányszékkel közöltetett. — Kormányszéki titoknokok, Gebbel Károly és Radnoth­­fai Sámuel a’ mai ülés alatt közlött irományokat viszszahoz­­ták, melyek közül a’ pecsét tárgyában költ feliratra nézve annyival inkább ragaszkodik a' kir. főkormányszék előbbeni nézetéhez, minthogy e’ tárgyban külön vélemények is adat­­tak­ bé. — A’ Karok és Rendek előbbi határozataik mellett maradtak, ’s a’ leküldött irományok tisztába íratása az ité­­lőmestereknek kötelességévé tetetett. — és Fogaras vidéke követe, gr. Teleki László indítvány­ba hozza , hogy miután az országos múzeum, nemzeti szin­­ház, és országos tanácskozási terem tárgyában felküldött tör­vényjavaslatok az országgyűlésére megerősítve le nem érkez­tek, a’ KKnak és RKnek a’ fennemlített három tárgyakban hozott határozataiig minél czélszerű­bb sikeresitéséről rendel­kezni kellene. — Mely indítvány előleges tanácskozásra a­­datott. —­A’ Radna vidéke és Mármaros közötti határ­egyenetlen­ség, az országgyűlés alatti perszünet eltörlése, a­ mezei rend­őrség, az ezen országgyűlésen honfiusitottak , nemtelenek felsőbb hivatali képpessége, az úrbéri tárgyak, legrövidebb perekről, és megyei ülnökökről költ törvény czikkek, ezek melletti feliratok és kisérő tudósítások, úgyszintén a’ ma­gyar nyelv, az újonnan lett kormányszéki tanácsosi kineve­zés alkalmával esett sérelem, és a’ Részek tárgyában kelt fel­iratok és kísérő tudósítások szokott módon aláíratván, hite­lesíttettek, és megpecsételtetek; a’ kir. biztos e nagymagá­­hoz leendő felküldésük pedig a’ jövő ülésre halasztatott. — A’ fennebbi ülés délután is folytattatván — a’ bíráló biz­tosságnak Kolozsvár városa 1. pontok alatt felfejtett sérel­meire tett jelentése nyomán, azon kérelem több pontjai át­adatnak az illető rendszeres albizottmányoknak, részint a’ kir. kormányszéknek, melyek közzül jelesen a’ 14*d pontra nézve, mennyiben a’ követi fizetést illeti, atyafilágosan fel­­szólittatik a’ kir. főkormányszék, hogy minden e’ tárgybeli követeléseitől szűnjék­ meg, ’s egyátaljában­ minden kiváltsá­gos helyeknél, melyeknek követeik, éppen azon joggal vet­ték fizetéseiket, mint a’ megyei követek, a’ kivett napidij viszszafizetését ne szorgalmazza. Olvastatik a’ bíráló biztosságnak is Kolozsvár szabad kir. városa sérelmei és kivánataira tett jelentése. Ezen ké­relem némely pontjaira nézve utasittatnak a’ kérelmesek an­nak elvárására, mig ezek elenyésztetése iránt tett feliratára a’ KKnak és RKnek ö Felsége kegyelmes rendelkezése meg­­érkezend, a’ több pontok az illető rendszeres bizottmányi osztályoknak átadatnak tárgyalás végett, végre a’ mi a’ Q*d pont alatt a’ patika iránti kérelmet illeti, a’ KK és RR nem látják abban sérelmét a’ városi közönségnek, hogy a’Schmidt Ádámmal tett körlevél tárgyában törvény útjára utasitatott, annyival is inkább, mivel sem az igazságosság sem törvényes­ség szempontjából tekintve, nem látják a’ városi közönség­nek jogát arra nézve, hogy a’ patika tartás iránti jogot ha­szonbérbe adhassa. Olvastatik a’ bíráló biztosságnak as magyarországi, bi­­har vármegyei Derecske, N. Szalonta, ’s több városok régi hajdú városi kiváltságaikba leendő visíszahelyheztetésök 1-24

Next