Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-08-08 / 63. szám
■ - ' „n nem a törvény és annak maga erejébe Viszszaállitását parancsoló kir. renddel, de a/ ellenzéki elvek és mesterkedések győztek, Min tán a‘ tudva lévő kir. k leirat felül vastatoll, főbíró Lésai Lőrinc/ a’ tisztség nevében elbúcsu/,ott — azonban majd minden vitatkozás nélkül (úgy látszik, dore minden elkész.ilve lévén) határozattá lelt, hogy a’ felsőbb és kir. megerősítés alá tartozó tisztek választása, az e’ tárgyban tett régibb határozatok nyomán most se történjenmeg, kik a’ vármegye kérésére megmaradtak, ’s csak a’ járásbeli tisztek ujittassanak meg. ’S igy lett: a’ vármegye törvényi, szegett, kir. parancsolatot áthágott, azért hogy az ellenzéki elveknek és önkénynek hódolva, a’ mit egyszer roszszul és helytelenül végzett, ahol következetes maradjon. Gr. B. L. úr ugyan a’conservativ párt bátor és lelkes vezetője, előadta a’ lisztujitási törvény meg-nem-tartásából származó részokat, ilyen ingadozó helyzet ártalmas voltát, ’s hogy a’ tiszteknek mindenkori megmarasztása őket könnyen maguk elhízására csábíthatja ’sa’t. ’sa’t, de a’ törvényt és igazságot oly erővel mint tőle várni lehetett volna, nem vedé, a’ mellett egyedül is állott, a’ mint későbben mentségül tett nyilatkozata mutatja, hogy ,,a’ jó ügy mellett felszólalását egy kaputos ember sem pártolnál legalább a’ Szondrás tek. urak miért nem cselekedték azt? Közzsinati pótlék 111 do s i -í-nié. [Végzet.) Jun. 3-án, jegyzőkönyv olvasása után a’ biztosság elnöke b. Kemény Domokos előterjesztő, hogy megbízatások következésében az e. vidékek véleményeit bégyűjtvén és megolvasván, azokból a’ tűnik ki, hogy az e. vidéki jegyzők successioját sok, a* generalis nótáriusét pedig még több egyházkerületek pártolják. (Közbe szólva jegyezzik meg, hogy tíz kerületekből adatott a’ biztosság ebbe írásbeli vélemény, 11-diknek számláltatott a’ széki eredeti indítvány). A’ képviseleti rendszert ugyan óhajtják több egyházkerületek, de egyik sem fejtette ki azt felküldött vélekedésében. Az e. kerületi jegyzők választására nézve pedig minden e.kerületek köz akaratra, egyet kivéve abban központosukt , hogy ezeket magok szabadon választhassák, mint volt az 1829 előtt. — Bárdi 1. kérte a’ véleményeket előterjesztetni ’s szám szerint megneveztetni, melyik ágát az indítványnak hány kerület pártolja? micsoda okok hozattak fel mellette vagy ellene? ’s azokhoz hozzá számíttatni azon kerületek véleményeit is, melyek szóbeli utasítással küldöttek követeiket; mert csak igy lehetne a’ tegnapi megállapodás szerint az e. főtanácsnak megírni, vagynak-e okok, vagy nincsenek az indítvány elfogadására ? és ha vagynak, melyek azok? De senki ezen kérést nem pártolván férevettetett. Itt lehetett különös állításokat hallani a’ világi részről t. i. ha minden egyházvidékek véleményei egyezőleg kívánnának vagy pártolnának is valamit, de a’ köz-zsinat, mint az egyetemes papságot és minden kerületeket képviselő testület ha más szempontból nézné a’ dolgot, határozhat a’ maga nézete szerint. A’ vélemények mostani beszedése is oknélküli, el is maradhatott volna, ’s több ilyeket, melyekre a’ papság részéről is helybe nem hagyó nyilatkozatokat lehetett érteni. Mikre nézve a’ fő t. püspök úr megjegyzé, hogy sem azon eset most elő nem fordul, sem az a’ kérdés szőnyegen nincsen , hanem kitűzé azt a’ kérdést: Lát-e a’ köz zsinat alapos okokat arra, hogy az e. kerületi és közönséges főjegyzők következési joguk eltöröltessék? Gr. Bethlen József megjegyzé, hogy a’ tegnapi határozat szerint az ügy érdemileg nem lenne tárgyalandó, annyival kevésbé elhatározandó; csak is az okokat mik lehetnek, vagy azoknak nem-létét kellene a’ mélt. egyn. főtanácsnak megírni. T. Bárdi ugyan azon értelemben nyilatkozott, s a’ tárgy érdeméhez nem szólva , az okoknak kijelölésétsürgeté. Világiak és tanárok egy értelemben beszélték számos, fontos és alapos okokat létezni, melyek a’ status quo, azaz a’ successio megmaradását szükségesitik; midőn ellenben annak eltörlése ellen csak önzés és rész indulat agitálnak. Bárdi szóhoz jutván, hallja úgy mond, számos, fontos, alapos okoknak létezését emlegettetni a’ successio megmaradása mellett, de megneveztetni egyet sem, () azonban okot, mely a’ successio eltörlését kívánja tud egyet, és az vélekedése szerint 99 meg nem nevezett ellenokokat lenyom; ’s ő azt meg is tudja nevezni, mert az az egy ok, a’ törvény. Ennek ellenére szabályozhatott a* successio , melylyel nem a’ maga renden emeltetett ki sarkából a’ törvény , azoknak, kiktől a’ szabad választás elvételeit, kihallgatása nélkül, mint ez a széki tractus indítványában, melyre hivatkozik, terjedelmesen felfejletett. B. Bánfi Dániel : Az nem a’ széki tractus inditványa, mert curator nem vett részt benne. —(Zúgás a papság részéről). ■— Világiak és tanárok fejtegették a’ protestantismus autonómiájából, hogy az 1829 és 1830-iki rendszabályok valóságos törvények , és azok a’ canont abrogálták; mert azokat hozta a’ papságot képviselő köz zsinat,’s megerősítette a’méit, egyházi főtanács. (Ecce coordinatio!) Ez alatt maros-széki egyházvidéki jegyző t. Vályi Pál kezébe adja Zeyk Józsefnek a’ canont és Z. J. felállván mondá, magok a’ Bod Péter canonjai is utat engednek ’s jogosítják a’ köz zsinatot a’ főegyh.tanácscsal egyetértöleg a’ canonokon, mikor szükség és jónak találtatik, változtatni ’s kiolvasó a’ 100-dik Géléi canon végét.“ *) Veér Farkas, többek közit felhozta, hogy az ilyen papi és világi rend közti súrlódások, szakadások és ellenkezések szülték a’ püspöki diplomába betételét annak: non et ua. sequitur. — Gr. Teleki Domokos háládatlan munka , úgymond, piszkálni a’ szív titkait, ’s mikor a’ fővel eligazíthatja dolgát nem bíbelődik a’ szívvel, t. Bárdinak is tehát nem szíve hanem feje körül kereskedik. A’ Bárdi kitételeiben, nyilatkozataiban ellenkezést és következetlenséget fejtegetett ’s mutogatta, hogy Bárdi egyik állításával pofon csapta a’ másikat, midőn pártolta a’ gr. Bethlen József véleményét ’s még isoly ellenkezőket állít, miket gr. B. J. nem mondott. Bárdi megjegyzé: semmi nem könynyebb mint egy hatalmas szónoknak elfordítni a’ más állításait, ’s azokat balul értelmezni. Minden ember a’ maga eszével és értelmével, légyen az nagy vagy kicsiny, fog fel valamit, ’s újra elmondá az általa pártolt fennebbi nyilatkozatát gr. B. J.-nek, a’ mennyire úgymond csekély értelmével és kicsi eszével azt felfoghatta. Gr. Teleki Domokos és sokan: helyes! helyes a’ kicsi ész! Bárdi a hangos gúnyra és hoszszu ábrázatokra. Ilyenek mondá, a’ győző okok, melyeket éreztet a’ hatalmas tekintély, ezekkel gyöketik le az igazság, ’s felhivá nyilatkozni gr. B. J.-et, ha nem igaz értelmében fogta-e fel nyilatkozatát, melyet a’ tisztelt gróf ismételvén megtetszett, hogy Bárdi azt híven fogta fel. Bárdi hivatkozott ekkor az egész gyűlésre, hogy semmit is nem mondott azzal ellenkezőt, sem szavait, egymással le nem pofozta, mint azt gr. T. D. nevetségessé lenni igyekezett. Ezután nyilvánitá, miként óhajtotta volna, ha az előbbi megállapodás szerint bővebb vitatkozásokba nem kell vala ereszkedni; de miután többen az elötte beszólok az 1829, 1830-ki rendszabályokat oly ere, id.nek lenni állították, melyek mint újabb történy, a fejedelki megerősítéssel bíró törvényeket eliminték volna, kénytelen ellenkező nézetét kimondani. Ő úgy tudja, még pedig törvényből és a’ '/. I. által felolvasott 100-ik és a’ többi canont megerősítő fejedelmi levélből tudja , hogy a’ törvényt csak is más, a’ maga rendén hozott törvénynyel lehet eltörölni, nem rendszabályokkal, constitustokkal , melyekről a’ Decr. Tripartitum Nr. 3 tit. 3 §. azt mondja: nisi principis accedat consensus et confirmatio, nullius est firmitatis ipsa constitutio.— Zeyk József:Miféle ekklézsiai könyv az a’ Tripartitum? — Bárdi. Ez a’ csúfolódás is tetézi a többi győző okokat, kicsi észszel is—melyet, tetszett kigúnyolni — tudja azt más is, nem csak a’ mélt úr, hogy az törvény, olyan pedig, mely kötelez a két hazában papot és urat. — A’ Véér Farkas által felhozott püspöki diplomabeli czikkre, megjegyzé Bárdi, hogy azt nem a’ papság idézte elő, hanem egy világi úrnak magány-haragból , személyes érdekből eredett feljelentése tette a' törvényre és az attóli eltávozásra figyelmetessé, az igazság- és törvényszerető jó fejedelmet. — (Iloszszas zúgás.) Halljuk a’ nevét!! halljuk!!! Gr. Teleki Dom: Csak bátran, audaces fortuna juvat. Bárdi: A’ kik nevet akarnak hallani, azok a’ dolgot jól tudják, azzal tehát, úgymond, adós marad.— Sokszor félbeszakasztott beszédét azzal rekeszté, hogy a’ successio megmaradása mellett semmi okot felhozva nem lát, eltörlésére pedig egyedüli legfontosabb ok, a’ törvény. A’ személyesség térére törtek az egyedül t. Bárdira irányzott heves viszszafelelések, melyek közűt professor I. Méhes Sámuel élénken fejtegeté, miként ha ezen legkényesebb búrnak megpenditését L. i. egyházi dolgainkba a’ fejedelmi befolyást, egy világi, vagy éppen más vallásu embertől hallaná, nem tetszenék oly különösnek, de hogy azt éppen egy pap teszi és egy ily közgyűlésen, ’s kétség alá kívánja hozni a’ köz zsinat és egyházi főtanács hoszszas idő óta gyakorlott törvényes jogait, melyet sem fejedelem sem tanácsosai kétség alá soha is nem vontak, ezt jó czélzatúnak semmiként mm tekintheti. Tudhatja azt jól tiszteletes Bárdi inam, hogy mikor azok a’ canonok szerkesztődtek nemzeti fejedelmeink ültek a' zöld asztal fején ’s tanácskoztak hitünk sorsosaival. Divjaki sírjából tiszteletes uram Rákoszit és a’ nemzeti fejedelmeket; (?!!) ’s ha ezt nem teheti, miért kívánja ügyeinket innen másává terjeszteni.? (így hát Erdélyben vallásos türelmetlenséget ’s egyebet is mutató indokot lehet használni,— csak ezért érjünk!) —Végre felszólalt a szilágyszolnoki egyik követ. Költő László: Nagyságos uraim ! ne beszéljenek mind csak tiszteletes Bárdi úrnak, hanem nekünk is, mert az íigy melyett. Bárdi úr vitat nem a’ maga ügye, hanem mindnyájunké ’s szóljunk fel közönségesen. Majd meghallja Pesten t. Török úr, ha mind csak a’ t. Bárdi úr nevét emlegetik, ’s jajd be híven kiírja !— És ennél több szó a’ vitatkozások hoszszu során, mely M. és J. 45 száma szerint 13 óráig tartott, sem az ügy, sem t. Bárdi mellett nem emeltetett. Mert a’ mit esperes t. Szász Lajos mondott, t. i. hogy a’ szívnek teljességéből szóll a’ száj, s mikorrögtönöz az ember, mond oly is, mit azután csendesebben megfontolva, szeretné ha nem mondotta volna,— az ilyen mentest vagy pártolást én részemről magamnak nem óhajtanám. Sut támadtak az egyes papok közzül is, kik nem voltak zsinati tagok, az ügy és Bárdi ellen. Azok közűt az ismeretes tiszteletes úr, nem talált már a’ Lexiconban is szót, melylyel kifejezte azt a’kitartást, megindulás nélküli nyugodtságot, vakmerőséget, megátalkodottságot vagy mint mondá, maga sem tudja mit, melyből mint látszikt. Bárdi van, mi dicsősé *) Tudatik, Hogy Bod Péter’ canonokat sem nem irt, sem nem szedett ösve, ’s egy egész századdal élt későbben a’ Géléi canonoknak egybeszedése és II Rákóczi György fejedelem ■ által tett megerősíttetése után. \' szívbúvárkodó úrnak, ki az agitatiónak titkos rugóit is a kebelben látni képzeli. Hihetőleg e’ körülmény eszébe nem jutott. Beküldő.