Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-06-03 / 44. szám

Holo/.svărtf* Heild jam. S-n 1845, ERDÉLYI HÍRLAP. Fi^ycllilC/tClCN. Közeledvén e' folyó félév vége, tisztelettel kérjük r. ez. olvasóinkat dik félévi előfizetés hová hamarább békü­ldésére. Az előfizetés hetenként négy ivó fizetni lehet itt helyben szerkesztőnél, valamint minden cs. kir. postahivatalnál. Szerk. a’ július 1 -je napján kezdődő másé­rt­­ír­hat iti ezüstben. Elő- I ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Kolozsvári sírságok. Máj. 30-ig,táj, mint dicsőségesen uralkodó fels. Beje­­vedelmü­nk neve napját városunk lakosai buzgó­­lelkesedéssel inneplék. Tíz órakor a’ kaiból, isazékes egyházban fényes gyülekezet, valamint a kir. kormányzó ó excjától vezetett királyi­­ kormányszék jelenlétében a’ szent miseáldo­­­zatot mélt. Kedves István salamoni apát és óhébánus mutatá­ bé a' Mindenhatónak . Fel­esége hoszszas és boldog uralkodásáért. — A' fíliás hitsorsosok templomaiban is ez alkalom­­romal a’ legjobb Fejedelemért buzgó könyörgé­snek tartattak.------ Ez emlékezetes napon az íóisteni­ tisztelet végével történt a’ központi or­szágos rendszeres biztosságnak is kir. kor­­araiányzó ő excja elnöklete alatt a’ városi la- Amácsháznál öszvegyülése, mely a’ szerint m­a­­c^a munkálódását megkezdette; adja isten a' ^szeretett hon javát eszközli­ eredménynyel! —­­Kolozsvár közelebbről némi természeti csapá­ 3,sok nézőhelye volt. A' mult pénteken u. m. ivnájus 30-a délelőtt fojtó és tikkasztó meleg "ivóit ; a’ hévmérő állítólag, napon 33° állott. Dí­­­lésben 12 és 1 óra közit a’ város némely részeiben földingást éreztek, ’s annak követ­­­­kezésétől kellett, mint állítják, a’ piaczsoron és dl­. királyútszában két úri háznál a' tűzfal ki­dőlésének is történni. De est­vére az eső hull­­inin­ kezdett és a’ levegő meghűlt. Tegnapelőtt­­a'îre u. m. junius 1-söjére virradólag , hihető­­síleg havasok közti történt fellegszakadás miatt, ha' Szamos hirtelen és erősen nőni kezdett, é­s a' sétatéren jobb felől helyen helyen még s az útra is kiöntött, midőn a’viz balpartján né­­z?mely alattabb fekvő házakba bécsapott, honnan ;­az álomba merült emberek alig szaladhattak-­ ki. Délfelé azonban már a' viz apadni kez­dett, ’s estvére árkában folyt, noha erősen ,­zavarosan. Átaljában az időjárása igen rendet­­­?len és borongó, az esőzés szűnni nem akar, miiért az esztendő előbb szépen biztató remé­nye aligha meg nem hiúsul. Iskolai innepély. Nagyenye­­dden folyó év május 25-dikén az evang. ref.­­egyházban tartatni szokott isteni­ tisztelet vég­zetével szent érzelmek közti menőnk az itte­nii­agg iskola falai közzé, hogy itt a' szabad cég boltozata alatt a’nagy Bethlen Gábor szép »emlékét megújító hálás ifjak érzeményeinek tanuji lehessünk. — Most is mint e' hó eddig Msti napjaiban esővel fenyegető fellegek mutat­­kozának, de ez innepély alatt az idő is mint­egy innepelvén nem esett, ’s egy szép gyü­lekezet vala szemlélhető a’ karzaton és alatt, tájol a' középben egy magas oszlop tetején é­­­­gő áldozat füst­je emelkedett­ fel, az oszlopon pedig látszott a’ Bethlen arczképe cserkeszo­­ruikkal evedzve,­­s illő távolságra kisebb­­ oszlopok virágokkal ékesítve, melyek közti hullámzott egy két ölnyire emelkedő szökő­kút; szép volt a’ számtalan virágokból ala­kult Bethlen név, 's még szebbé téve azon gondolás , hogy azok mind meg annyi jó re­ményű ártatlan gyermekek hálás érzetének hív hirdetői. Most tavaszi ének léptető kí­séretében kezd közelgeni az ifjúság az osko­la más udvaráról, ’s a’ kilencz alsóbb osz­tályok mind meg annyi zászlójokkal rendre vinnek­ elé az épület folyosója alól , ’s két felé válva szép rendben elfoglalják az iskola négyszegű külszéleit, felharsog az ifjúság ze­nekara érezszózatával 's egy válogatott da­rabot játsza­ el. Ekkor az énekes kar buzdító dala közben, a’ minden tanok csiráján mű­ködő ábécés gyermeknek, mint a’ tanok ta­nát (philosophia) végzett felserdült ifjúnak ö­­römben úszó szemei egyfelé valának irá­nyozva, oda, a honnan szószólóik, szivük tol­mácsai fognak megszólalni, m­ig az ének vé­gezte után a' deáki­ kar e’ végre kiszemelt két kijelöltjei közzül elébb Török István köz­­tanitó szólamla­ meg, jól kidolgozott ’s ráké­szült beszédének főbb pontjai közti, a' huma­nitas mentol főbb fokára való emelkedés tö­rekvését kötő a’ tanulók szivére, mert ez ál­tal lesz úgy mond a* Bethlen szép emléke legtökélyesbbé. Utána zenével együtt igen érdekes hála-dal hangza­ fel, hála-dal, mily egyszerűt emelhet szent érzelmei közti ifjú ke­bel ’s utó - hangjai bús komoly végzetével a­ második szónok Kern József k. t. érzésteli elragadtatás hangjain szólala­ meg ’s szavalá­­el Bethlen élete balladai modorban írott tö­­vebb eseményeit ’s az oskola allegóriás léte­­sülését. Végre 's egyszerre a­ zenekar hang­ja mellett, minden jelenlévők édes megelé­­gülés köztt h­agyák­­ el ezen közédesanyát, melynek kebelén adja az ég, mint eddig, úgy ezután is édes honunknak mentol több jó íj­­jai nevekedjenek-Egyházi közlés. A­ nagyenyedi evang. ref. egyházkerület Nagyenyeden május 15 és 16-dikán tartá rendes részletes zsinatját. Az előfordult tárgyak közti kiem­e­­lendőknek tartom : a) a’ köz fő- és kerületi jegyzők successiojokra vonatkozó nézetünket, mely röviden ide megyen­ ki. Ezen egyház­­kerület a' két hivatal viszonyait különböző szempontból tekinti, é s épp azért a’ vitatás terén is elválasztatni kívánja. Az egyik t. i. a’ köz-főjegyzői hivatal successioját úgy nézi , mint az erdélyi evang. ref. anyaszentegyház közjogi álláspontjával szorosan egybeforrott kérdést, melyet 1726-ban a' két legfőbb tes­tület t. i. a’ reconsistorium és közönséges zsi­nat köz - megegyezéssel léptettek az eddigi folytonos gyakorlatba, még­pedig azért, hogy az idők mostohasága miatt a­ püspök válasz­tására nem gyűlhetnek. Ha jelenleg okai van­nak az anyaszentegyháznak, ezen több mint százados szokást megváltoztatni , az most is a két testület kölcsönösen kicserélt tanács­kozásának eredménye lehet. Elvileg ugyan a’ successio helyes voltát alapos okokkal támo­gatni nem lehet, de ha az ezzel öszvefüggő körülményeket közelről szemü­gyre veszszük , saját érdekünk igényli a­ törvénynyé vált gya­korlat mellett tovább is megmaradnunk. Maga a­ köz­ zsinat 1829-n bárha ez iránt a' m­ért, egyházi főtanácstól fel is volt szólítva, ennek megváltoztatását jónak és czélra vezetőnek nem látta, a’ többek köztt azon fontos ok­ból, hogy ez által autonómiánk megrendítve, sőt könnyen veszélyeztetve lenne. Tanácso­sabb leltát a’ kisebb rész mellett maradnunk, midőn méltán nagyobbtól félhetünk. A’ kerü­leti jegyzőséget illetőleg tisztelettel megkér­jük a' köz­ zsinatot, hogy a’ három­­elküldé­sét ne sürgesse, ’s erre nézve az egyházke­rületeknek törvényes jogukat adja­­ viszsza , mint a' melyek hivatalképpes egyéneiket leg­jobban ismerik. Ezen kérés méltánylását an­nál jogosabban reméljük, mivel az egyházke­­rü­letek soha az ezt rendelő 1829-ki határo­zatba bele nem egyeztek. Ezen sérelem an­nál érzékenyebb, hogy a' köz-zsinat a' több szózatot nyertes nem erősitette­ meg, h­anem maga választott egyet a’ felküldettek közzül, ki nem mindég bivta társainak bizodalmát.— b) A' képviseleti rendszer életbeléptetése i­­ránt felterjesztést leltünk ezelőtt két évvel a’ köz-zsinathoz ’s most­ ujra is zörgetünk. A’ képviselet által a' világért sem akarunk valami új synodalis rendszert alkotni , csak annyi törvényes kivonatunk, hogy a­ köz-zsi­nat a’ hivatalos és nem - hivatalos elemből i­­ránylagosan legyen alkotva. A' 85-ik canon­­ban az aristocratico-democratikai igazgatás éppen azt teszi öszhangzólag a* 93-k canonnal. — c) Az egyházi látogatást (canonica visitatio) illetőleg, megkérjük teljes tisztelettel a' köz-zsinatot , hogy ennek gyö­keres javítása iránt szólitsa­ fel az egyházke­rületeket véleményadás végett. Addig is pe­dig, míg ezen ügy be lenne végezve, a’ nép felizgatására szolgáló kérdéseket, a' vizsgálat rendszeréből rendelje kihagyatni. Ezt nemcsak korszellem, de a’ vallás érdeke is egyaránt javalják; ez ellen több egyházi megyék szót is emeltek, kérvén elmellezteléseket a' fel­hívó kérdéseknek. Az, ki jelen viszonyainkat ismeri, tudni fogja, hogy mindenhol vannak emberek, kik az egyház kevés jövedelmét csípik, harapják ’s az egyházi szolgák szűk­markú fizetését keresett ürügy alatt elvonni szerelik. A­ szegény papnak , a’ viszszaélések árjának gátot kötni kötelessége és érdeke is. Ha ezt teszi ’s az erkölcsi romlás ellen szót emelni merészel, oly darázsfészket bolygatott­­fel , mely élet ’s családját kínfullánkokkal sebzendi. A’ boszszút lihegő sérelmesek, mint nyomozó székel, úgy várják az egyházi vizs­gálatot, mely előtt a' kötelességében pontos ártatlan lelkészt felporozott ’s könnyen ámít­ható rokonaikkal szenvedélyesen megtámad­ják, 's minekutána sárral egészen megfeke­­títették, csekély tekintélyének 's hatásának utolsó foszlányait is eltépik. Mi­csuda tehát, ha az ige magva tövis közzé hull 's kevés 4 í

Next