Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-05-23 / 41. szám
i • ; rrs, i/|st:l)l> a ti s I ocra 11 ;t nyomtii lógna, s így a K , agua uam nsa.ek s/-nve.l.... szóló «I sem találja át .naggyoa mok t «.ért a’ ............................. mukmlo arutocMiui cveiéi, erösb és gyengébb amiocrataUk«*., ké. részre oszl..M»ak találj. . m.vel bar ha jirl/ il0-rV vannak vagyonosul»» birtokosok, kik "elembéli tehetséggel előre való okos szá - ,nitassal 's vagyonnal bírnak, és ezen eszközöket, melyek választási tervük letesitésökre alapul szolgálnak , a' lis/.tválasztás alkalmával ők használhatják leginkább fel ezen módokat a' végett, hogy azok legyenek a’tisztviselők, kiket ük akarnak, mindazáltal azon vagyonosoknak és intelligenseknek mit sem fog’használni birtokuk, vagyonuk és intelligent fájok, ha gyengébb ’s vagyontalanabb, de számosabb kis ariszocrátást—ez a választási csatára megkívántató katonaság —mellettek nem lesznek és magukat feihasználtatni nem engedik. — Így lehal mindég a’ kisebb nemességnek, ha neki nem tetszik, kárára ezt a fegyver nem fog használtathatni. Nem taradja ugyan szóló, történtek 's történhetnek még néha esetek, melyek a' kisebb nemességnek intelligentiája alantállása miatt azon fegyver felhasználásából kárul szolgáltak és szolgálhatnak, de majd ez osztály is érezvén a’ káros következéseket, bizonyosan okulni fog saját romlásán s többé eként katonáskodni és oly fegyverrel vívni, mely őt sérti leginkább —• nem fog. Következik azon ellenvetés, mely itt olyformán hozatoll fel, hogy a’ tisztek nem ingnának érkezni, az úrbéri viszonyokból eredő ügyek elítélésére egyéb administrationalis tárgyakkal elfogl iltatva lévén. Már fennebb mond a szóló, miszerint azt hiszi, hogy azon 5 számú lisztekből alkotott bíróság csupán politicai tárgyakat illetőleg fog határozni, következésképp annyira terhelve nem leend , hogy az eddigi foglalatosságaiknak folytatása mellett, csak is a’ politicai tárgyakbani bíráskodást el ne végezhesse; midőn eddigelé mind politicai mind törvényes kérdéseket magukban foglalt űrbéli viszonyokban bíráskodni ’s e’ felett több hivatalos kötelességeit is folytatni képpes volt, csak akaratja és szorgalma légyen. — Felhozatolt továbbá, hogy a' generalis szék ülnökeiből alkottassak a’ bíróság , anynyival inkább, mert törvényes kérdések is fordulnakelő az úrbéri viszonyokból származott esetekben. — Szóló a' mennyire felvehette Hunyad m. k. által tett javaslatnak értelmét, ’s miképp elöleges tanácskozásokból ezt tudja, hogy leend a’ t.czikkben arról is rendelkezés, hogy törvényes kérdéseket magukban foglaló esetek mindég törvényszabta úton és a köztörvényszéken ellátandók. Egyébaránt a jelen esetre alkalmazólag megfontolás tárgya lenne az is , kikből áll ezen törvényszék? Felelet: választási joggal biró egyének által választott személyekből, kikhez felsőbb megerősítés nem járul. — Szóló már azon elvet veszi fel alapul, mely még eddigelé leghatalmasabban szólalt fel az úrbéres mellett, l. i. hogy a' kormány felügyelete alatt álljanak a’ földesúr és úrbéres közötti viszonyok , 's ehez képpest azt meri állítani, hogy ha nem foly be megerősítése által az úrbéri bíróság tagjai létesítésökbe a kormány, igy ezen elvnek alkalmazhassa merőben hiányzik. Azonban meg is van győződve arról, hogy ott hol úrbéres és földesúr köztti viszonyokból eredő differentiákat kell elítélni, öszpontosulva kell lenni mind a’ két hatalom i. i. a’ kormány 's választó hatalom befolyásának. Felhozatalt továbbá ellenvetésül, hogy ott, hol a' tiszt itéle hatalmát gyakorol, annak káros következései vannak, mind a törvényhatóság mind a’ társaságra nézve. Ez általánosan véve a dolgot, így van, de azt hiszi szóló, hogy az szintén elenyészik azon rendelkezés által, miként a’ politicai kérdéseket magukban foglaló tárgyak, törvényes kérdésekkel kapcsolatban lévőktől elkülönittetvén , a kétnemű esetek , két külömböző ítélő hatalmak alá is rendeltetnek. Felhozatall az is, hogy ha a' tisztújítás közel van, akkor a' tisztek nem büntetnek kellőleg,'s viszont ha távolabb van keményebben fognak bíráskodni. Ez igy volt eddig is, s igy is lesz, örökké, ’s ezt csak akkor fogjuk elkerülhetni, midőn oly szerencsés állásban lesz az ország , hogy oly minémüségű egyéneket tisztelhet körében s választhat magának, kik saját érdeküknél feljebb becsülik a közérdeket ’s akkor midőn a' választó képpesség annyira ki lesz növelte *s filtrálva, hogy a/, ily egyéneket a* tömegből helyesen s czél szerűen kifogja szemeltetni és akkor midőn választásról szóló törvények a’ választásba bécsúszott viszszaéléseket korlátolni fogják. — Felhozatott ellenvetésül , hogy ezen e számból alakítandó irbéli tábla, nem fog a' helyszínére kimenni s azáltal nagy alkalmat Lóságára fog a’ perlekedőknek szolgálni, hogy csupán egy helyen fog ítélni. Szóló szerint minden perlekedő tartozik az illető bíróság előtt megjelenni, ily esetekben pedig, melyek a’ helyszinéni vizsgálatot kívánják, a’ tisztek és testületek szaktak találni módot, hogy maguknak e’ részben is kellő feltilágositást szerezzenek, mihez képpest keblükből biztos egyéneket rendelnek ki, kik az afféle eljárásokat végrehajtsák. — így fog ez ennek utána is történni, ez másképp nem is lehet. — Felhozatott végre, hogy egy szónok az előleges tanácskozásokon féltékenységét jelentetteki egyes tisztviselőknek mint bíróságoknak zsarnoksága ellen ,s ugyan azért óvakodott azon tisztviselőkre úrbéri birói hatalmat ruházni. Ezen szónokot szóló is figyelemmel kisértes ismerve elveit maga is pártolja, mit azon szónok monda, az valóban úgy is van; mert azon javaslat tétetett volt, hogy a’ kisebb kihágások esetében egyes tisztviselő lehessen itélőbbű , tehát nem volt helytelen azon aggodalma a’ szónoknak 's abban vele szóló újból is kezel fog, mert ott a' hol valamely tárgynak elhatározása és elitélése egyes személyhez van kötve, inkább fél az egyes személy bajnokságától mint hol többen ítélnek ; mert egyes személy saját érdeke irányában minden akadály nélkül rendelkezhetik, hol pedig több személyekből áll a testület, ott a’külömböző nézetek és viszonyok, külömbözö vélekedéseket keltenek fel, 's egyik a’ másik felett ellenőrködik. — Ezek voltak,mennyire szóló felfoghatta a’ Hunyad m. követjének indítványa ellen tett ellenvetések, mikre nézve nézeteit kívánta a’ KK és RR elibe terjeszteni, meglehet futották el figyelmét még némely ellenvetések, meg lehet hogy a’ további vitatásokban fognak még félmésülni oly észrevételek , melyek miatt szólónak újbóli nézeteit ki kelletik a’ RK és RR előtt nyilatkoztatni, hogy tehát alkalmatlan ez úttal hoszszas beszéde miatt ne legyen, bevégzi beszédét azon jogának fennhagyásával, hogy a’ tárgyhoz, ha szükségesnek találandja, még szólhasson! Fogaras-vidék követje. Mielőtt a’ tárgy érdekéhez szólna, nehány észrevételt tesz az előadottakra. Ila kivált, mint a’ felolvasott szerkezetben van, állittatik meg az eljárás, kérdésén kivid oda fognak jutni az úrbéri ügyek , mint V. Hunyad követte mondá , bár mint igyekeznek is a BRR az eljárást röviddé tenni, azonban erre semmi befolyással nem lesz a’ biróság személyzete, hanem a’ procedúrára nézve kell kellőleg határozni, mert ez fogja az eljárást gyorssá vagy késleltetővé tenni. K. hiv. R. M. úrnak a’ trias politicára nézt magasztalt elvét, szóló is pártolja. Mondá ugyan is ő mlga, miként azon ügyek, melyek tisztán birói eljárást igényelnek , az előbbi határozatnál fogva rendes I. székre utasitvák, ’s ennél fogva a' most megállítandó fórumot, tisztán politicai fórumnak tekinti. Ám legyen ily esetben szóló szerint is megyei tisztekből az úrbéri biróság, de miután e’ forum jogkérdésekben ’s 60 ’s 60 ezerre menő kárpótlási kérdésekben is fog ítélni, ’s több oly ügyek fognak ennél fógva elötte folyni, melyek tisztán bírói eljárásnak tárgyai: « /» ti imumra a’ trias politica irányában mondottak mein alkalmazhatók. Szóló kívánná tehát, miként a' judicialék választassanak •*1 a politicai eljárásra tartozó tárgyaktól, s ezekben járjanak«*1 a tisztek, amazokban pedig csak Inggellen biróság ítéljens csak ekkor lesz a triis politica helyesen alkalmazta és felállítva. Mondatott, miszerint nagy változás történt, mert eddig a’ kormány az úrbéres java feli intúl óhajtatott s most már befolyásától a biróság által irtózni kell, mi nem igen hízeleg az úrbéres sorsának, szóló kész az úrbéres sorsát ugyan jobbá tenni, de saját zsebéből és nem az alkotmány rovására, melynek részesévé tenni kívánja az úrbérest is. Azonban kimondja azt, hogy a kormánynak az úrbéri ügyekkel folyását meg kell tagadni? Ikszen a főispán lesz elnöke a t. széknek, ki a kormány embere! Hiszen a’ jegyző is a’ főispán candidatioja nyomán fog választatni ; a' jegyző pedig az itélőszék referense lesz! Továbbá, a* kir. kormányszékhez fógnak feljebb vielni az urb. ügyek , a’ kormányszék pedig kormány embereiből szerkezeti testület 's alig lévon , nem kormányi befutás által hivatalát nyert tagja , nem lehet az úrbéresre nézve tartani. Azonban szóló, nem utasítása szerint mondja, nem abban látja a’ veszélyt, hogy kormányi befolyás által tétetnek az itélőszék tagjai, hanem abban, hogy megyei tisztek tételnek bírákká és ez lényeges és nagy különbség. Ila ugyanis a kormány nevez ki független és egyes személyekre semmi politikai hatású bírákat, nincs vézszel fenyegetve az alkotmány; ellenben ha kormányzó tisztek tételnek egyszersmind bírákká is, ez az alkot aránynak aláás. Helyesli 's igazságát elismeri szóló annak is, mit ugyan R. M. úr ,,de jure candidationi contradicendis" mondott, reménylvén, hogy midőn a’ lisztválasztási kérdések leendnek szőnyegen, ő maga akkor is hasonló értelemben nyilatkozand ezen szavaival, melyeket jelenleg az ellenvéleménynek ellen fegyverül használt. Most magához a' tárgyhoz szól. Az úri székeknek, úrbéli kérdésekre vonatkozólag eltörlését pártolja mind a’ biz. szerkezet mind a’ hunyadmegyei indítvány szerint; az úrbéri t. széket illetőleg pedig nem pártolják küldői teljesen a’ biz. szerkezetet, de annál kevésbé a' hunyadi indítványt. Küldői t. i. azt kívánják, hogy a, úrbéri szék megyei birtokosokból 's ezek által választandó birákból és tisztekből állittassék fel, elnöke a' főispán leendvén; a’ leieket azonban esőlegesen szolgabiró mint békelevó által kívánnák öszveegyeztetni. És az úrbéri f.széknek igy alkotását a’ megyei birtokosokból és tisztjeikből annyira igen fontosnak tartják, hogy az utasitásban világosan kikötötték, miszerint erre legyen szó jó, mint kővel legfőbb figyelemmel, és valóban alig is lehet másként mint megyei birtokosokból e’ fórumot alakítani, midőn más részről a’ hunyadi indítványszót is, kivihetetlen. Ugyan is mindenki ismeri a’megyei administration tudja tehát a’ tiszteken fekvő tömérdek kötelesség terhét ’s más részről azt is, miszerint igen csekély lévén fizetésük, nem szentelhetik magukat hivatalaiknak. Ugyan lehetséges-e tehát, hogy a’ két főbírós alispán minden héten vagy minden két bérben három 's négy napot szenteljen az úrbéri ügyek ellátására’. Ezt szóló lehetetlennek tartja, Hiiszen a* tiszti gyűlések csak pár óráig tartanak ,s a* nevezett tisztek mégis azokban sem igen szoktak megjelenni! Hogy lehetne tehát oly fórumot álletni, melynek tagjairól előre tudható, miként az itélethozásra nem fognak megjelenni, hozzátéve azt, hogy helyették a’ főispán nevezhet ki bírákat! Hiszen azok meg nem jelenvén, olyan lesz ezen fotum, melynek, bár ha nem mondatik is ki egyenesen, csak azok lesznek tagjai, kiket a’ főispánok akarnak; ily törvényt hozni pedig, a'törvényhozás méltóságával ellenkezik. Ezen vitélőszékek tagjai továbbá az alispánok is. Úgy de.