Múlt és Jövő, 2016 (27. évfolyam, 1-4. szám)
2016 / 2. szám
• Rockenbauer Zoltán • A HETEDIK TE MAGAD LÉGY! 2016/2 fajta „szellemi keresztapaként" tekintett Adyra, és ez tükröződik a tanúságokban. Czigány László egyébként a vallásválasztásban nem követte bátyját, ő 1915-ben katolizált.39 Czigány Dezső az 1937-ről 38-ra virradó szilveszter éjszakán revolverrel meggyilkolta harmadik feleségét, valamint első házasságából született lányát, és annak kétéves gyermekét, azaz saját unokáját, majd önkezével vetett véget az életének. E hátborzongatóan bűnös cselekedet ellenére református szertartás szerint temették el. Czóbel Béla (Budapest, 1883. szeptember 4. — Budapest, 1976. január 30.) a jómódú déligyümölcs-nagykereskedő Zobel József és König Sarolta harmadik gyermeke, még Zobel Béla néven, izraelita vallásúként érettségizett.40 Czeizel Endre szerint az érettségi után változtatta családi nevét Czóbelre, és ugyanekkor tért át a római katolikus hitre.41 Ám inkább az a valószínű, hogy ez nem egyszerre történt, és az áttérés évekkel későbbi döntés következménye. Képeit ugyanis 1903-tól már következetesen Czóbelként szignálta, de ekkor még nem lehetett olyan közeli viszonyban a már nagynevű Csók Istvánnal, hogy ő legyen a keresztapja. Czóbel áttérésére feltehetően azután került sor, amikor már bizonyos művészi tekintélyre szert tett mint a párizsi Őszi Szalon és Függetlenek Szalonja kiállítója, aki rendszeresen együtt szerepel Matisseszal és a francia vadakkal. Azaz valamikor 1906 után, de még 1925. május 22. előtt, mert egy ekkorra datált levélben Csók már „keresztfiam”-nak szólítja Czóbelt.42 Hogy mi volt az oka áttérésének, rejtély, mert Czóbel egész életén keresztül mintha teljesen kívül maradt volna a világnézeti, politikai és vallási problémákon. Ez a közömbösség abból a szempontból is különös, mivel öccse, Ernő már 17 évesen belépett az MSzDP-be, majd a kommunista mozgalom befolyásos tagja lett, és élete végéig elismert marxista ideológusként dolgozott. A festő nővérének, Irénnek pedig a férje a Tanácsköztársaság rettegett hadügyi népbiztosa, Pogány József volt, akinek a nevéhez a Kommün alatt számos rosszemlékű kulturális döntés is fűződik. Czóbel azonban a tízes évektől hosszú ideig egyáltalán nem vett részt a magyar közéletben, Párizsban, Hollandiában, Németországban, majd újra Franciaországban alkotott. A harmincas években távházasságban élő feleségétől, Isolde Daig-tól — aki közös lányukkal, Lisával Németországban lakott — azért vált el, hogy neje az ő származása miatt ne veszítse el állását.43 A festő néhány műve a hitleri Berény Róbert: Golgota, 1912. Magántulajdon Czóbel Béla: Golgota, 1916 körül. Szentendre, Ferenczy Múzeumi Centrum