Múlt és Jövő, 2021 (32. évfolyam, 1-4. szám)
2021 / 1. szám
2021/1 • Gáspár-Singer Anna • MEGTÖRNI A SORT XII. kerületi nyilas vérengzésekben. Egy azóta elhíresült videóban látjuk, ahogy a Maros utcai megemlékezésen Pokorni Zoltán elérzékenyülve beszél nagyapjáról, „a nyilas gyilkosról”. Akit, s ezt a fellelhető dokumentumok is alátámasztják, nem lehetett felelősségre vonni, ugyanis még Budapest ostroma alatt meghalt. Neve viszont 2005-ben mégis felkerült a turulszobor talapzatára a katonai és polgári áldozatok nevei közé. Pokorni Zoltán 2019- ben, a Rab László-cikk körüli botrány kirobbanása után kezdeményezte nagyapja nevének eltávolítását, a szobor elbontásáról azonban ekkor sem döntött. A filmben látható az a 2020. júniusi testületi gyűlés és szavazás, amelyen Pokorni azért nem vesz részt, mert elmondása szerint „nem tudja objektíven megítélni ezt a kérdést”. Sokan azóta kétségbe vonták a polgármester — két évvel ezelőtti — reakciójának őszinteségét („Egyek vagyunk a fájdalomban, a részvétben”), s azt is megkérdőjelezték, vajon nem értesült-e már korábban a nagyapja által elkövetett bűncselekményekről. Egy, a Mandinernek 2021 februárjában adott interjúban a polgármester elmondja: 2008 végén, a fővárosi turulcsatározások után valaki felhívta, és figyelmeztette, hogy a nagyapja nyilas lehetett. Apja, mikor erre rákérdezett, szintén megerősítette ebben. ״ Nagyapám életének utolsó néhány hetében elkövetett bűneiről azonban ő is a Rab László-cikkből értesült” — tette hozzá. ״ Régebben történelmet tanítottam, faggattam a szüleimet a múltjukról. Meséltek arról a Rákosi-ellenes összeesküvésről, amelyben édesapám részt vett: többüket kivégezték, apámat tizenkét év börtönre ítélték. Az mégsem tűnt fel, hogy a nagyapám ki van retusálva a családi múltból" — mondja Pokorni ugyanebben az interjúban. De miért várt vajon addig, amíg szembesítik családja múltjával? (Ez a kétezres években egyszer már megtörtént, apja ügynökmúltja 2002-ben derült ki.) Kívülállóként nem könnyű ítélni. Az az eseményekkel kapcsolatos körülmény azonban talán mégis kevéssé hihető, hogy az évekig történelemtanárként, később Parlamenti képviselőként, a Fidesz oktatásért felelős minisztereként, majd (2006-tól) a Hegyvidék polgármestereként működő Pokorni Zoltán — aki a kétezres évek elején konzervatív politikusként felvette a hivatalos állami emlékünnepek sorába a Holokauszt Emléknapot —, nem járt utána a családjáról kapott információknak. Ahogy felmerül — megválaszolatlan kérdésként — az is, hogy a XII. kerületi önkormányzat vajon miért csak 2019-ben határozott arról, hogy történészbizottság — tagjai: Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, Ungváry Krisztián történész és Kovács Tamás, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója — vizsgálja felül a turul talapzatán olvasható névsort, valamint az emlékmű szimbolikáját. Később kiderült, a háborús bűnös Pokorni Józseffel együtt négy olyan személyt is találtak, akik bizonyíthatóan részt vettek tömegkivégzésekben, ugyanakkor a kerületi áldozatok, néhány kivételtől eltekintve, nem kerültek fel a szobor talapzatára. „Az a típusú szembenézés, ami egy demokráciában lehetséges volt, elmaradt” — mondja Ungváry Krisztián a filmben. A háború utáni felelősségre vonás féloldalasra sikeredett, a nyilasok tömeges üldözése pedig 1948 után abbamaradt (bár 1956-ban, illetve 1967-ben rövid időre újra napirendre került): szükség volt ugyanis a szavazatokra. A néző számára megrendítő végigkövetni az örök körforgást: az egykori nyilasokból kommunisták lettek, a gyilkosokból újra tisztes polgárok — ugyanott. Akik folytatták tovább addigi életüket. S hogy mi lesz a turulszoborral? A korábbi tervek, amelyek arról szóltak, hogy első világháborús emlékművé alakítanák át, ma már nem érvényesek. Legutóbb Pokorni Zoltán bejelentette: módosító indítványt nyújt be annak érdekében, hogy a szobrot ne nevezzék át első világháborús emlékművé. ״ Álljon ez a szobor így magában, ne bontsuk el, ne olvasszuk be [...], de tegyünk mellé egy részletes útmutatót, hogy minek a szimbóluma, és minek a története” — fogalmazott a polgármester egy háttérbeszélgetésen. Kérdés, hogy vajon mikor válhatnak az ehhez kapcsolódó történetek, vagyis "az úri Buda" elhallgatott múltja a társadalom szélesebb rétege számára is kibeszélhetővé, s a meglévő traumák feldolgozhatóakká. SIESS, VÁR AMERIKA! ígéretes zenei karrier a szocialista Magyarországon, angliai és amerikai fellépések, majd „dobbantás”, pár évvel később pedig egy máig tisztázatlan haláleset. Hajdú Eszter Barta Tamásról szóló dokumentumfilmjének középpontjában egy megrázó (és fojtogató) anya—fiú kapcsolat áll, amelynek lenyomata az a tizenkét audiokazetta, amelyre Barta és édesanyja mondták fel egymásnak szóló üzeneteiket Barta 1974-es disszidálása után. A film elsősorban annak próbál utánajárni, hogyan alakult az 1 Rab László, Pokorni József kabátja: Nyilasok a háborús áldozatok emlékművén, Mozgó Világ, 2019/7—8., 49—64. • 130 •