Múlt és Jövő, 2022 (33. évfolyam, 1-4. szám)

2022 / 2. szám

2022/2 • Louise 0. Vasvári • KÍSÉRT A MÚLT ra” hivatkozva beadta a válópert, az újságokat a szaftosabb részletek is érdekelték, így például az, hogy Jámbor szerint Rains kizárta őt az otthonuk­­ból, vagy hogy mindössze 9 dollár 40 centet adott neki bevásárlásra,32 de voltak történetek különféle tinédzserlányokról és Rains alkoholizmusáról is.33 Ráadásul alig egy hónappal a válásuk után Rains hatodszor is megnősült, egy negyvenegy éves nőt vett el, akivel úgy találkozott, hogy szellemírót ke­­resett a könyvéhez.34 Bonbright nagykövet vissza­­emlékezése alapján, mint arról korábban szó volt, Jámbort verte is Rains. Mégis úgy tűnik, hogy annak ellenére, Rains milyen siralmasan bánt vele, Jámbor még később is kötődött érzelmileg a fér(­­­hoz, mivel a válásuk után továbbra is gyűjtötte róla az újságkivágásokat, és egy sírjáról készült fénykép­­hez is ragaszkodott. A zűrzavaros válás után Jámbor életében újabb tragédia történt, amikor 1963-ban rejtélyes beteg­­sége lett, feltehetően agyvelőgyulladás, amitől lebé­­nult, és három évig nem tudott játszani. Mindezt abból a rádióinterjúból tudjuk, amit Susan Stand­­bergnek adott a National Public Rádióban (NPR). Kassánként ugyan visszatért a zenéhez, de mivel a keze még erőtlen volt, eleinte marimbán gyako­­rolt, hogy így nyerje vissza a mozgáskoordinációját és az állóképességét. Valami ugyanakkor nem stimmel Jámbor beteg­­ségének ezzel a kronológiájával, mivel 1­964 nyarát Jámbor Nobel-díjas jóbarátja, Szent-Györgyi Al­­bert (1893—1986) óceánparti házában töltötte a massachusetts-i Cape Codhoz közeli Woods Hole­­ban, ahol közös darabot komponáltak. Patai Imré­­vel még a háborúból ismerték a tudóst, amikor — Jámbor memoárja szerint — rövid ideig tagjai voltak Szent-Györgyi ellenállócsoportjának. Amikor Jám­­bor 1964-ben meglátogatta, Szent-Györgyi épp ér­­zelmi válságban volt, teljesen letörte a második fe­­lesége előző évi halála. Szent-Györgyi maga is ze­­neszerető családból származott, jól zongorázott, és Bachot is nagyon szerette, így történt, hogy a két jó barát közös zeneszerző projektbe kezdett, a Psal­­mus Humanusba­, amihez Jámbor szerezte a zenét, Szent-Györgyi pedig a szöveget. A Psalmus egy zon­­goradarab, amit verskísérettel kell előadni, és egy­­ben felkavaró, dühös panasz is Istenhez mindazért a sok gonoszságért, ami az embereket érte a Földön. A darab egyértelműen azokat a személyes vesztesé­­geket tükrözi, amiket Jámbor és Szent-Györgyi el­­szenvedtek, továbbá a második világháborús élmé­­nyeiket is, de mivel mindketten aktívan ellenezték a vietnami háborút, a darab a korabeli helyzetre is utalt. Mivel Szent-Györgyi sokkal híresebb volt Jámbornál, a Psalmust (ha egyáltalán említik) leg­többször sajnálatos módon egyedül neki tulajdo­­nítják.35 Jámbor és Szent-Györgyi Psalmus Humanida két­­ségkívül egyfajta válasz Kodály Zoltán Psalmus Hungaricudára, és ez már önmagában is megérne egy külön zeneelméleti tanulmányt. Itt csak röviden térhetek ki arra, hogy milyen természetűek is a zenei utalások Kodály ezen igen nagyigényű mű­­vére, amit zenekarra, kórusra és szólóénekre kom­­ponált, Buda és Pest egyesítésének ötvenedik évfor­­dulója alkalmából. (Ugyanezen évfordulóra készült két további zenemű is, Bartók 1923-as Táncazvit­& és Dohnányi Ernő 1923/24-ben komponált Ruralia Hungaricaya — mindhárom mű szimbolikusan annak a szenvedésnek ad hangot, amelyet a gyászoló nem­­zet érzett a Trianonnal elveszített magyar területek miatt.) Kodály a Psalmusa számára, amit eleinte 55. zsoltár címmel játszott, szakrális szöveget választott, hogy így tegye emlékezetessé a szekuláris eseményt. A szöveg egy 16. századi protestáns lelkész-költő­­nek, Kecskeméti Vég Mihálynak a bibliai 55. zsol­­tárról készített szabad fordításán és a hozzá írott jegyzetein alapul, amelyben Dávid király szólal meg — ״ Istenem, Uram! Kérlek tégedet / Fordítsad reám szent szemeidet” kezdettel —, hogy így utaljon a 15. századi „élet-halál harcot vívó, hitében meg­­újuló magyarságra”. Az eredeti szöveg párhuzamot von Dávid király könyörgése és a magyarok osz­­mán uralom alatti szenvedései között. Noha a Ko­­dály-mű nem tett semmiféle direkt utalást Trianon­­ra, 1923-ban a politikailag igen megosztott Magyar­­országon minden társadalmi csoport tudott kapcsolódni a jelentéséhez. Bemutatása után azon­­nal nagy sikert aratott, nemzetközi szinten is nép­ .Claude Rains színész és új menyasszonya boldog házaspárként a West Chester közeli otthonukban" [Reading Eagle, 1959. november 7.) 70 •

Next