Múlt és Jövő, 2022 (33. évfolyam, 1-4. szám)

2022 / 2. szám

• Louise 0. Vasvári • KÍSÉRT A MÚLT 2022/2 szerűvé vált, gyakran játszották a 20. század első felében, és a 20. századi magyar kultúra egyik fő hi­­vatkozási pontja lett, amint azt számtalan zenei és irodalmi mű is tanúsítja.36 Érdekes módon Kodálynak a gyerekek énektaní­­tása iránti érdeklődése is a Phalmudhoz kapcsolódik. Az egyik 1925-ös előadáson ugyanis összetoborzott kétszáz fiút, hogy segítsék ki a gyenge kórust, és Kodály ezután kezdett kifejezetten gyerekeknek szóló darabokat komponálni.1 [UNK]" Noha a Phalmudt már játszották itt-ott Észak-Amerikában, a hivata­­los bemutatója csak 1961. január 31 -én volt a Santa Barbara-i Szimfonikus Zenekar előadásában, Dá­­niel Ernő vezényletével, aki zeneprofesszorként te­­vékenykedett Santa Barbarában, és korábban szin­­tén Dohnányi és Kodály tanítványa volt. A mű szö­­vegét Edward Joseph Dentnek a londoni premierre készült fordításában adták elő.38 Jámbor és Szent-Györgyi Phalmud Humanud-vaz visszatérve: nyilvánvaló, hogy a darab bevezetőjé­­ben konkrét zenei utalások vannak Kodály művé­­nek központi témájára — ilyen az üldöztetés gyalá­­zata, a béke folytonos keresése, és természetesen maga a Phalmud szó is, amit bárki, aki járatos a ma­­gyar zenei világban, azonnal utalásként ismer fel.39 Tudjuk, hogy Szent-Györgyi és Kodály jól ismerték egymást, hiszen mindketten nehéz szerepet vállal­­tak — hol egymás mellett, hol egymás ellen küzdve — a Magyar Tudományos Akadémia háború utáni újjászervezésében, amelynek során egy ponton Ko­­dályt az Akadémia elnökévé, Szent-Györgyit pedig alelnökké választották.40 Az alábbi fényképen mind­­ketten láthatók, amint épp az Akadémia egyik 1946- os ülésén elnökölnek. Kodály és Szent-Györgyi barátok voltak, de köz­­ben kibékíthetetlen versenytársak is a tudományos hírnévért folyó küzdelemben, ezért nehéz szabadul­­ni a gyanútól, hogy Szent-Györgyi a Phalmud Hum­l­­nudszál talán arra is törekedett, hogy felvághasson a saját — ha nem is zenei, de irodalmi — tehetségével. Amikor Kodály 1966-ban, röviddel a halála előtt, az Egyesült Államokba látogatott a nála ötvennyolc évvel fiatalabb feleségével, Péczely Saroltával, ellá­­togattak Szent-Györgyihez is, és a Woods Hole-beli otthonának a vendégházában szálltak meg. Felve­­tődik a kérdés, hogy vajon Szent-Györgyinek volt-e mersze lejátszania Kodály számára annak a három felvételnek az egyikét, amit Jámborral a Polahnudról készítettek. Talán a ma még csak nyolcvankét éves Péczely az egyetlen, aki tudja erre a választ. A felvételek létezése abból a levélből derül ki, amelyet Szent-Györgyi 1964 szeptemberében írt a szobrász Ferenczy Béni feleségének, Erzsinek, és amelyben megemlíti Jámbort és a közös művüket.■ 41 Azt írja, hogy lánya, Nelly és Jámbor Ági vele töl­­tötték a nyarat Woods Hole-ban, de most, hogy újra egyedül van, nagyon szenved a magánytól. Jámborról megemlíti, hogy nagyszerű zenész és jó zeneszerző, és hogy ő volt az, aki zenét szerzett a verséhez. Mivel szerzeményük jobb lett, mint re­­mélték, három felvételt is készítettek róla, és ezek egyikét el is fogja küldeni Erzsinek (a felvétel sosem érkezett meg). Szent-Györgyi ennél többet sajnos nem írt a Phalmudról, és az Erzsinek írt ké­­sőbbi leveleiben is nagyrészt csak arról panaszko­­dott, mennyire magányos hetvenegy évesen, arra kérve a nőt, találjon neki egy magyar társat, „ne túl fiatalt”, de úgy harminc és negyven év közöttit (azaz valakit, aki harminc-negyven évvel fiatalabb nála). Szent-Györgyi egy ízben azt is hozzátette, hogy nehéz nőt találnia, mivel az amerikai nők önzők és anyagiasak. Erzsi végül össze is hozta egy magyar nővel, de a dologból nem lett semmi, ám a következő évben Szent-Györgyinek így is sikerült feleségül vennie egy huszonötéves nőt, egyik kollé­­gájának a lányát — igaz, ez a házasság ugyanolyan gyorsan felbomlott, mint Jámboré Rainsszel. A fér­­finak ezek után egy huszonegyéves partnere volt, akit végül elengedett egyetemre, majd 1975-ben újra megnősült: ezúttal egy harmincötéves nőt vett el, aki ötven évvel volt fiatalabb nála. Péczely Saroltához hasonlóan Szent-Györgyi két utolsó felesége is életben van: egyikük szerényen él­­degél Mexikóban, és jógát tanít, a másik, aki vele ma­­radt a haláláig, az örökségét gondozza. Szent-Györ­­gyi sajátos szerelmi élete nem közömbös Jámbor élete szempontjából, mivel könnyen lehet, hogy Szent-Györgyi egy ideig Jámbort is számba vette mint potenciális partnert — Jámbor csak tizenkilenc évvel volt fiatalabb nála —, de aztán ejtette az ötletet. Kodály Zoltán, Szent-Györgyi Albert és Voinovich Géza, 1946-ban (Forrás: Kodály Zoltán Archívum) 71 •

Next