Múltunk – politikatörténeti folyóirat 38. (Budapest, 1993)

1. szám - Vita - Feitl István: Zavarok Nagy Imre és Kádár János kormányainak archontológiája körül

tudósítás címe állt legközelebb: "Még ma új kormányt alakít Nagy Imre."11 Az Elnöki Tanács irataiból megállapítható, hogy mind a három rendkívüli kiadás a NET határozatának szövegét hozta, aminek ugyancsak 1956. október 27-ei a dátuma. A kormány tehát 1957. október 27-én alakult át és a közlemény sze­rint az eskütétel után azonnal hivatalba lépett. Meglepő egy kissé persze, hogy a Kristóf István és Dobi István által aláírt, a miniszterek kézjegyeit azonban nem tartalmazó esküszöveg dátuma október 28. Ennek magyarázata a következő: 1956. október 28-án a Minisztertanács ülésének megkezdésekor történt az es­kütétel Dobi István előtt.­ A lényegen azonban ez nem változtat. A 28-ai regge­li lapok már múlt időben számoltak és számolhattak be a nemzeti kormány hiva­talba lépéséről. Igen, a kormánynak külön, hivatalos elnevezése volt, amit a NET határozatban rögzített és amelynek használata november 4-éig jól regisztrálha­tó. Nagy Imre 1956. október 27-e és november 4-e közötti kabinetje a nemzeti kormány elnevezést viselte. Az archontológiának - ahogy Kádár János kor­mánya esetén a "Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány" elnevezés fel­tüntetésre került - Nagy Imre kormánya esetén is feltétlen használnia kell a nemzeti jelzőt. Ezt nemcsak a műfaji szabályok, de a történelmi teljesítmény is indokolttá teszi. Még egy mozzanat érdemel figyelmet. A kinevezési iratok felmentési határo­zatot nem tartalmaznak. Egyedül a Népszava október 29-ei száma sorolja fel a kormányból "kimaradt" minisztereket. Bár ez nem tekinthető hivatalos megnyi­latkozásnak, mégis érdekes. A névsorban az első Hegedűs András, a Miniszter­tanács elnöke, majd Hidas István első elnökhelyettes, Marosán György, Mekis József elnökhelyettesek következnek. Aztán jönnek a miniszterek mintha a Hegedűs-kormány október 27-én szűnt volna meg.14 Az október 27-ei nemzeti kormány összetétele pontos. Ennek már valóban Janza Károly volt a honvédelmi minisztere, Bebrits Lajost a NET-iratok szerint is október 29-én követte Csanádi György a közlekedési- és postaügyi miniszteri tisztségben. Ezután azonban megfejthetetlen dolgok következnek. Bölöny Jó­zsef szerint 1956. október 31 -e és november 2-a között a kormánynak - harma­dik összetételében - a miniszterelnökön kívül mindössze három teljes jogú és egy kinevezett tagja volt. (Tildy Zoltán, Kádár János, Losonczy Géza állammi­niszterek és Maléter Pál, a HM megbízott vezetője.) Mi történt a többiekkel? Leváltották őket? S ha igen, miért? Ennek a kormányösszetételnek a v­alósághoz igen kevés köze van. Ismert, hogy október 30-án (és nem 31 -én) a kormány elnöksége - a koalíciós kormányzásra való előkészület jegyében - új összetételű szűk kabinet létrehozása mellett dön- I 1 1956 sajtója. Tudósítások Kiadó, 1989. (lapszámozás nélkül) 12 Az 1956/30.SZ. NET-határozat. A Köztársasági Elnöki Hivatal Irattára, az 1956. évi határozatok. IV. negyedév. 13 Uo., illetve Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) XX-5-h. 31. doboz. 25. kötet. 14 1956 a sajtó tükrében. 113. o. 15 Az 1956/31. sz. NET-határozat. A Köztársasági Elnöki Hivatal Irattára, i. k.

Next