Múltunk - politikatörténeti folyóirat 61. (Budapest, 2016)

2016 / 2. szám - VILÁGHÁBORÚ - ÁTALAKULÁSOK - F. Dózsa Katalin: Az első világháború hatása a polgári erkölcsök, a női szerepek és az öltözködés érdemi változásaira

F. Dózsa Katalin: Az első világháború hatása a polgári... a dolgozó nő számára munkaruhát találjanak ki, a divat már szép csöndben megalkotta és elterjesztette: ez az öltözék nem más, mint a kosztüm - szoknya, kabát és blúz. 1890-től kíséri a divatot, és már egy emberöltő után leszögezhető, hogy ez a viselet mindig kényelmes, praktikus és szép.”48 A háború és a divat A háború és a divat egymással ellentétes fogalmak. Békében élve úgy képzeljük, hogy a háború minden ilyesféle kedvtelést azonnal leállít. Se új ruha, se társasági összejövetel, se vigas­ság. A valóság azonban megcáfolja ezeket az elképzeléseket, az első világháború idején is, amikor az első megdöbbenés után lassan kezdték megszokni a haza határain túl folyó háborút. 1915-1916 telén minden rétegben ismét megélénkült a társasá­gi élet, mégpedig hazaszeretetből, legalábbis a Társaság című lap szerint „Magyarországon egyetlen emberfia sem jár lehor­­gasztott fővel. Ezt kifelé is tőlünk telhetően és a legapróléko­sabb részletességgel dokumentálni hazafias kötelességünk.”49 A frontra menő fiatal fiúk kávéházakban mulatva búcsúztak szerelmeiktől, a front borzalmaitól egy-két hétre hazatérő, sza­badságot kapott katonák pedig felejteni akartak. A háború má­sodik, harmadik évére az „Egyszer élünk, használjuk ki!” han­gulat felerősödött. A fiatalok mulatókba, táncos helyekre jártak, és vidám, színházi előadásokra. A leghíresebb magyar operet­tet, a Csárdáskirálynőt is 1916-ban mutatták be Budapesten. A háború első hónapjaiban egyszerűbben, puritánabban illett öltözni. Nem magyar példa, de jellemző a korhangulat­ra, hogy a kislány Marlene Dietrich szép hosszú szőke haját, amelyet ünnepi alkalmakkor mindig laza hullámokba fésültek, most állandóan szoros copfba fonták.50 Édesapja eleste után 69­ 48 Max von Boehn, i. m. 175. Max von Boehn a 19. század divatját ismer­tető könyvének végén írta le ezeket a sorokat. Egy dologban azonban a neves kultúrtörténész tévedett: a kosztüm nem 1890-ben jelent meg, csak akkor vált széles körben elfogadottá. 49 Társaság, 1916/7. 135. 50 Marlene Dietrich: Tietek az életem. Zeneműkiadó, Budapest, 1985. 18.

Next