Múltunk - politikatörténeti folyóirat 61. (Budapest, 2016)
2016 / 2. szám - VILÁGHÁBORÚ - ÁTALAKULÁSOK - F. Dózsa Katalin: Az első világháború hatása a polgári erkölcsök, a női szerepek és az öltözködés érdemi változásaira
F. Dózsa Katalin: Az első világháború hatása a polgári k. reskedelemben 40389 nő dolgozott mint tisztviselő. Ebben az időben, a század első évtizedében, kezdtek mind általánosabbá válni a vállalatok irodáiban a gyors- és gépírónők, akik jelentékeny hányadát szolgáltatták az akkori nőtisztviselőknek. [...] A háborúba bevonult kereskedelmi és hitelintézeti tisztviselőket is természetszerűleg nőalkalmazottakkal pótolták, akiknek jelentékeny része, mert megfelelt és ügykörében ügyesen bedolgozta magát, a háború után, amikor a férfiak már hazatértek, továbbra is megtarthatta hivatalát.”79 1922-ben a törvény előtti egyenlőséget is biztosították részlegesen: a harminc év feletti, magukat eltartó nők, a háromgyermekes anyák és a nagykorú diplomás nők szavazati jogot kaptak. 80 La gargonne Sok minden más is megváltozott. A véres háború gyökerestől felforgatta az addigi polgári értékrendet, életszemléletet, szigorú erkölcsöket. A frontra menő, vagy onnan szabadságra egykét hétre hazatérő katonák - azzal a tudattal, hogy nem biztos, hogy túlélik a harcokat - előleget kaptak a házasság örömeiből. A vőlegényüket sirató menyasszonyokat az a társaság, amelyik néhány éve a „megesett” lányt szinte az utcára taszította, a háborús hős özvegyeként tisztelte. Továbbá, ha a papír nélküli nászéjszakának gyümölcse is született, őt sem bélyegezték meg fattyúként, hanem elfogadták törvényes örökösként. A háborút túlélő fiatalok pedig kezdtek fellázadni a szülői irányítás ellen - mondván, ha képesek voltak ilyen szörnyű háborút kirobbantani, akkor már nem fogadják el őket tekintélynek. A harcok alatt a fiatalok megtanulták élvezni az életet, s vonakodtak visszatérni a patriarchális rendbe. A merev erkölcsi szabályok fellazultak, az ifjúság kezdte elvetni a szülők kötelességtől vezérelt életmódját - szabadabban és vidámabban akart élni. 77 79 Uo. 95. 80 A nők választójogi harcairól és támogatóiról részletesen lásd Simándi Irén: A nők parlamenti választójogának története Magyarországon 1848-1938. Gondolat, Budapest, 2009.