Munka, 1965 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1965-10-01 / 10. szám
HÁZIBAJNOKSÁG Hosszú ideig »Csipkerózsika-álmát" aludta az Elektromos Latorca utcai pályája, a hajdani villanyfényes rangadók színhelye. Egyidőben a labdarúgó szurkolók egyik legkedveltebb sporttelepe volt, hiszen itt rendszeresen lehetett rendezni villanyfényes esti mérkőzéseket. A Népstadion felépülésével azonban megszűnt a Latorca utca varázsa, kialudtak a reflektorok, s csak az idén gyulladtak meg újra. — Néhány érdekes mérkőzésre már sor került a nyáron — nyugtázza örömmel Gál Miklós, a sportkör elnöke—, de reméljük, ez még csak a másodvirágzás kezdete. Igyekszünk tökéletesíteni a világítást, mindenekelőtt azzal a tervvel foglalkozunk, hogy a meglevő négy oszlop mellett a tribün felett reflektorsort építünk. Az egyik oszlop fényszóróit pedig úgy alakítjuk át, hogy az a két teniszpályát is megfelelő fénnyel lássa el. — És ez miért szükséges? — Az ősz folyamán itt szeretnénk megrendezni a házi teniszbajnokságot. Az Elektromos sportköre a villanyvilágítással kivételes helyzetben van, s ezt a hallottak alapján igyekszik is kihasználni. A teniszversenyek mellett villanyvilágításnál bonyolítják le a kispályás labdarúgó-bajnokságot is, a hagyományos »nyári sportágak« hívei tehát ősszel sem szorulnak kényszerpihenőre. — De mi van a téli hónapokban? — Azok sem maradnak kihasználatlanul — válaszolja határozottan a sportköri elnök. — Rendszeresen akkor bonyolítjuk le a házi sakk- és asztalitenisz-bajnokságot. Asztaliteniszben például negyvenen vettek részt a legutóbbi küzdelem-sorozaton, de élénk volt az érdeklődés a sakkbajnokság iránt is. Ugyancsak télen rendezzük a házi tekebajnokságot is, mégpedig a sporttelep 2-es tekepályáján. A legutóbbi versenyen negyvenheten álltak rajthoz, s körülbelül ugyanennyi jelentkezőt várunk az idén is. — Igaz, hogy nem tartozik szorosan a tömegsporthoz — teszi még hozzá a sportköri elnök —, de feltétlenül beszélni kell a téli kispályás labdarúgó-bajnokságról, amelyet ugyancsak villanyfény mellett bonyolítunk le. Ez a versenysorozat amolyan kiegészítő sportág a »vizesek« számára. Hogy pontosabb legyek: a mérkőzéssorozatot a környéken levő csónakházak sportolói részére rendezzük. Az Elektromos Műveknél egyébként nemcsak gazdag programot szerveznek a tömegsportban részt vevők számára, hanem az anyagi feltételeket is biztosítják hozzá. A sportközi költségvetésben ebben az évben is 34 000 forint szerepel a tömegsport céljaira, ezt a pénzt a helyi szakszervezeti bizottságtól kapták. Az összeget csaknem teljes egészében felszerelések vásárlására fordítják, aminek eredménye, hogy a tömegsport külön szertára semmivel sem szegényebb (sőt!), mint az egyes szakosztályoké. Az anyagiak biztosítása, a tervek, programok elkészítése azonban csak egy része (s talán még kisebbik része) a tömegsportmunkának. Ahhoz, hogy valóban virágzó sportélet legyen, emberek, segítőkész társadalmi aktívák kellenek. — Mi nem panaszkodhatunk — mondja Gál Miklós. — Jónéhány olyan aktívánk van, aki szereti a sportot, s meg is tudja szerettetni munkatársaival. A gazdag versenynaptár és a versenyek pontos, menetrendszerinti lebonyolítását például Tóth Józsefnek köszönhetjük, aki sportkörön belül a tömegsporttal foglalkozik, s egyben a szakszervezeti bizottság tömegsportfelelőse is. Ő szervezte meg az aktívahálózatot, amelynek működése lehetővé teszi, hogy az emberek minden üzemegységben, kirendeltségnél időben tudomást szerezzenek az egyes eseményekről. De nem kevésbé hasznos munkát végez Magyari Sándor, Horváth József, Grüner István. Az Elektromos Műveknél mindenekelőtt ezeknek a sportszerető, lelkes embereknek köszönhető, hogy él, pezseg a sportélet, nem maradnak kihasználatlanul az értékes létesítmények, s a helyesen kidolgozott tervek rendre valóra is válnak. D.I REFLEKTORFÉNYNÉL Ideális környezet... Az Elektromos Latorca utcai sporttelepe minden igényt kielégít. Arról, hogy a vállalat dolgozói este is sportolhassanak, a reflektorok gondoskodnak