Munkás, 1907 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-06 / 1. szám
1907. január 6. kínai kulik után kiabáljon, hogy kínai kulikat hozathasson Magyarországba, mert hát a kínai kulik éhbérért dolgoznak. Ezek a szegény emberek, akik Kínában most az éhínséggel küzdenek, hozzá vannak szokva már a legnagyobb nyomorhoz és a magyar feudálisok ezt a nyomort ki akarják használni, egyéni érdekükben kiaknázni, amint kiaknázták eddig a magyarországi nép nyomorú-ságát önző céljaiknak. Mert hazugság az, hogy ők a magyar népnek jóakarói, a dolgozó magyar nép érdekeit a szívükön viselik. Ők azt keresik, hol ta- t láthatnak éhbérért dolgozó igavonó rabszolgákra. Ebből a célból tartottak a temesmegyei nagybirtokosok Temesváron értekezletet hétfőn, amely alkalommal abban állapodtak meg, hogy a részükre is kinai kulik legyenek im-portálva s ezért hét uradalom már elő is jegyeztette magát. Most csak az hiányzik, hogy a kormánnyal kimondassák a kulik hozatalát. A kulikat tehát majd behozzák, hogy így kény- szerítsék még inkább a magyar munkás népet a kivándorlásra, így akarják elő- ' készíteni a talajt a régi korban fennállott ' rabszolgaság vissza állítására. A feudá- lisok bizonyára már megfeledkeztek Dózsa György idejéről... Megyei értekezletek és párt- gyűlés. Mig a burzsoá világ a kará- csonyi napok alatt öröm ünnepet ült, fitogtatta uj téli ruháit a templomokban, biharmegyei, jásnagykunszolnokmegyei és erdélyrészi elvtársaink dolgoztak. Nagyváradon és Szolnokon megyei értekezletet, Kolozsváron pedig pártgyűlést tartottak. Elvtársaink nem tanúíkodtak kínai bulik behozataláról, tuli-pánvásárról és ily dolgokról, hanem tanácskoztak azon, hogy a munkásság művelődése és szervezkedése által a fennálló cudar gazdasági állapotokon változtatni lehessen. Továbbá, hogy az általános választói jog kivívásával a nép gaz-dasági erősödését elő lehessen mozdítani és a kiváltságos osztály — magának s vindikált egyeduralmát megtörni. Mivel pedig tudnivaló, hogy minden harczhoz pénzre is van szükség, a biharmegyei értekezlet kimondotta, hogy az ipari munkások Nagyváradon, valamint vidéken 4 fillér pártadót tartoznak fizetni, a nagyváradi földmunkások pedig 2 fillért. Úgy a megyei értekezletek, valamint az erdélyrészi pártgyűlés jól sikerült. A határozati javaslatok értelmében, melyek az értekezleteken és gyűlésen elfogadtattak, hozzáláttak most már elvtársaink kétszeres erővel a munkához, hogy a szocializmus igazságai fokrólfokra mielőbb diadalt arathassanak. A kultúráért. Előbbi lapszámunkban már megemlékeztünk arról, hogy az eszéki városi tanács az ottani munkásképző-egylet részére a színházat átengedte, hogy néhány tudományos előadást tarthassanak benne s ezáltal a munkásság művelődését, tudományos kiképzését elősegítse, a tudományokban való jártasságot előmozdítsa. Az első előadás múlt hó 17-én már mégis tartatott, mely alkalommal a színház zsúfolásig megtelt hallgatókkal. Dacára, hogy az előadáson csakis belépőjegygyel lehetett részt venni, nem tartotta vissza a munkásságot az előadáson való részvételtől. Sőt még az úgynevezett „intelligencia“, az uri-osztály is nagy számban volt képviselve az előadáson. Az előadást, mely meglehetősen szociális színezetű volt, az uri-osztály is erősen megtapsolta s mint hírlik, a további előadásokon az uri-osztály még nagyobb számban óhajt részt venni, ami annak a jele, hogy az eszéki intelligenciának van érzéke a tudomány iránt és nem tekinti a szociális igazságokat oly ferde szemekkel mint a magyar burzsoázia, mely gőgjében, buta büszkeségében és hatalmi mámorában a munkásság eltiprásánál egyebet ismerni nem akar. A bányaigazgatóság folytatja „munkáját“. A dunagőzhajózási társaság pécsi bányaigazgatósága kiválasztotta az időt, mikor álljon bosszút a bányamunkásokon, mikor fossza meg őket munkájuktól, keresetüktől, kenyerüktől. Az igazgató nem tudta elfelejteni a munkások azon bátorságát, hogy a legutóbbi nagy sztrájk után szervezkedni merészeltek s a munkások ezáltal összetartva, nem engedtek táborukon rést ütni, nem engedték keresetüket redukálni, hogy éhbérrel elégítsék ki őket, mint kielégítették azelőtt. Az első terv az volt, hogy szétrobbantják az egyesületet. Nem sikerült. Most, hogy a bányatulajdonosok segítségére sietett Andrássy Gyula gróf és a bányamunkások egyesületét feloszlatta, hozzáfogott a bányaigazgató is a „munkához“. Szerdán reggel több bányamunkásnak felmondatta a munkát. Délután ismét felmondatott egynek, hogy 14 nap múlva mehetnek. Dencz Miklósnak pedig fel sem mondottak, hanem egyszerűen megtiltották neki a bányába való leszállást, azonnal ott kellett hagynia a munkát, azért, mivel mint csoportvezető merészelte kérni, hogy vegyék fel azt a javítási munkát is, melyet végzett. Sőt a bányatelepi irodában meg is akarták verni Denczet. Tehát a tél közepén szórja ki az igazgató a munkásokat a munkából. A munkások erre azzal feleltek, hogy Pécs és Mecsek-Szabolcs bányatelepeken beszüntették a munkát. A munkások nem hajlandók a munkát addig felvenni, míg társaikat újból fel nem veszik munkába. Hát ki izgatja, ki kényszeríti a bányamunkásokat strájkba?! Ki idézi elő a munkások elégedetlenségét?! Erre feleljenek most azok a szájhős tulipános vitézek, akik a munkásokterrorizmusa“ ellen ordítoznak folytonosan. Tanulhatunk hamburgi elvtársainktól. Németországi elvtársaink előrehaladása ismeretes az egész világ munkássága előtt. Ők mutatták meg más országok munkásainak is, miként kell harcolnia a munkásságnak, hogy jobb, emberiesebb állapotokat teremthessenek maguknak. Ők tanították meg azonban a munkásság millióit arra is, hogy mi a legfőbb kelléke a munkásmozgalom szilárdságának: a művelődés s az ebből folyó önismeret, öntudat. Hamburgban, ahol a németországi munkásság legerősebb szervezetei vannak, nagyszabású palotát építtettek maguknak a munkások, melyet vasárnap avattak fel és adták át rendeltetésének. Az ünnepi beszédet Bebel Ágoston, a németországi elvtársak világhírű vezére tartotta. Hogy a palota méreteiről, nagyságáról fogalmat alkothassunk magunknak, meg kell említenünk, hogy a hamburgi munkások összes egyesületei ebben az épületben vannak. Vannak benne továbbá külön olvasó szobák, nagy könyvtárterem, melyben 18 ezer kötet könyv van elhelyezve. Továbbá egy nagy gyűlésterem, melyben kétezer ember ülve kényelmesen elfér. Ezenkívül másik nagy terem értekezletek számára. Az összes helyiségek gőzfűtésre, villanyvilágításra vannak berendezve. Az épület másfél millió márkába került. A mi magyar mágnásaink nem áldoznak ennyit a kultúrára, hanem versenyistállók fenntartására és szeretőkre igen. Mikor a bő csuda szorul. Tudnivaló, hogy a munkásság az leginkáb, mely eped a tudományért, hogy tudomány szomját kielégíthesse. Ezért az ország minden részében most már arra törekednek, hogy munkásiskolákat állítsanak fel s egyes tudományosan képzett, szabadon gondolkozó embereket kérnek fel előadások tartására. Hallgatóságban hiány nincs, mert a munkások nagy tömegekben jelennek meg ilyenkor minden előadáson, hogy tanulhassanak. Kassai elvtársaink is megkezdték az előadások rendezését, ami szemet szúrt a papoknak és ellenmozgalmat indítottak, úgy, hogy a kassai katolikus körben ők is ciklust nyitottak általános titkos választási jog törvénybe iktatva nincs. MUNKÁS 5