Munkás, 1915 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-02 / 18. szám
közé. Ennek a kétféle érdekeltségnek az eredménye volt Anglia és Németország megegyezése a Bagdad-vasút dolgában. Németország megkapta ázsiai Törökország nyugati részeit, Szíriát, Palesztinát, Kisázsiát. Anglia föntartotta magának a keleti részek, Mezopotámia, Arábia és a Perzsa-öböl vidékének gazdasági kihasználását. Csakhamar kiderült, milyen jól számított Anglia. Oroszország látta, hogy Németország megerősödése Kisázsiában annyira megerősíti Törökországot, hogy nem lehet reménye, bejuthatni a meleg tengerekre. Ezért 1909-ben, a török belső zavarok idején hirtelen rácsapott az ázsiai Törökország északi részén fekvő magas hegyvidékre, Örményországra, amelynek birtoka katonailag úrrá tette volna Oroszországot az egész dél felé lejlő vidék, tehát lényegében egész Törökország fölött. Németország meglátta a fenyegető veszedelmet és diplomáciája által tudtul adta Oroszországnak, hogy Örményország megszállása általános európai háború veszedelmét idézné föl. Oroszország, amely még nem lábolt volt ki a japánoktól szenvedett vereségből, fogcsororgatva kénytelen volt meghátrálni. Ugyanez megismétlődött 1913- ban, amidőn a Balkán-háború idején Oroszország ismét kísérletet tett Örményország megszállására, de Németország fenyegetésére ismét kénytelen volt föladni tervét ! Most azonban Oroszország elszánta magát, hogy kenyértörésre viszi a dolgot Németországgal. Kizsarolta Franciaországtól a hároméves katonakötelezettség visszaállítását, a békelétszám fölemelését 350.000 emberre, továbbá 2,5 milliárd frank új kölcsönt Németország és Ausztria határa felé vivő stratégiai vasútvonalak kiépítésére. Németország a kétmilliárdos új fegyverkezéssel felelt és a háború immár kikerülhetetlenné vált. Látnivaló mindebből, mennyire nincs értelme kutatni, hogy ez vagy az az ország, ez vagy az a diplomata volt-e a most folyó világöldöklésnek az oka. A kapitalizmus rákényszeríti a nagy birodalmakat az imperialista politikára. Békés versenynyel a világ gazdasági felosztását elintézni nem tudják és így a világháború szükségszerűen bekövetkezett, amidőn a világhatalmak közötti roppant feszültség tűrhetetlenné vált. Szerbiának ebben a világösszeroppanásban csak az első mozgató szerep jutott... A háború eseményei A nehéz téli hadjárat után most már a tavaszi hadjárat esélyei foglalkoztatják a világot. Az ellenséges felek mindegyike sokat remél a következő időben folytatandó akciótól. Az északi harctéren az utóbbi napokban jelentősebb esemény nem történt. Az egész hosszú arcvonalon leginkább ágyúharcok folynak, csupán az Uzsoki-szoros birtokáért folytattak az oroszk még az utóbbi napokban is véresen veszteségteljes akciót, de sikertelenül A nyugati harctéren az utóbbi héten a németek jelentős sikereket értek el. Flandriában, az Yser-csatorna mentén támadásba mentek át, és sikerült nekik a csatornán átkelniük. A siker, ha csak részleges is, mégis nagy fontosságú, mivel ezen a szakaszon volt a szövetségesek ellentállása mindig a legkétségbeesettebb, hogy megalkadáyozzák a németeknek a Calais-csatorna partjára való kijutását. A jelentések szerint a németek ezekben a győzelmes harcokban 5000 foglyot ejtettek, 45 ágyút és 20 gépfegyvert zsákmányoltak. A harcok különben Ypern körül még folynak. A harctér több pontján is élénk tevékenység folyik. A németek Elszászban is értek el jelentős sikereket. A tengeri harcban a szokásos eseményekről, újabb angol hajók elsülyesztéséről, lehet csak írni. A Dardanelláknál a szövetséges hajóhad alighanem hamarosan megkezdi — vagy talán már meg is kezdte az ezen hétre ígért akcióját. Hir szerint a szövetségesek nagyszámú szárazföldi csapatokat is vontak már össze a Dardanellák előtt és a támadást úgy tervezik, hogy a hajóhad akciójával egyidejűleg a csapatok is megkísérlik a partraszállást. Ezen kívül az oroszok is akcióba lépnek a Boszporusz felől úgy a hajóhadakkal, mint szárazföldi csapatokkal. Török jelentések szerint a szövetséges csapatok már az utóbbi napokban kíséreltek is meg partraszállást a Dardanelláknál, de sikertelenül. A szerbiai harctérről nincsen semmi különös jelenteni való. Éppen így nem történt jelentős változás a semleges államok magatartásában sem: a „Leon Gambetta” nevű francia páncélos cirkálót megtorpedózta és elsülyesztette.” Ezt a szenzációs jelentést egyidejűleg azzal, számos oldalról megerősítették. Részletek csak később tudhatók meg ; mi még csak annyit hozhatunk jelen számunkban, hogy az elsülyesztett páncélos cirkáló legénységéből — amint a táviratok szólnak — csupán csak 100 embert sikerült a gyorsan segítségre siető olasz hajóknak megmenteni, továbbá, hogy a tengeralattjáró támadása a kedd és szerda közötti éjszaka, fél 2 óra körül történt 20 mértföldnyire az olasz partvidéktől. (ALeon Gambetta francia páncélos cirkáló 1901-ben épült. Hossza 146 és fél méter, szélessége 21.4 méter, mélysége 8.2 méter. Tonnatartalma 12.550, sebessége 22 csomó.) (A Jóni-tenger az Adriai- és Földközi-tengerek között van.) A szövetségesek megkezdték a Dardanellák ostromát. A szövetségesek április 25-én megkezdték ismét a Dardanellák ellen a támadást. Egyidejűleg történt a támadás a hajóhad és a szárazföldi csapatok részéről. A szárazföldi csapatoknak sikerült a Gallipoli félsziget több pontján partraszállni a hadihajók fedezete alatt, amikor is egyponton különösen még elő is nyomultak. A török csapatok azonban, amint a török főhadiszállás 27-éről jelenti, visszaszorították az ellenséget minden vonalon és óriási veszteséget okoztak neki. A szövetségesek katonái nagy számban adták meg magukat és fogságba jutottak. Hir szerint a török ütegek eltaláltak egy ellenséges csapatszállító gőzöst, amely el is sülyedt. A szövetséges flottának a tengerszoroson való áttörési kísérlete sem sikerült. Egy torpedó naszádja elsülyedt, egy pedig súlyosan megrongálódott. (A Gallipoli-félsziget hosszú földnyelv, amely a Dardanellák egyik partját alkotja az Égei-tenger és a Sárosi-öböl felől.) MUNKÁI 1915. május 1. Újabb háborús hírek. Osztrák-magyar tengeralattjáró elsülyesztett egy francia páncélost. Az osztrák-magyar flottaparancsnokság szerdán éjszaka jelentette a következőket : ,, Az 5. számú tengeralattjáró, amelynek Trapp György lovag sorhajókapitány a parancsnoka, a Jóni-tengeren A képviselőházból. A magyar képviselőház múlt héten megkezdett második háborús ülésszakának e hét hétfőjén volt az első u. n. érdemleges ülése. A múlt hét csütörtökén csak rövid ülés volt, amelyen csak a következő ülés napirendjét állapították meg. Pénteken és szombaton nem volt ülés. Hétfőn az elnöki megnyitás után az egyes bizottságok tették meg jelentéseiket működésük eredményéről, majd pedig következett a népfelkelési kötelezettség kiterjesztéséről szóló javaslat általános tárgyalása. A javaslat előadója után a minisz- Népparlamentet követelünk, hogy a nép maga intézhesse sorsát!