Munkás, 1915 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-02 / 18. szám

közé. Ennek a kétféle érdekeltségnek az eredménye volt Anglia és Német­ország megegyezése a Bagdad-vasút dolgában. Németország megkapta ázsiai Törökország nyugati részeit, Szíriát, Palesztinát, Kisázsiát. An­glia föntartotta magának a keleti részek, Mezopotámia, Arábia és a Perzsa-öböl vidékének gazdasági ki­használását. Csakhamar kiderült, milyen jól számított Anglia. Oroszország látta, hogy Németország megerősödése Kis­­ázsiában annyira megerősíti Török­országot, hogy nem lehet reménye, bejuthatni a meleg tengerekre. Ezért 1909-ben, a török belső zavarok idején hirtelen rácsapott az ázsiai Törökország északi részén fekvő ma­gas hegyvidékre, Örményországra, amelynek birtoka katonailag úrrá tette volna Oroszországot az egész dél felé lej­lő vidék, tehát lényegében egész Törökország fölött. Németor­szág meglátta a fenyegető veszedel­met és diplomáciája által tudtul adta Oroszországnak, hogy Örményország megszállása általános európai háború veszedelmét idézné föl. Oroszország, amely még nem lábolt volt ki a japá­noktól szenvedett vereségből, fog­­csororgatva kénytelen volt meghát­­rálni. Ugyanez megismétlődött 1913- ban, amidőn a Balkán-háború idején Oroszország ismét kísérletet tett Ör­ményország megszállására, de Német­ország fenyegetésére ismét kénytelen volt föladni tervét ! Most azonban Oroszország elszánta magát, hogy kenyértörésre viszi a dolgot Német­országgal. Kizsarolta Franciaország­tól a hároméves katonakötelezettség visszaállítását, a békelétszám föl­emelését 350.000 emberre, továbbá 2,5 milliárd frank új kölcsönt Német­ország és Ausztria határa felé vivő stratégiai vasútvonalak kiépítésére. Németország a kétmilliárdos új fegy­verkezéssel felelt és a háború immár kikerülhet­et­lenné vált. Látnivaló mindebből, mennyire nincs értelme kutatni, hogy ez vagy az az ország, ez vagy az a diplomata volt-e a most folyó világöldöklésnek az oka. A kapitalizmus rá­kényszeríti a nagy birodalmakat az imperialista politikára. Békés versenynyel a világ gazdasági felosztását elintézni nem tudják és így a világháború szükség­szerűen bekövetkezett, amidőn a vi­lághatalmak közötti roppant feszült­ség tűrhetetlenné vált. Szerbiának ebben a világösszeroppanásban csak az első mozgató szerep jutott... A háború eseményei A nehéz téli hadjárat után most már a tavaszi hadjárat esélyei fog­lalkoztatják a világot. Az ellenséges felek mindegyike sokat remél a kö­vetkező időben folytatandó akciótól. Az északi harctéren az utóbbi napokban jelentősebb ese­mény nem történt. Az egész hosszú arcvonalon leginkább ágyúharcok folynak, csupán az Uzsoki-szoros bir­tokáért folytattak az oroszk még az utóbbi napokban is véresen veszte­ségteljes akciót, de sikertelenül A nyugati harctéren az utóbbi héten a németek jelentős sikereket értek el. Flandriában, az Yser-csatorna mentén támadásba mentek át, és sikerült nekik a csator­nán átkelniük. A siker, ha csak rész­leges is, mégis nagy fontosságú, mivel ezen a szakaszon volt a szövetsége­sek ellentállása mindig a legkétség­­beesettebb, hogy megalkadáyozzák a németeknek a Calais-csatorna part­jára való kijutását. A jelentések sze­rint a németek ezekben a győzelmes harcokban 5000 foglyot ejtettek, 45 ágyút és 20 gépfegyvert zsákmányol­tak. A harcok különben Ypern körül még folynak. A harctér több pontján is élénk tevékenység folyik. A németek El­­szászban is értek el jelentős sikereket. A tengeri harcban a szokásos ese­ményekről, újabb angol hajók el­­sülyesztéséről, lehet csak írni. A Dardanelláknál a szövetséges hajóhad alighanem ha­marosan megkezdi — vagy talán már meg is kezdte­­ az ezen hétre ígért akcióját. Hir szerint a szövet­ségesek nagyszámú szárazföldi csa­patokat is vontak már össze a Dar­danellák előtt és a támadást úgy ter­vezik, hogy a hajóhad akciójával egyidejűleg a csapatok is megkísér­lik a partraszállást. Ezen kívül az oroszok is akcióba lépnek a Boszpo­rusz felől úgy a hajóhadakkal, mint szárazföldi csapatokkal. Török jelen­tések szerint a szövetséges csapatok már az utóbbi napokban kíséreltek is meg partraszállást a Dardanellák­nál, de sikertelenül. A szerbiai harctérről nincsen semmi különös jelenteni való. Éppen így nem történt­ jelen­tős változás a semleges államok ma­gatartásában sem: a „Leon Gambetta” nevű francia páncélos cirkálót megtorpedózta és elsülyesztette.” Ezt a szenzációs jelentést egyide­jűleg azzal, számos oldalról meg­erősítették. Részletek csak később tudhatók meg ; mi még csak annyit hozhatunk jelen számunkban, hogy az elsülyesztett páncélos cirkáló le­génységéből — amint a táviratok­ szólnak — csupán csak 100 embert sikerült a gyorsan segítségre siető olasz hajóknak megmenteni, továbbá, hogy a tengeralattjáró támadása a kedd és szerda közötti éjszaka, fél 2 óra körül történt 20 mértföldnyire az olasz partvidéktől. (A­­Leon Gambetta francia pán­célos cirkáló 1901-ben épült. Hossza 146 és fél méter, szélessége 21.4 mé­ter, mélysége 8.2 méter. Tonnatar­talma 12.550, sebessége 22 csomó.) (A Jóni-tenger az Adriai- és Föld­közi-tengerek között van.) A szövetségesek megkezdték a Dar­danellák ostromát. A szövetségesek április 25-én meg­kezdték ismét a Dardanellák ellen a támadást. Egyidejűleg történt a tá­madás a hajóhad és a szárazföldi csapatok részéről. A szárazföldi csa­patoknak sikerült a Gallipoli félsziget több pontján partraszállni a hadi­hajók fedezete alatt, amikor is egy­­ponton különösen még elő is nyo­multak. A török csapatok azonban, amint a török főhadiszállás 27-éről jelenti, visszaszorították az ellenséget minden vonalon és óriási veszteséget okoztak neki. A szövetségesek katonái nagy számban adták meg magukat és fogságba jutottak. Hir szerint a török ütegek eltaláltak egy ellenséges csapatszállító gőzöst, amely el is sülyedt. A szövetséges flottának a tenger­­szoroson való áttörési kísérlete sem sikerült. Egy torpedó naszádja el­­sülyedt, egy pedig súlyosan megron­gálódott. (A Gallipoli-félsziget hosszú föld­nyelv, amely a Dardanellák egyik partját alkotja az Égei-tenger és a Sárosi-öböl felől.) MUNKÁI 1915. május 1. Újabb háborús hírek. Osztrák-magyar tengeralattjáró el­sülyesztett egy francia páncélost. Az osztrák-magyar flottaparancs­nokság szerdán éjszaka jelentette a következőket : ,, Az 5. számú tengeralattjáró, amely­nek Trapp György lovag sorhajókapi­tány a parancsnoka, a Jóni-tengeren A képviselőházból. A magyar képviselőház múlt hé­ten megkezdett második háborús ülésszakának e hét hétfőjén volt az első u. n. érdemleges ülése. A múlt hét csütörtökén csak rövid ülés volt, amelyen csak a következő ülés napi­rendjét állapították meg. Pénteken és szombaton nem volt ülés. Hétfőn az elnöki megnyitás után az egyes bizottságok tették meg je­lentéseiket működésük eredményé­ről, majd pedig következett a nép­­felkelési kötelezettség kiterjesztéséről szóló javaslat általános tárgyalása. A javaslat előadója után a minisz- Népparlamentet követelünk, hogy a nép maga intézhesse sorsát!

Next