Munkás, 1915 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-09 / 19. szám

1916. május 9. MUNKÁS és elvtársnők impozáns tömege egy meleg és bensőségteljes ünnepély em­lékeivel szivükben, csendben, a leg­nagyobb nyugalommal és a pillana­tok jelentőségéhez méltóan távoztak el az ünnepély színhelyéről. HÍREK A fatalpú katonacsizmák Ilyen is van. Tessék csak ide figyel­ni, elmondjuk, hogy hol és milyen körülmények között volt szerencsénk megismerkedni a papirostalpú katona­csizmák után a legújabb típussal, a fatalpú katonacsizmákkal. A papi­­rostalpuakkal ugyan személyes isme­retségre lépni nem volt szerencsénk, mivel hogy­ azok nem pécsi erede­tűek, a fatalpunkkal ellenben vol­tunk szerencsések személyesen is ta­lálkozni, mivel hogy ezeknek egy példánya jelenleg is a szerkesztősé­günkben szerénykedik a maga sokat mondó érdekességével. Hogy hol gyár­tották ezeket az érdekes példányo­kat, nem tudhatjuk, de az illetékes katonai körök bizonyára tudni fog­ják, ha elmondjuk a történetét, mi­képpen jutottunk hozzá ehhez a leg­újabb katonacsizma-típushoz. Íme így: Egy ismert pécsi cipész és csizma­diamester beállít hozzánk a múlt héten, hóna alatt egy kis csomaggal, a kis csomagban egy katonacsizma­­részlettel. A csizmarészlet: egy csiz­maszár egyik fele, a csizma belső talpa — fából, továbbá egy csizma úgynevezett kérge — ugyancsak fából. Hogy a nevezett cipészmester mi­képpen jutott ezeknek a példányok­nak a birtokába, azt elmondta ő maga : — Hát kérem szépen, az utóbbi napokban több 6. gyalogezredbeli önkéntes állított be hozzám ilyen csizmákkal (ekkor már kibontotta a csomagot és mutatta a tartalmát.) Ezeket a csizmákat az önkéntesek a kincstártól faszolták, ebben kellett volna nekik a harctérre menniök. Nem mertek azonban ezekben a csiz­mákban elindulni a nagy útra, mivel­hogy azok már itthon, pár nap alatt olyan állapotba jutottak, hogy a tel­jes átdolgozásuk vált szükségessé. Elhozták tehát énhozzám a vadonat­új csizmákat — átjavítás végett. (Lehet, hogy közben más kartár­saim is részesültek hasonló fókban.) Ami aztán az átjavítást illeti, ez annyiból állt, hogy a csizmákat tel­jesen szét kellett bontani, belőlük a belső fatalpat és a fakérget kidonti és azokat rendes bőralkatrészekkel pótolni. Az önkéntesek ezt a műtétet természetesen a saját költségükön végeztették, de jól tették, hogy nem sajnálták a költséget, mert anélkül (t. i. a javítás nélkül) a város hatá­rán túl is alig mehettek volna a va­donatúj csizmákban. A cipészmester még elmondta, hogy ilyen példányhoz többhöz is volt szerencséje, hozzánk azonban csak egyet hozott el mutatóba, a többit lehet, hogy még máig is őrzi a műhe­lyében, ezt az egyet pedig mi őriz­zük ma is a szerkesztőségünkben. Akinek tetszik megtekintheti azt, szívesen állunk vele rendelkezésre. Hogy ki a mestere és szállítója ezek­nek az érdekes példányoknak, azt sem a cipészmester ismerősünk, sem mint természetesen nem tudhatjuk, ezt csak — amint fentebb jeleztük — az illetékes katonai körök tud­hatják és ők csíphetik galléron a fa­talpú csizmák élelmes szállítóit. A 37—42 éves népfölkelők bevo­nulása. A múlt héten közölték a la­pok, hogy az osztrák honosságú 37—42 éves besorozott népfölkelők május hó 15-én tartoznak csapat­testeikhez bevonulni. Ezek a köz­lések — úgy látszik — több oldalon félreértésre adtak okot, amennyiben sokan úgy magyarázták azt, mintha a május 15-ére kitűzött bevonulási idő a magyar honosságú 37—42 éves népfelkelőkre is vonatkozna. Erre nézve illetékes helyről kijelentik, hogy az említett születési évfolyam­hoz tartozó magyar honosságú nép-­ fölkelőkre ez a behívási határidő nem vonatkozik. Ezeknek a népföl­­kelési tényleges szolgálatra való be­hívása későbbi időpontban külön hir­detménnyel fog megtörténni. A húsneműek újabb drágulása. A drágaság ólomsúlya alatt már amúgy is roskadozó közönségnek május el­sejére a pécsi hentes- és mészáros mesterek újabb áremeléssel voltak kegyesek kedveskedni. Már eddig sem ehetett húst még hetenként egyszer sem a népesség legnagyobb hányada az elviselhetetlen, megfizet­hetetlen árak miatt, ezentúl pedig, ha még tekintetbe vesszük, hogy ez a legújabb áremelés még nem is az utolsó, végképp arra pontra jutottunk hogy egyáltalán nem ehetik húst a szegény ember. Május elsejével ugyan­is a pécsi húsiparosok a következő­­kép emelték a húsárakat: Eddig volt Legújabb ár A mesterek ezen újabb áremelést természetesen avval indokolják, hogy a vágóállatok árainak emelkedése folytán voltak kénytelenek azt végre­hajtani. Természetes az is, hogy senki sem vádolhatja, a húsiparoso­­kat kizárólag az árak emeléséért. Ha nekik részük van is bizonyos mértékben az uzsoraárakban, a leg­nagyobb részük mégis csak a gazdák­nak és a kereskedelmi spekulánsok­nak, akik teljesen ki akarják fosztani a fogyasztó közönséget a háború alatt. A legnagyobb bűnös azonban abban a kormányzatban keresett amely szabadon hagyja garázdál­kodni az uzsorások piszkos hadát az országban és nem siet őket radi­kális uton ártalmatlanná tenni.. Az államsegélyek kifizetése május hónapban a következő sorrendben és napokon történik: május 17­-én délután az 1—425 sorszámig; 18-án délután a 432—680 sorszámig ; 19-én délután a 684 — 1000 sorszámig; 20-án délután az 1001 — 1329 sorszá­mig; 22-én délután az 1331 — 1638 sorszámig; 25-én délután az 1641 — 2039 sorszámig; 26-án délután a 2041—2481 sorszámig; 27-én dél­után a 2482—2750 sorszámig; a 2751—3008. sorszámig május 27-én délelőtt 9 órakor. Somogy község elöljáróinak böl­csessége. Mint nekünk a pécsi járás­ban lévő Somogy községből jelentik, ott április 26-án az elöljáróság ki­dobókat­­a, hogy mennyiben állapí­­totta meg a nyári hónapokra a nap­számbéreket. Ezszerint május hónap­ban a napszámbérek férfiaknak 2 korona, nőknek 1.80 korona ; június­ban férfiaknak 2 korona 60 fillér, nők­nek 2 korona ; július és augusztus hónapokban férfiaknak 3 korona,­­és nőknek 2.50 korona. Ennyiért köte­lesek a napszámos sorsra ítélt mun­kások és munkásnők a somogyi gaz­dák földjeit megművelni, a termést betakarítani az 1915. esztendőben. Egyben az is tudtul adatott a lakos­ságnak, hogy azon nő, akinek férje vagy más család fent­art­ója hadba van vonulva, ha a fent megállapított bérekért nem akar dolgozni, tőle az államsegély megvonat­ik. Hogy meny­ korona korona vesepecsenye 5.— 6.­marhahúsII. rendű 2.80 3.00. L „ 3.00 3.60 borjúhúsII. „ 2.80 3.60 9 9 I. „ 3.00 4.00 sertéshúsII. „ 3.­ ■ 3.20 9 9 I­ „ 3.20 3.40 juhhús II. „ 1.80 1.90 19­ I. „ 2.­2.10 Követeljük az általános egyenlő és titkos, választói jogot!­­

Next