Munkás, 1922 (2. évfolyam, 1-230. szám)

1922-01-15 / 12. szám

2. oldal reformot, sem a választójogi javaslatot nem hozta a nemzetgyűlés elé. A fe­­lsőház megteremtéséről szóló javasl­at szerinte a választójogi javaslat tárgyalása előtt nem tárgyalható. Ezután határozati javaslatot nyújt be, amelyben kéri a nemzetgyűlést ne oszlassák fel hama­rább, míg akár nemzetgyűlési, akár képviselőházi választójogot nem hoz­nak. Kívánja továbbá, hogy az új or­szággyűlés csakis új választójog alap­ján legyen összehívható. Végül, hogy a nemzetgyűlés minden ezzel a javas­lattal ellenkezőt alkotmányellenesnek nyilvánítson. Az általános, titkos és községenkinti választás mellett áll. Hive a lajstromos szavazásnak. Az indemnitást csak három hónapra sza­vazza meg. Friedrich mentelmi jogának meg­sértése tárgyában kér szót. M­ád Sréter felszólalása s Itakovszky interpellációja után az ülés véget ért. A szociáldemokratákkal való megegyezés és a bécsi tárgyalások. Bethlen István miniszterelnök nyilat­kozata. A ,,Neue Freie Presse” csütörtöki esti lapja élén Bethlen István gróf mi­niszterelnökkel folytatott it.tervjut kö­zöl, amelyben többek között a követ­kezőket jelenti ki : — Hosszában és szélt­ében hangoz­tatják, hogy Ausztria és Magyarország közeledésének belpolitikai nehézségek állanak útjában. Ennek a kifogásnak talán volt némi jogosultsága akkor, amidőn Ausztriában dr. Renner kancel­lár volt kormányon és a szociáldemok­rata párt gyakorolta az uralmat, más­részt pedig Magyarországon oly rezsim uralkodott, amely a konszolidációt nem garantálhatta oly mértékben, mint a mai. Azóta innen is,túl is mélyreható válto­zások történtek. Dr. Renner utódjának Schober a neve. Ez a belpolitikai ellen­tétek enyhülését, az erőviszonyoknak a polgári irányba való bizonyos eltoló­dását jelenti és ugyanakkor nálunk a kormány és a szociáldemokraták közt létrejött paktum adja meg a helyzet szignatúráját. A belpolitikai differen­ciális ellet­­étek emez eltolódásából ke­­letkezik a kölcsönös megértés könnyebb­sége, de emellett még egyáltalán kér­déses, hogy a belpolitikai problémák­nak szabad-e a két államnak egymás­hoz való külpolitikai viszonyát tar­tósan befolyásolniuk. Nagyon óhajtan­dó volna, hogy a tárgyalásoknál oly mentalitás érvényesül­jön, amely szerint a pártok a b­lügyekbe való beavatko­zástól tartózkodóak és mindenkire rá­bízzák, hogy a maga súlyos belső prob­lémáiért folyó küzdelmét a maga módja szerint vívja meg. Reményteljesen te­kintek a bécsi tárgyalások kimenetele elé, amelyeknek nehézségei­t semmi szín alatt sem akarom lekicsinyelni. Megnyitották a svéd országgyűlést. A király trónbeszéde: — 900 millió korona a munkanélkülieknek. Stokholm. (MTI.) Gusztáv király tegnap trónbeszéddel nyitotta meg az országgyűlést. A trónbeszédben a király részletezte az intézkedésre váró törvényjavaslatokat, kiemelte többek között a Szovjetorszországgal kötendő szerződést és a munkanélküliek támo­gatását. Hangoztatta, hogy Svédország belpolitikájának egyik fő problémája­­ a munkanélküliség, amelynek leküz­désére az államnak mindent meg kell tennie. Stokholm. (A MTI­ tudósítójának jelentése.) A Brawling-kormány 900 mil­­ió koronát irányzott elő a munkanélkül­­­ek segítésére. Ii V Munkás 1922. január 15. Nem engedélyezték négy szakszervezet taggyűlését. A pécsi szociáldemokrata szakszer­vezetek közül a nyomdászmunkások szakcsoportja, a cipészmunkások szak­csoportja, a húsipari munkások szak­csoportja és a földmunkások szakcso­portja bejelentették a rendőrségen, hogy taggyűlést szándékoznak tartani. Dacára, hogy a szakcsoportok a be­jelentésnél megtartották a kellő for­mákat és kereteket, melyek eddig is szükségesek voltak s melyek mellett ezideig még egy taggyűlést sem tiltot­tak be, a pécsi kerületi rendőrkapit­ány­­ság a fenti szakcsoportok által bejelentett gyűlések megtartását 7430-1913 B. M. számra való hivatkozással nem engedélyezte. A kerületi kapitányság a fenti értel­mű véghatározatokat a következőekben indokolja : ,,Így kellett határoznom, mert a hivatkozott rendelet ,,Nyilvános gyűléseket” fejezetének első pontja, a gyűlések tudomásul vételét leg­alább négy önjogú, megbízható, magyar állampolgár aláírásával el­látott kérvényhez köti. Mivel folya­modó ezen kötelezettségének nem tett eleget, a gyűlés engedélyezhető nem volt. Erről folyamodó azzal értesül, hogy a 6622-1920. M. E. rendelet­ 2. §-a értelmében csupán birtokon kívüli felebbezésnek van helye”. Eddig az indoklás, a­melynek alap­ján meg kell állapítanunk, hogy a rend­őrség, mely eddig a bejelentett tag­gyűléseket engedélyezte fenti indoklásában a citált bel­ügyminiszteri rendeletet félre­­magyarázta, hogy a szakcsopor­tok kitűzött taggyűlései elé aka­dályt gördítsen. Nyilván­való ,hogy a szakmai gyű­lések nem népgyűlések s nem tartoznak a rendelet,,nyilvános gyűlések”re vonat­kozó fejezete alá. Csodálkoznunk kell azon, hogy ma, mikor a kormányt a kibékülés inten­ciója vezeti, mikor maga a miniszter­­­elnök ígéretet tett a szervezkedési sza­badság biztosítására, ma kezd a pécsi rendőrség ilyen eszközökkel dolgozni és igyekszik megbénítani a munkásság gazdasági szervezkedését. A véghatározatot egyébként a szak­csoportok megfellebbezték. Még mindig internálnak Pécsett­­­­ Miért kellett amnesztia ehhez ? A miniszterelnök a munkásság veze­­­­tőivel folytatott tárgyalások folyamán kilátásba helyezte, hogy a politikai internáltakat szabadon bocsájtja és politikai okokból újabb internálási eljá­rást nem indít. Úgyszintén ígéret­ett tett a jelentkezési kényszer megszün­tetésére. Ennek dacára a zalaegerszegi tábor 800 internáltja közül eddig csak 81-et bocsájtottak szabadon.Ettől függetlenül azonban azt tapasztaljuk, hogy a mi­niszterelnök ígéretéből a hatóságok vagy nem tudnak, vagy nem akarnak tudni, mert úgy ahogy a fentiekből lát­juk az internáló táborokban sínylődő munkásság helyzetén nem változtattak, jelentkezőket pedig nemcsak, hogy nem mentik fel e heti kötelezettségük alól, hanem a számukat továbbra is szaporítják. Az amnesztia rendeletet sem hajtották teljes egészében végre, mert még ma is vannak a börtönökben olyanok, kikre a rendelet vonatkozik s azokat pedig, akik onnan kikerültek a rendőrhatóságok helyezték je­­l­lentkezési kényszer alá. Sőt! Tudomásunk van arról, hogy a pécsi rendőrség olyan egyén ellen, ki az amnesztia rendelet értel­mében kiszabadult, m­egn­ulitotta az internálási eljárást s már el is szállította Zalaegerszegre. Tekintve, hogy a kormányelnök bécsi nyilatkozatában is kijelenti a munkássággal való megegyezés fon­tosságát, ma még nem tudjuk, de mert­jük hinni, hogy ez az eljárás nem födi a kormány intézkedését. És ezért a szociáldemokrata párt központi vezető­ségének szavait idézve türelmesen intjük a jogosan türelmetlen szociáldemokrata munkásságot.­­ Legyenek meggyőződ­ve, hogy a vezetőség nem fogja fö­­dözni sem a végrehajtók, sem a kormány esetleges rosszindulatát, de meg kell várni a végső konzekvenciákat. Az SHS. munkásszakszervezetek kongresszusa. # * # Megalakították az SN­S. szakszervezetek legfőbb tanácsát. — A kongresszusról a suboticai szakszervezetek s a beográdi semlegesek maradtak távol. Beográd: Az SHS. államban élő mun­kásság nagy érdeklődése és élénk rész­vétele mellett történt meg január 7-én és 8-án a jugoszláviai szakszervezetek legfőbb tanácsának megalakulása,mely a munkásmozgalom fejlődésének szem­pont­jából igen jelentőségteljes esemény. Az eddigi helyzet az volt, hogy szak­­szervezetileg az SHS­ állam ipari és ke­reskedelmi munkássága több fővárosi és vidéki­ gócpont szerint oszlott meg s ez a körülmény erősen gátolta szer­vezkedés egységességét és lehetetlenné tette a közp­onti irányítást. Hosszas tár­gyalások és kísérletezések után az egy­mástól különálló és függetlenül mű­ködő központok elhatározták, hogy egyesítik a szétforgácsolt erőket és meg­alakítják a­ legfőbb szakszervezeti ta­nácsot, úgy mint a­hogy az a legtöbb nyugateurópai állam munkásságának szakmai szervezkedésében már koráb­ban megtörtént. A szakszervezetek kongresszusa két napig tartott és a beográdi központi munkás otthon helyiségeiben folyt le. Az ország különböző részeiből hetven­négy kiküldött jelent meg. Minden tényleg fennálló és önállóan működő helyi szakszervezet képviselt­ette magát s azonkívül természetesen a most meg­szűnt központi szakszervezeti tanácsok is. A Vajdaságból különösen nagy szám­ban jelentek meg a helyi szakszerve­zetek kiküldöttei. Egyedül a suboticai szakszervezetek maradtak távol és az úgynevezett tanács. Valószínű azonban hogy ezek is hamarosan csatlakoznak az egységes szakszervezeti mozgalom­hoz. A legfőbb szakszervezeti tanács megalakulását kimondó határozatot a kongresszus ,melynek elnöke Bracsinác, előadója pedig Bükseg Vilmos, volt mi­niszter volt, egyhangúan hozta meg. Nyomban meg is választotta a vezető­séget. A bécsi tárgyalások: Bécs. (MTI.) Bécsből jelentik: A Magyarországgal folyamatban levő tár­gyalások elsősorban a velencei egyez­mény végrehajtására és e jegyzőkönyv alapján az Ausztriát megillető és általa szerzett jogokra, főleg Magyarország­­nak a velencei jegyzőkönyvben meg­állapított elvi kötelezettségei realizá­­lására vonatkoznak, hogy mindazokat a károkat, amelyek Ausztriát a kése­delmes átadás folytán érték, megtérítse, vonatkoznak továbbá a vasútforgalom és útlevélü­gy rendezésére ,valamint a Sopront átszelő vasutak proge-jogára. Ami a tárgyalások folyását illeti, első pontnál valószínű nehézségek fognak felmerülni, mert abban az esetben, ha Magyarországnak mindazokat a káro­kat meg kell téríteni, amelyek a kése­­delmes átadás, a bandamozgalom és a többi incidens folytán Ausztriát és a nyugatmagyarországi lakosságot érték, igen tekintélyes összegekkel kell szá­molni, amelyeknek megvizsgálása és jogosultsága minden részletre való ki-, terjeszkedést követel, amely hosszabb időt vesz igénybe. Ami a tanácskozá­sok második pontját illeti, ennek elin­tézése aránylag egyszerűbben fog tör­ténni és tekintettel arra, hogy ezeknek az ügyeknek Nyugatma­gyarorszá­gra­­ nézve óriási gazdasági jelentősége van, ez a kérdés is valamennyi lehetőségnek igen alapos megvizsgálását követeli meg. De a velencei jegyzőkönyvből eredő eme tárgyalásoktól eltekintve a kereskedelmi politikai megbeszélé­sekkel aránylag gyorsan eredményt érnek el, amennyiben az 1920 decem­beri kereskedelmi szerződés aláírása csekély változtatásokkal kilátásban van. A két kormány továbbá hajlandó­nak nyilatkozott, hogy árucsere egyez­ményt kötnek, végül pedig a portorosei határozatoknak a két államra valóalk al­­kalmazásáról is megindult a vita. A tár­­gyalások eredményétől függ, hogy to­vábbi megállapodások és eredmények elérhetők legyenek. Mindenesetre ör­vendetes tünetnek mondható az a tény, hogy Ausztria és,Magyarország a Nyu­gatmagyarországi kérdésben felmerült ismeretes nehézségek elintézésére oly hamar a tanácskozó asztalhoz ülhettek és az az engesztelékeny szellem, amely­ben a két kormány elnökeinek megbe­szélései a tanácskozásokon eddig le­folytak, majdnem biztosan remélni en­gedi, hogy a két állam között állandó viszonyt fognak megteremteni, amely földrajzi helyzetüknek, a gazdasági szükségleteknek teljesen megfelel. ­ Törvényjavaslat az éjjeli munka eltiltásáról. A kereskedelmi miniszté­riumban törvényjavaslatot készítettek az éjjeli munkának egyes iparokban való eltiltásáról. A javaslat három szakaszból áll. Az első szakasz felha­­­talmazza a minisztert, hogy este 8 órá­tól reggel 5 óráig az ipari munka vég­zését eltilthassa oly iparokban, ame­lyeknél az ipar természete, vagy pedig a közérdek a munkát nem teszi feltét­lenül szükségessé. A második szakasz szerint a miniszter az említett tiltó rendek­ kiadása előtt meghallgatja a kamarákat, továbbá a munkaadókat és a munka­vállalókat. A harmadik szaksz a végrehajtásról intézkedik. — Női és gyermek ruhák, kabátok a legelőnyösebben beszerezhetők Lőwy G. és Társa cégnél Ferenciek­ utca 1. Cipatalpalások *JavM80k 24 óra a­ k!pül6*~ Javító Üzemben, RAköcz!-út 78. az. alatt. Telefon 1O-70 28 Telefon 18—70.

Next