Munkás, 1922 (2. évfolyam, 1-230. szám)
1922-01-15 / 12. szám
2. oldal reformot, sem a választójogi javaslatot nem hozta a nemzetgyűlés elé. A felsőház megteremtéséről szóló javaslat szerinte a választójogi javaslat tárgyalása előtt nem tárgyalható. Ezután határozati javaslatot nyújt be, amelyben kéri a nemzetgyűlést ne oszlassák fel hamarább, míg akár nemzetgyűlési, akár képviselőházi választójogot nem hoznak. Kívánja továbbá, hogy az új országgyűlés csakis új választójog alapján legyen összehívható. Végül, hogy a nemzetgyűlés minden ezzel a javaslattal ellenkezőt alkotmányellenesnek nyilvánítson. Az általános, titkos és községenkinti választás mellett áll. Hive a lajstromos szavazásnak. Az indemnitást csak három hónapra szavazza meg. Friedrich mentelmi jogának megsértése tárgyában kér szót. Mád Sréter felszólalása s Itakovszky interpellációja után az ülés véget ért. A szociáldemokratákkal való megegyezés és a bécsi tárgyalások. Bethlen István miniszterelnök nyilatkozata. A ,,Neue Freie Presse” csütörtöki esti lapja élén Bethlen István gróf miniszterelnökkel folytatott it.tervjut közöl, amelyben többek között a következőket jelenti ki : — Hosszában és széltében hangoztatják, hogy Ausztria és Magyarország közeledésének belpolitikai nehézségek állanak útjában. Ennek a kifogásnak talán volt némi jogosultsága akkor, amidőn Ausztriában dr. Renner kancellár volt kormányon és a szociáldemokrata párt gyakorolta az uralmat, másrészt pedig Magyarországon oly rezsim uralkodott, amely a konszolidációt nem garantálhatta oly mértékben, mint a mai. Azóta innen is,túl is mélyreható változások történtek. Dr. Renner utódjának Schober a neve. Ez a belpolitikai ellentétek enyhülését, az erőviszonyoknak a polgári irányba való bizonyos eltolódását jelenti és ugyanakkor nálunk a kormány és a szociáldemokraták közt létrejött paktum adja meg a helyzet szignatúráját. A belpolitikai differenciális elletétek emez eltolódásából keletkezik a kölcsönös megértés könnyebbsége, de emellett még egyáltalán kérdéses, hogy a belpolitikai problémáknak szabad-e a két államnak egymáshoz való külpolitikai viszonyát tartósan befolyásolniuk. Nagyon óhajtandó volna, hogy a tárgyalásoknál oly mentalitás érvényesüljön, amely szerint a pártok a blügyekbe való beavatkozástól tartózkodóak és mindenkire rábízzák, hogy a maga súlyos belső problémáiért folyó küzdelmét a maga módja szerint vívja meg. Reményteljesen tekintek a bécsi tárgyalások kimenetele elé, amelyeknek nehézségeit semmi szín alatt sem akarom lekicsinyelni. Megnyitották a svéd országgyűlést. A király trónbeszéde: — 900 millió korona a munkanélkülieknek. Stokholm. (MTI.) Gusztáv király tegnap trónbeszéddel nyitotta meg az országgyűlést. A trónbeszédben a király részletezte az intézkedésre váró törvényjavaslatokat, kiemelte többek között a Szovjetorszországgal kötendő szerződést és a munkanélküliek támogatását. Hangoztatta, hogy Svédország belpolitikájának egyik fő problémája a munkanélküliség, amelynek leküzdésére az államnak mindent meg kell tennie. Stokholm. (A MTI tudósítójának jelentése.) A Brawling-kormány 900 milió koronát irányzott elő a munkanélkülek segítésére. Ii V Munkás 1922. január 15. Nem engedélyezték négy szakszervezet taggyűlését. A pécsi szociáldemokrata szakszervezetek közül a nyomdászmunkások szakcsoportja, a cipészmunkások szakcsoportja, a húsipari munkások szakcsoportja és a földmunkások szakcsoportja bejelentették a rendőrségen, hogy taggyűlést szándékoznak tartani. Dacára, hogy a szakcsoportok a bejelentésnél megtartották a kellő formákat és kereteket, melyek eddig is szükségesek voltak s melyek mellett ezideig még egy taggyűlést sem tiltottak be, a pécsi kerületi rendőrkapitányság a fenti szakcsoportok által bejelentett gyűlések megtartását 7430-1913 B. M. számra való hivatkozással nem engedélyezte. A kerületi kapitányság a fenti értelmű véghatározatokat a következőekben indokolja : ,,Így kellett határoznom, mert a hivatkozott rendelet ,,Nyilvános gyűléseket” fejezetének első pontja, a gyűlések tudomásul vételét legalább négy önjogú, megbízható, magyar állampolgár aláírásával ellátott kérvényhez köti. Mivel folyamodó ezen kötelezettségének nem tett eleget, a gyűlés engedélyezhető nem volt. Erről folyamodó azzal értesül, hogy a 6622-1920. M. E. rendelet 2. §-a értelmében csupán birtokon kívüli felebbezésnek van helye”. Eddig az indoklás, amelynek alapján meg kell állapítanunk, hogy a rendőrség, mely eddig a bejelentett taggyűléseket engedélyezte fenti indoklásában a citált belügyminiszteri rendeletet félremagyarázta, hogy a szakcsoportok kitűzött taggyűlései elé akadályt gördítsen. Nyilvánvaló ,hogy a szakmai gyűlések nem népgyűlések s nem tartoznak a rendelet,,nyilvános gyűlések”re vonatkozó fejezete alá. Csodálkoznunk kell azon, hogy ma, mikor a kormányt a kibékülés intenciója vezeti, mikor maga a miniszterelnök ígéretet tett a szervezkedési szabadság biztosítására, ma kezd a pécsi rendőrség ilyen eszközökkel dolgozni és igyekszik megbénítani a munkásság gazdasági szervezkedését. A véghatározatot egyébként a szakcsoportok megfellebbezték. Még mindig internálnak Pécsett Miért kellett amnesztia ehhez ? A miniszterelnök a munkásság vezetőivel folytatott tárgyalások folyamán kilátásba helyezte, hogy a politikai internáltakat szabadon bocsájtja és politikai okokból újabb internálási eljárást nem indít. Úgyszintén ígéretett tett a jelentkezési kényszer megszüntetésére. Ennek dacára a zalaegerszegi tábor 800 internáltja közül eddig csak 81-et bocsájtottak szabadon.Ettől függetlenül azonban azt tapasztaljuk, hogy a miniszterelnök ígéretéből a hatóságok vagy nem tudnak, vagy nem akarnak tudni, mert úgy ahogy a fentiekből látjuk az internáló táborokban sínylődő munkásság helyzetén nem változtattak, jelentkezőket pedig nemcsak, hogy nem mentik fel e heti kötelezettségük alól, hanem a számukat továbbra is szaporítják. Az amnesztia rendeletet sem hajtották teljes egészében végre, mert még ma is vannak a börtönökben olyanok, kikre a rendelet vonatkozik s azokat pedig, akik onnan kikerültek a rendőrhatóságok helyezték jellentkezési kényszer alá. Sőt! Tudomásunk van arról, hogy a pécsi rendőrség olyan egyén ellen, ki az amnesztia rendelet értelmében kiszabadult, megnulitotta az internálási eljárást s már el is szállította Zalaegerszegre. Tekintve, hogy a kormányelnök bécsi nyilatkozatában is kijelenti a munkássággal való megegyezés fontosságát, ma még nem tudjuk, de mertjük hinni, hogy ez az eljárás nem födi a kormány intézkedését. És ezért a szociáldemokrata párt központi vezetőségének szavait idézve türelmesen intjük a jogosan türelmetlen szociáldemokrata munkásságot. Legyenek meggyőződve, hogy a vezetőség nem fogja födözni sem a végrehajtók, sem a kormány esetleges rosszindulatát, de meg kell várni a végső konzekvenciákat. Az SHS. munkásszakszervezetek kongresszusa. # * # Megalakították az SNS. szakszervezetek legfőbb tanácsát. — A kongresszusról a suboticai szakszervezetek s a beográdi semlegesek maradtak távol. Beográd: Az SHS. államban élő munkásság nagy érdeklődése és élénk részvétele mellett történt meg január 7-én és 8-án a jugoszláviai szakszervezetek legfőbb tanácsának megalakulása,mely a munkásmozgalom fejlődésének szempontjából igen jelentőségteljes esemény. Az eddigi helyzet az volt, hogy szakszervezetileg az SHS állam ipari és kereskedelmi munkássága több fővárosi és vidéki gócpont szerint oszlott meg s ez a körülmény erősen gátolta szervezkedés egységességét és lehetetlenné tette a központi irányítást. Hosszas tárgyalások és kísérletezések után az egymástól különálló és függetlenül működő központok elhatározták, hogy egyesítik a szétforgácsolt erőket és megalakítják a legfőbb szakszervezeti tanácsot, úgy mint ahogy az a legtöbb nyugateurópai állam munkásságának szakmai szervezkedésében már korábban megtörtént. A szakszervezetek kongresszusa két napig tartott és a beográdi központi munkás otthon helyiségeiben folyt le. Az ország különböző részeiből hetvennégy kiküldött jelent meg. Minden tényleg fennálló és önállóan működő helyi szakszervezet képviseltette magát s azonkívül természetesen a most megszűnt központi szakszervezeti tanácsok is. A Vajdaságból különösen nagy számban jelentek meg a helyi szakszervezetek kiküldöttei. Egyedül a suboticai szakszervezetek maradtak távol és az úgynevezett tanács. Valószínű azonban hogy ezek is hamarosan csatlakoznak az egységes szakszervezeti mozgalomhoz. A legfőbb szakszervezeti tanács megalakulását kimondó határozatot a kongresszus ,melynek elnöke Bracsinác, előadója pedig Bükseg Vilmos, volt miniszter volt, egyhangúan hozta meg. Nyomban meg is választotta a vezetőséget. A bécsi tárgyalások: Bécs. (MTI.) Bécsből jelentik: A Magyarországgal folyamatban levő tárgyalások elsősorban a velencei egyezmény végrehajtására és e jegyzőkönyv alapján az Ausztriát megillető és általa szerzett jogokra, főleg Magyarországnak a velencei jegyzőkönyvben megállapított elvi kötelezettségei realizálására vonatkoznak, hogy mindazokat a károkat, amelyek Ausztriát a késedelmes átadás folytán érték, megtérítse, vonatkoznak továbbá a vasútforgalom és útlevélügy rendezésére ,valamint a Sopront átszelő vasutak proge-jogára. Ami a tárgyalások folyását illeti, első pontnál valószínű nehézségek fognak felmerülni, mert abban az esetben, ha Magyarországnak mindazokat a károkat meg kell téríteni, amelyek a késedelmes átadás, a bandamozgalom és a többi incidens folytán Ausztriát és a nyugatmagyarországi lakosságot érték, igen tekintélyes összegekkel kell számolni, amelyeknek megvizsgálása és jogosultsága minden részletre való ki-, terjeszkedést követel, amely hosszabb időt vesz igénybe. Ami a tanácskozások második pontját illeti, ennek elintézése aránylag egyszerűbben fog történni és tekintettel arra, hogy ezeknek az ügyeknek Nyugatmagyarországra nézve óriási gazdasági jelentősége van, ez a kérdés is valamennyi lehetőségnek igen alapos megvizsgálását követeli meg. De a velencei jegyzőkönyvből eredő eme tárgyalásoktól eltekintve a kereskedelmi politikai megbeszélésekkel aránylag gyorsan eredményt érnek el, amennyiben az 1920 decemberi kereskedelmi szerződés aláírása csekély változtatásokkal kilátásban van. A két kormány továbbá hajlandónak nyilatkozott, hogy árucsere egyezményt kötnek, végül pedig a portorosei határozatoknak a két államra valóalk alkalmazásáról is megindult a vita. A tárgyalások eredményétől függ, hogy további megállapodások és eredmények elérhetők legyenek. Mindenesetre örvendetes tünetnek mondható az a tény, hogy Ausztria és,Magyarország a Nyugatmagyarországi kérdésben felmerült ismeretes nehézségek elintézésére oly hamar a tanácskozó asztalhoz ülhettek és az az engesztelékeny szellem, amelyben a két kormány elnökeinek megbeszélései a tanácskozásokon eddig lefolytak, majdnem biztosan remélni engedi, hogy a két állam között állandó viszonyt fognak megteremteni, amely földrajzi helyzetüknek, a gazdasági szükségleteknek teljesen megfelel. Törvényjavaslat az éjjeli munka eltiltásáról. A kereskedelmi minisztériumban törvényjavaslatot készítettek az éjjeli munkának egyes iparokban való eltiltásáról. A javaslat három szakaszból áll. Az első szakasz felhatalmazza a minisztert, hogy este 8 órától reggel 5 óráig az ipari munka végzését eltilthassa oly iparokban, amelyeknél az ipar természete, vagy pedig a közérdek a munkát nem teszi feltétlenül szükségessé. A második szakasz szerint a miniszter az említett tiltó rendek kiadása előtt meghallgatja a kamarákat, továbbá a munkaadókat és a munkavállalókat. A harmadik szaksz a végrehajtásról intézkedik. — Női és gyermek ruhák, kabátok a legelőnyösebben beszerezhetők Lőwy G. és Társa cégnél Ferenciek utca 1. Cipatalpalások *JavM80k 24 óra a k!pül6*~ Javító Üzemben, RAköcz!-út 78. az. alatt. Telefon 1O-70 28 Telefon 18—70.