Munkás, 1922 (2. évfolyam, 1-230. szám)
1922-06-23 / 140. szám
1922. Junius hó 23. Péntek Előfizetési évek ! Negyed évre Egy hóra Egy hétre helyben és vidéken 210 240.— 70 80.— 20.A pécsi szociáldemokrata párt hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: DÖMEL ANZELM. Sierk*utóléf én kiadóhlvai^ Zrínyi-utca 13. szánts Telefon szánt Szi Súlyos probléma. A munkanélküliek száma ismét szaporodni fog, mégpedig olyan tekintélyes számmal, amely nem csak számbeli nagysága miatt fog csak nehezen elhelyezkedni tudni, hanem azért is, mert szellemi munkások lévén, ott, ahol kizárólag fizikai munkásokra van szükség, el nem helyezkedhetnek. Jövő hónap elsején a most túlzott, nagy számban levő közhivatalnokok közül azokat, akik a B. listára vannak fölvéve , elbocsátják a közszolgálatból, hogy ezzel is könnyítsenek az államnak máris elviselhetetlen terhein. De szaporítani fogja a nehezen elhelyezkedő szellemi munkások fölös számát az a körülbelül nyolcvanezerre tehető hivatalnoksereg, amely a megszállott területekről vándorol vissza, akiket onnan kiutasítottak, vagy akiknek azért kell onnan távozni, mert idegen állampolgárok azon a helyen, ahol még nemrég otthon voltak. Súlyos probléma ez a kérdés, amely a Bálisztán vezetettek egyszerű elbocsátásával meg nem oldható. Ha már az államnak ezt a kérdést ilyen operatív uton kell megoldania, akkor a köztisztviselők kiválogatásánál a legteljesebb méltányosság szempontjai szerint kell eljárni. Ne a kurzusérdemek szolgáljanak zsinórmértékül a kiválogatásnál, ne önös érdek szülte besúgások és vádaskodások, ne indokolatlan bosszú szolgáljon a kiválogatás alapjául, ne kortes érdemeket jutalmazzanak a B. listáról az A. listára való átvezetéssel, s ne politikai meggyőződést vásároljanak meg a szolgálatban hagyással, vagy elbocsátással, hanem az arra leghivatottabb, legképzettebb s legmunkabíróbb erők maradjanak meg annak a feladatnak megoldására, amelyet azután már a megszokott fölös munkaerő nélkül kell ellátniok! És ennek a kiválogatásnak, ennek az elbocsátásnak minden fizetési osztályt meg kell tisztítani a fölös munkaerőtől, mert egyáltalán nem szolgálja a célt, ha a legalsó fizetési osztályoknál följebb nem nyúl a selejtező kéz. Az államháztartás legnagyobb terheit nem a bijnoki sirnoki kisfizetésű osztályok képezik ! Ámde ezzel az operatív intézkedéssel a kérdés még nincs megoldva, a fölös számú tisztviselők elbocsátása a problémát még meg nem oldotta. Hogyha az állam az így elbocsátott fölös tisztviselők elhelyezkedését elő nem segíti, hogyha munkaalkalmakat nem teremt,hogy ezek keresményük után tisztes-ségesen megélhessenek, ha nem ad valamikép módot arra, hogy ezek fönnmaradásukat biztosíthassák, akkor a rengeteg elbocsátott, s ellátatlan, tehát a nyomorral küzdő rétegben az elkeseredésnek olyan élesztő ereje jut a közéletbe, amely éppen intelligens voltánál fogva, minden más proletariátusnál több gondot, több terhet jelent majd az államra. Magyarországon még megcsonkított alakjában is rengeteg földbirtok van, amelynek minden egyese az intelligens munkaerőt akár irodai, akár felügyelői munkára könynyen elhelyezhetné, rengeteg pénzintézetünk, biztosító társaságunk, óriási számú ipari és kereskedelmi részvénytársaságunk van, amely a legkisebb önmegerőltetés nélkül elhelyezhetne egy-két szellemi munkaerőt, s foglalkoztathatná őket anélkül, hogy ennek kárát látná. Lépjen föl az állam ezekkel szemben tekintélye egész súlyával, vagy ha kell, imperatív uton is, hogy vállalják el az országnak ezt a terhét , s akkor a súlyos probléma egy csapással megoldást nyer ! Megszavazzák-e az indemnitást? * # # Az ellenzék és körmiünkért első erőpróbája. — Kompromisszumos tervek. Kifogásolt mandátum. Tilos a párbajozás. Ez a kérdés képezi tok idorképsark- | pontját a nemzetgyűlés tárgyalási le- | hetőségének. Az indemnités bízikm kérdése, s az ellenzék az indemnitási vita során akarja szóvá tenni mindazokat a körülményeket, amelyek miatt a mostani kemény iránt bizalommal nem viseltethetik, s neki a tovább kormányzáshoz a szükséges anyagi eszközöket meg nem szavazza. Ekkor kívánják szóvá beírni ez összes választási visszaéléseket kezdve magától a választási rendelet kibocsátásától, s akarnak kritikát gyakorolni a nemzetgyűlés törvényessége felett is. Viszont a kormánypárt illetőleg a kormány is el van határozva arra, hogy ha kell házszabály szigorítással is megakadályozza azt, hogy az ország pénzügyi exlgímbe kerüljön. Az ennyire élére állított helyzet némikép való mérséklése a célja annak a pártközi értekezletnek, amelyet a pénzügyi miniszter hívott össze, hogy az indemnitási javaslatot az ellenzéki pártok képviselőivel megbeszélje. A kormány hír szerint kompromiszszumot tervez. Hogy mik volnának azok az engedmények a kormány részéről, amik a kompromisszum alapját képeznék, azt még nem hozták nyilvánosságra. Eleinte úgy volt, hogy az ellenzék vezető férfiai nem vesznek részt a tárgyaláson, de már másként alakult a helyzet, s az ellenzék vezető férfiai anélkül, hogy bármi kötelezettséget vállalnának , részt vettek az értekezleten. A szociáldemokrata párt részéről Peyer Károly és Peidl Gyula elvtársak az értekezleten jelentek meg. A tegnapi pénügyi tárgyalások. A pénzügyi tárgyalások érdemleges eredményt nem hoztak s valószínűleg folytatódnak. Egyébként ellenzéki körökben az a felfogás, hogy a pénzügyminiszternek am az esetleges előterjesztése, hogy az indemnitást vita nélkül engedjék át, és az ellenzék más javaslatoknál kezdje meg a parlamenti vitát, nem vihető keresztül. A pénzügyminiszternek az a szándéka, hogy az indemnitást július hós 1-ig megszavaztassa a Házzal, ezt azonban ellenzéki oldalon lehetetlen ábrándnak tartják. Mint ellenzéki körökből informálnak, az ellenzék minden körülmények között élni fog az indemnitás vitájánál adott jogával és bár obstrukciót semmi körülmények között sem rendez, alapos vita tárgyává teszi az indemnitást, amelynek tárgyalásánál sok igen fontos kérdést tisztázandónak tart. Ilyen körülmények között az indemnitás elsejéig aligha kerülhet tető alá. A villányi képviselő nyilatkozik. Haller István tegnap a mandátumok benyújtásakor kifogásolta a villányi képviselő Wild József mandátumát azon az alapon, hogy Wild József Felső Ausztriában születest és honosíttatása óta nem mullott még el tíz év. Wild József villányi képviselő, kinek mandátumát ezen óvás következtében az állandó igazoló bizottsághoz tették át igazolás végett, ma, a lapokban nyilatkozik Haller bejelentésére: — Haller István hallott valamit, de nem győződött meg arról, vajjon értesülése megfelel-e a tényeknek. Kijelentem, hogy nem Felső-Ausztriában születtem, hanem Budapesten, szemben a Bandiikéval, aVáci-körút egyik házában láttam napvilágot. Honosításomat az 1879. évi 50. tc. 17.-ik szakasza alapján nyertem el, ennek a törvénynek a 15-ik szakasza pedig világosan kimondja, hogy aktív és passzív választójoga van annak, akit a 17. szakasz alapján honosítottak. A nemzetgyűlés tisztikara. A nemzetgyűlés mai ülésén választják meg a tisztikart. A választásokban az ellenzék nem vesz részt s passzivitásának főleg az az oka, hogy az egységes párt szokás ellenére a nemzetgyűlés két alelnöki állására is a saját jelöltjeit kandidálta s az egyik alelnöki állást nem engedte át az ellenzéknek. Az ülésen elnökké Gaál Gasztont alelnökökké Scillovszky Bélát és Huszár Károlyt választják meg. Meglepetést hozhat a háznagyi állás betöltése s itt megeshetik, hogy az ellenzék a miniszterelnök jelöltjét Kállay Tamást segíti diadalra szavaiéval a hivatalos jelölt Karafiáth Jmne képviselővel szemben. Hogy az ellenzék passzivitásából ez esetben kilép annak oka az, hogy a két háznagy jelölt közül ez utóbbi Gömbös szőkébb törzskarához tartozik, aki már az egységes párt jelölő értekezletén is puccsszerüleg jutott a miniszterelnök jelenjével szemben többséghez és ha már választani kell semmiesetre sem Gömbös Gyula jelöltjét akarják a háznagyi méltóságban látni. Eltiltott politikai párbaj. A nemzetgyűlés legutóbbi ülésén Kaas Albert odakiáltotta Nagy Ernő felé, hogy cseh zsupán volt, mire Nagy Ernő azt felelte, hogy „hazudik a báró úr!“ Kaas Albert ezért provokáltatta Nagy Ernőt. Ezzel a lovagias afférrel a Rassay-párt vezetősége is foglalkozott, s párthatározattal tiltották meg Nagy Ernőnek a párbajozást. A párthatározat a következőkép hangzik: „A párt a párbajjal szemben elfoglalt és ismert álláspontja következtében Nagy Ernőnek párthatározattal megtiltja, hogy fegyveres elégtételt adjon, de egyúttal utasítja, hogy amennyiben Kass Albert báró kivárja, kijelentését a parlamenten kívül ismételje meg. Ezáltal módot ad arra, hogy amint az demokratikus államban szokásos, a ■magát sértve érző állampolgár a bíróság előtt vehessen magának elégtételt.“ Bűnvádi följelentés a tarpai mandátum miatt. Nagy Ernő, akit Tarpán, miután ellenfele visszalépett, egyhangúlag megválasztott képviselőnek kellett volna a választási elnöknek kijelenteni, hogy azonban ezt ne kelljen megtennie, nemcsak Horváth István, hanem az összes választási funkcionáriusok lemondottak, s ezzel a választási eredmény megállapítását meghiúsították, most a választási elnök ellen az 1913. évi KCCVI. tc. 16-ik szakasza alapján, amely abban az esetben ha az eredmény megállapítását a választásban eljáró hivatalos közeg hiúsítja meg, öt évig terjedhető börtönnel bünteti, bűnvádi feljelentést adott be. — Azonkívül Horváth István választási elnök ellen a lemondó levélben használt kifejezések miatt rágalmazás miatt is megtette a följelentést._________________ —:Népmozgalmi statisztika. Magyarország népmozgalma 1922. év első negyedében Csonkamagyarországon : 23.920 házasságot kötöttek. A születések száma ebben az évnegyedben örvendezetesen emelkedett. Az élve született gyermekek száma : 34.336. Ellenben szomorú eredményeket mutatnak a halálozási számok. A múlt év első negyedében 38549 lelket vesztettünk, míg a múlt év ugyanazon szakában 51.664 halottunk volt. Legnagyobb pusztítást a gümőkór ilitt végbe. Szomorú adatokat tüntet fel a csecsemőhalandóság is.