Munkásélet, 1973 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1973-01-05 / 1. szám

2 k, jiM Tudnivalók az új kollektív szerződések megkötéséről Az idei kollektív szerződé­sek megvitatására és jóváha­gyására január folyamán a dolgozók közgyűlésén kerül sor. A szerződésnek magába kell foglalnia­ azokat az in­tézkedéseket, amelyek vég­rehajtására a dolgozók kol­lektívái és az egység veze­tősége vállalkoznak a termelő kapacitások jobb kihasználá­sa, a munkatermelékenység növelése, a fajlagos anyagfo­gyasztás és az önköltség csök­kentése érdekében, terven fe­lüli megtakarítások és jöve­delem elérésére, valamint a minőség állandó javítása cél­jából. Úgyszintén a szerződés­be kell iktatni az anyagtaka­rékosság javadalmazási és ösztönzési formáit, a tervtúl­teljesítés eredményeként a vállalat rendelkezésére álló összegek felhasználási módo­zatait lakások, öltözők, für­dők, napközi otthonok és böl­csődék, orvosi rendelők, kan­­tin-éttermek és ezekhez ha­sonló létesítmények építésére, egyes munkavédelmi kultu­rális- és sportobjektumok megvalósítására. A szakszervezetek területi szervei nyomon kell kövessék, hogy a kollektív szerződések konkrét célkitűzéseket tartal­mazzanak, pontos végrehajtási határidőkkel és a végrehajtá­sért felelős személyek megje­lölésével ; nem tartalmazhat a dokumentum más­­törvé­nyekbe, műszaki intézkedési tervekbe foglalt előirányza­tokat. Igen fontos, hogy a kollek­tív szerződés tervezetét min­denütt kifüggesszék 15 nap­pal a dolgozók közgyűlése e­­lőtt, hogy az alkalmazottak kiegészíthessék javaslataikkal, észrevételeikkel. A dokumen­tum véglegesítése a szakszer­vezeti bizottság és a vállalat kollektív vezető szervének a feladata. Megvitatása és jóvá­hagyása után a dolgozók köz­gyűlésén, a kollektív szerző­dést az egység vezetője és a szakszervezeti bizottság elnö­ke írja alá, s ezzel a benne foglalt előirányzatok egyfor­mán érvényesek a vállalat minden egyes alkalmazottjára. Hangsúlyozandó, hogy a Mun­katörvénykönyv előírásainak megfelelően a minisztériumok és a többi központ szervek, valamint a megyei néptaná­csok és a fővárosi néptanács végrehajtó bizottságai az ille­tékes szakszervezeti szervek­kel együtt ellenőrzik a kol­lektív szerződés előírásainak törvényességét és végrehajtá­si módozatait. A közmondás ugyan azt tartja, hogy télen a szekeret és nyáron a szánkót, de azért nem árt télen is foglalkozni szán­­készítéssel A munkavédelmi intézkedések, a munkabiztonsági nor­mák ismerete és fegyelmezett betartása mindennapi munkánk alapja. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, az éle­tével játszik. Ennek tudatosítása játszott nagy szerepet a Ki ismeri a munkavédelmi intézkedéseket? című sza­kaszonként megrendezett versenyben. Arra törekedtünk, hogy minél több embert vonhassunk be a versenybe, s éppen ezért előbb az alegységeknél, a hét elosztó köz­pontnál zajlottak le a selejtezők. Közel négyszáz részvevő benevezése szól a rendez­vény tömegjellege mellett. Az utolsó szakaszra december hónapban került sor. Akkor dőlt el az elsőség a 21 leg­jobb között. Szinte azt mondhatnám, hogy hagyományos­sá vált vállalatunknál ez a tevékenységi forma. Tavaly decemberben is megtartottuk. S szerintünk az idei ered­ményünkhöz — két könnyű baleset egész éven át — nem kis mértékben hozzájárult. A vállalat hasznos kezdemé­nyezésként tartja számon a szakszervezeti bizottságnak ezt a rendezvényét. Sz. T. ERDŐS ÁRONNAL, a marosvásár­helyi Áramszolgáltatási Vállalat szkszervezeti bizottságának el­nökével MUNKÁSÉLET Szocialista Köztársaságunk egyik jellemző vonása, hogy a néptömegek széleskörűen részt vesznek a gazdasági élet vezetésében mind nem­zetgazdasági szinten, mind helyben a termelő egységében Széles körű részvételüket az teszi lehetővé és egyben kö­vetelően­­ indokolttá, hogy Romániában maguk a dolgo­zók, az anyagi javak terme­lői a termelő eszközök kol­lektív tulajdonosai, alkotó munkájuk eredményének haszonélvezői. Merőben más a helyzet a kapitalista világ­ban. A tőkés tulajdon még a legdemokratikusabb bur­­zsoá köztársaságokban is a társadalom általános jellem­vonásává avatja a kizsákmá­nyolást. A burzsoá rendszer A dolgozók bizottságai propagandistái­ ugyan azt hirdetik, hogy „népi kapita­lizmus“ megteremtésével a részvény­vásárló munkások is a termelőeszközök „társtulaj­donosaivá“ válnak s így részt vehetnek a vállalatve­zetésben. Az igazság azonban az, hogy a részvények nagy többsége — így a döntések joga is — változatlanul a tőkések kezében marad, a munkások részvétele tehát illuzórikus és merő demagó­gia. Pártunk a mélyülő szocia­lista demokrácia szerves ré­szének tekinti, a társadalmi haladás egyik döntő tényező­jeként kezeli, s ennek megfe­lelően szüntelenül fejleszti a gazdasági demokráciát. A IX. és X. Pártkongresszus után tökéletesítette és töké­lesíti a szervezési formákat, hogy a dolgozók közvetlenül, hatékonyan és rendszeresen részt vegyenek a gazdasági ügyek irányításában. A gazdasági demokrácia fő szervezési formája a dol­gozók közgyűlése. Ez a mun­kásvezetés fő fóruma, s egy­ben a kollektív vezetés ma­gasabb formája az ipar, a mezőgazdaság, a szállítás, az építkezés, a kereskedelem szocialista állami egységei­ben, a tervező- és kutatóin­tézetekben stb. Hatásköre felöleli a legszélesebb terüle­teket, kezdve a tervfeladatok teljesítésével kapcsolatos kér­dések megvitatásától és meg­oldásától, egészen a vállalat műszaki-adminisztratív veze­tőségének ellenőrzéséig. A dolgozók közgyűlése ugyanak­kor hathatós eszköze a szo­cialista tudat fejlesztésének, a társadalmi fegyelem és fő­ közgyűlései, és tanácsai felősség erősítésének, körül­tekintő gazdálkodásra, alkotó kezdeményezésre ösztönzi a dolgozókat A szövetkezeti egységekben is a közgyűlés a legfelsőbb vezető szerv. Ez határoz a gazdasági, pénzügyi tevé­kenység és a szervezőmunka minden kérdésében. A hatás­körébe tartozik a vezetőta­nács és az ellenőrző bizottság megválasztása, a távlati, va­lamint az évi termelési és pénzügyi terv jóváhagyása, a munka szervezése és java­dalmazása, a belső rendsza­bály elfogadása. Ugyancsak a közgyűlés határoz a szövet­kezeti szövetségbe való tömö­rülés ügyében, vagy ha más szövetkezetekkel és állami szervezetekkel együtt közér­dekű munkálatokat akarnak végezni. A gazdasági demokrácia bővüléséről tanúskodik a dol­gozók bizottságának és a dolgozók tanácsának az in­tézményesítése. A dolgozók bizottsága és a dolgozók tanácsa a vállalat, illetve a fővállalat kollektív vezető­szerve. Mint határozatképes munkaszerv dönt. A dolgozók bizottsága, il­letve tanácsa műszaki-admi­nisztratív vezetőkből és más szakemberekből, az alkalma­zottak választott képviselői­ből, a pártszervezet titkárá­ból, a KISZ-szervezet titkárá­ból és a szakszervezeti bizottság elnökéből áll, követ­kezésképpen a vélemények szabad egybevetése útján, a kollektív gondolkodás, hozzá­értés és tapasztalat alapján hoz határozatot. Az RKP KB tavaly novem­ber 20-21-i plénuma az Or­szágos Konferencián megje­lölt intézkedéseknek megfe­lelően tovább tökéletesítette a társadalmi-gazdasági veze­tés demokratikus formáit. A gazdasági demokrácia elmé­lyítése végett elhatározta az ellenőrző munkástanácsok és szakbizottságok megalakítását. Ezek az illető egységek párt­­szervezeteinek a vezetésével, a dolgozók bizottságainak és tanácsainak a társadalmi szerveiként fognak működ­ni. Az új szervek pontos hatás­kört kapnak a termelés és a munkaviszonyok jelentős te­rületein, a dolgozók széles körű bevonásával közre kell működniük a gazdasági-tár­sadalmi tevékenység sokrétű kérdéseinek operatív és sza­kavatott megoldásában. Amint a társadalmi gyakor­lat tanúsítja, a gazdasági demokrácia és a szocialista tudat fejlődése szervesen egybekapcsolódik. A demok­rácia gyakorlása a tömegek politikai nevelésének fontos tényezője, a társadalom veze­tésében való tudatos és ha­tékony részvétel pedig döntő módon attól függ, hogy mi­lyen a dolgozók politikai-ide­ológiai színvonala, szakmai felkészültsége. A gazdasági demokrácia mélyítésének intézményes eszközeit tökéletesítve, meg­gyorsítjuk gazdasági-társa­dalmi fejlődés­ünket, mara­déktalanul érvényesítjük a munkásosztály vezető szere­pét Románia Szocialista Köz­társaságban. HETI POSTÁNK UTOLSÓ ELSŐ Újév alkalmával mindenekelőtt hadd mondjunk köszönetet va­­lam,ennyi olvasónknak és levelezőnknek, aki 1972 során értékes levelekkel, magvas tudósításokkal járult hozzá e rovatunk és ál­talában lapunk tartalmi színvonalának emeléséhez, örömünkre szolgál, hogy mind több fizikai és értelmiségi dolgozó zárkózik fel levelezőink soraiba, hiszen tudatában vagyunk annak, hogy csakis a lapunk és olvasóink közötti állandó „írott“ párbeszéd, a közvetlen kapcsolatok szorosabbra fűzésével szerkeszthetünk mozgósító, olvasmányos, azaz JÓ ÚJSÁGOT. S hogy kapcsolataink az olvasókkal évről-évre erősödik, bizonyítja a sok levél melyet szerkesztőségünknek hoz a posta. Bízunk benne, hogy 1973-ban még szorosabbá válnak kapcsola­taink olvasóinkkal, s megköszönve az új év alkalmából szerkesztő­ségünknek küldött sok-sok üdvözletet és jókívánságot még egy­szer ERŐT, EGÉSZSÉGET, EREDMÉNYES JÓ MUNKÁT KÍVÁ­NUNK LEVELEZŐINKNEK, MINDEN OLVASÓNKNAK ! Számos év utói levél közös vonása azoknak az ünnepkö­szöntő sikereknek vázolása, amelyekkel a vállalatok mun­kaközösségei December 30-át, a Köztársaság XXV. évfordulóját fogadták. IZSÁKY ANNAMÁ­RIA, a szatmári TRICOTEX vállalat munkásnője például arról számol be, hogy a gyár dolgozói december végéig 7 millió lejes túlszárnyalást való­sítottak meg az árutermelésnél. A hazai piac igényeinek kielé­gítésére 120 új kötöttáru mo­dellt készítettek a gyár terve­zői, 32 modellel pedig külön­böző kiállításokon vesznek részt export-szerződéskötések céljából. A Köztársaság kikiáltásának XXV. évfordulóját köszöntő szép sikereik jutalmaként ze­nés műsorral szórakoztatta a régeni sportfelszereléseket gyár­tó vállalat dolgozóit a maros­vásárhelyi Vasas kisipari ter­melőszövetkezet LYRA elneve­zésű könnyűzenekara Adorján Ernő tanár vezetésével — tu­dósít JENEI ÁRP­ÁD levele­zőnk. Néhány érdekes újdon­ságról is beszámol munkatár­sunk : 1972-höz viszonyítva idén 16,9 százalékkal növekszik gyá­rukban az össztermelés értéke, amit elsősorban a termelékeny­ség fokozásával szándékoznak megvalósítani. Másik fontos célkitűzésük a hagyományos nyersanyag — bőr- és talp — helyettesítése műanyaggal. Ezt főként a bemelegítő sportcipők­nél meg a bőrdíszmű árucik­keknél alkalmazzák. HADADI ANTAL építőmes­ter azokról az intézkedésekről ír, amelyeket a nagybányai 1- es és 2-es számú építőtelep ve­zetősége és szakszervezeti bi­zottsága hozott a munkabizton­ság javításáért az építőtelepe­ken. Gondosan összeállított szervezési-műszaki terv alap­ján követik nyomon, hogy min­den munkahelyen igényesen vértezzék fel a dolgozókat a szükséges munkavédelmi isme­retekkel ; a vezetőség és a szakszervezeti bizottság tagjai rendszeresen ellenőrzik, hogy mindenütt az előírásoknak megfelelően működtessék a vil­lamos készülékeket és berende­zéseket, hogy az állványokat mindig balesetveszélymentesen szereljék össze s ellássák a szükséges védőrudakkal. Ezek­kel a váratlan ellenőrzésekkel a munkahelyek közvetlen irá­nyítóinak felelősségérzetét a­­karják fokozni, hogy a munka­­biztonsági normák jelentékte­lennek tűnő megszegése fölött se hunyjanak szemet. A December 30-át köszöntő tordai kulturális-­­ sportren­dezvényekről tudósít levelében SZALMA MIHÁLY, a TUR­­DEANA sportegyesület alpi­nista szakosztályának vezető­je. A városi szakszervezeti ta­nács támogatásával a szakosz­tály tagjai három napos ver­senyt szerveztek, melynek so­rán több 2000 méteren felüli csúcsot másztak meg a Radnai havasokban. Az erdővidéken lezajlott da­los találkozóról ír KIS­­GYÖRGY ZOLTÁN geológus. Kettős ünnep alkalmából ke­rült sor a találkozó megrende­zésére : negyedszázados fenn­állását ünnepelte a köpeci bá­nyászkórus és kilenc évtizedét a fúvózenekar. A köpecbányai, a baróti, a vargyasi kórusok és az erdővidéki bányászok­ fúvózenekarának felléptével rendezett dalos találkozón Ba­­ternay Tibor, a szakszervezetek Kovászna megyei tanácsának elnöke átnyújtotta az ünnepelt kultúregyütteseknek az RSZÁSZ Központi Tanácsának érdem­diplomáját és jubiláris jelvé­nyeket osztottak ki a kórus és a fúvószenekar egykori és je­lenlegi tagjainak. SZOVÁTAI SÁNDOR a szo­­vátai Erdőkitermelő- és feldol­gozó részleg szakszervezeti bi­zottságának titkára arról szá­mol be levelében, hogy válla­latuk minden második dolgozó­ja előfizetője a Munkáséletnek, „önkéntes szakszervezeti akti­vistáink közel 700 előfizetőt to­boroztak egységünkben a mun­káslapra.“ További jó­ munkát kívánunk a szovátai erdőmunkásoknak és igérjü­k, hogy az idén még gyakrabban felkeressük őket, írunk majd nekik, s róluk. MÁRK ISTVÁN

Next