Munkásélet, 1973 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1973-01-05 / 1. szám
2 k, jiM Tudnivalók az új kollektív szerződések megkötéséről Az idei kollektív szerződések megvitatására és jóváhagyására január folyamán a dolgozók közgyűlésén kerül sor. A szerződésnek magába kell foglalnia azokat az intézkedéseket, amelyek végrehajtására a dolgozók kollektívái és az egység vezetősége vállalkoznak a termelő kapacitások jobb kihasználása, a munkatermelékenység növelése, a fajlagos anyagfogyasztás és az önköltség csökkentése érdekében, terven felüli megtakarítások és jövedelem elérésére, valamint a minőség állandó javítása céljából. Úgyszintén a szerződésbe kell iktatni az anyagtakarékosság javadalmazási és ösztönzési formáit, a tervtúlteljesítés eredményeként a vállalat rendelkezésére álló összegek felhasználási módozatait lakások, öltözők, fürdők, napközi otthonok és bölcsődék, orvosi rendelők, kantin-éttermek és ezekhez hasonló létesítmények építésére, egyes munkavédelmi kulturális- és sportobjektumok megvalósítására. A szakszervezetek területi szervei nyomon kell kövessék, hogy a kollektív szerződések konkrét célkitűzéseket tartalmazzanak, pontos végrehajtási határidőkkel és a végrehajtásért felelős személyek megjelölésével ; nem tartalmazhat a dokumentum mástörvényekbe, műszaki intézkedési tervekbe foglalt előirányzatokat. Igen fontos, hogy a kollektív szerződés tervezetét mindenütt kifüggesszék 15 nappal a dolgozók közgyűlése előtt, hogy az alkalmazottak kiegészíthessék javaslataikkal, észrevételeikkel. A dokumentum véglegesítése a szakszervezeti bizottság és a vállalat kollektív vezető szervének a feladata. Megvitatása és jóváhagyása után a dolgozók közgyűlésén, a kollektív szerződést az egység vezetője és a szakszervezeti bizottság elnöke írja alá, s ezzel a benne foglalt előirányzatok egyformán érvényesek a vállalat minden egyes alkalmazottjára. Hangsúlyozandó, hogy a Munkatörvénykönyv előírásainak megfelelően a minisztériumok és a többi központ szervek, valamint a megyei néptanácsok és a fővárosi néptanács végrehajtó bizottságai az illetékes szakszervezeti szervekkel együtt ellenőrzik a kollektív szerződés előírásainak törvényességét és végrehajtási módozatait. A közmondás ugyan azt tartja, hogy télen a szekeret és nyáron a szánkót, de azért nem árt télen is foglalkozni szánkészítéssel A munkavédelmi intézkedések, a munkabiztonsági normák ismerete és fegyelmezett betartása mindennapi munkánk alapja. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, az életével játszik. Ennek tudatosítása játszott nagy szerepet a Ki ismeri a munkavédelmi intézkedéseket? című szakaszonként megrendezett versenyben. Arra törekedtünk, hogy minél több embert vonhassunk be a versenybe, s éppen ezért előbb az alegységeknél, a hét elosztó központnál zajlottak le a selejtezők. Közel négyszáz részvevő benevezése szól a rendezvény tömegjellege mellett. Az utolsó szakaszra december hónapban került sor. Akkor dőlt el az elsőség a 21 legjobb között. Szinte azt mondhatnám, hogy hagyományossá vált vállalatunknál ez a tevékenységi forma. Tavaly decemberben is megtartottuk. S szerintünk az idei eredményünkhöz — két könnyű baleset egész éven át — nem kis mértékben hozzájárult. A vállalat hasznos kezdeményezésként tartja számon a szakszervezeti bizottságnak ezt a rendezvényét. Sz. T. ERDŐS ÁRONNAL, a marosvásárhelyi Áramszolgáltatási Vállalat szkszervezeti bizottságának elnökével MUNKÁSÉLET Szocialista Köztársaságunk egyik jellemző vonása, hogy a néptömegek széleskörűen részt vesznek a gazdasági élet vezetésében mind nemzetgazdasági szinten, mind helyben a termelő egységében Széles körű részvételüket az teszi lehetővé és egyben követelően indokolttá, hogy Romániában maguk a dolgozók, az anyagi javak termelői a termelő eszközök kollektív tulajdonosai, alkotó munkájuk eredményének haszonélvezői. Merőben más a helyzet a kapitalista világban. A tőkés tulajdon még a legdemokratikusabb burzsoá köztársaságokban is a társadalom általános jellemvonásává avatja a kizsákmányolást. A burzsoá rendszer A dolgozók bizottságai propagandistái ugyan azt hirdetik, hogy „népi kapitalizmus“ megteremtésével a részvényvásárló munkások is a termelőeszközök „társtulajdonosaivá“ válnak s így részt vehetnek a vállalatvezetésben. Az igazság azonban az, hogy a részvények nagy többsége — így a döntések joga is — változatlanul a tőkések kezében marad, a munkások részvétele tehát illuzórikus és merő demagógia. Pártunk a mélyülő szocialista demokrácia szerves részének tekinti, a társadalmi haladás egyik döntő tényezőjeként kezeli, s ennek megfelelően szüntelenül fejleszti a gazdasági demokráciát. A IX. és X. Pártkongresszus után tökéletesítette és tökélesíti a szervezési formákat, hogy a dolgozók közvetlenül, hatékonyan és rendszeresen részt vegyenek a gazdasági ügyek irányításában. A gazdasági demokrácia fő szervezési formája a dolgozók közgyűlése. Ez a munkásvezetés fő fóruma, s egyben a kollektív vezetés magasabb formája az ipar, a mezőgazdaság, a szállítás, az építkezés, a kereskedelem szocialista állami egységeiben, a tervező- és kutatóintézetekben stb. Hatásköre felöleli a legszélesebb területeket, kezdve a tervfeladatok teljesítésével kapcsolatos kérdések megvitatásától és megoldásától, egészen a vállalat műszaki-adminisztratív vezetőségének ellenőrzéséig. A dolgozók közgyűlése ugyanakkor hathatós eszköze a szocialista tudat fejlesztésének, a társadalmi fegyelem és fő közgyűlései, és tanácsai felősség erősítésének, körültekintő gazdálkodásra, alkotó kezdeményezésre ösztönzi a dolgozókat A szövetkezeti egységekben is a közgyűlés a legfelsőbb vezető szerv. Ez határoz a gazdasági, pénzügyi tevékenység és a szervezőmunka minden kérdésében. A hatáskörébe tartozik a vezetőtanács és az ellenőrző bizottság megválasztása, a távlati, valamint az évi termelési és pénzügyi terv jóváhagyása, a munka szervezése és javadalmazása, a belső rendszabály elfogadása. Ugyancsak a közgyűlés határoz a szövetkezeti szövetségbe való tömörülés ügyében, vagy ha más szövetkezetekkel és állami szervezetekkel együtt közérdekű munkálatokat akarnak végezni. A gazdasági demokrácia bővüléséről tanúskodik a dolgozók bizottságának és a dolgozók tanácsának az intézményesítése. A dolgozók bizottsága és a dolgozók tanácsa a vállalat, illetve a fővállalat kollektív vezetőszerve. Mint határozatképes munkaszerv dönt. A dolgozók bizottsága, illetve tanácsa műszaki-adminisztratív vezetőkből és más szakemberekből, az alkalmazottak választott képviselőiből, a pártszervezet titkárából, a KISZ-szervezet titkárából és a szakszervezeti bizottság elnökéből áll, következésképpen a vélemények szabad egybevetése útján, a kollektív gondolkodás, hozzáértés és tapasztalat alapján hoz határozatot. Az RKP KB tavaly november 20-21-i plénuma az Országos Konferencián megjelölt intézkedéseknek megfelelően tovább tökéletesítette a társadalmi-gazdasági vezetés demokratikus formáit. A gazdasági demokrácia elmélyítése végett elhatározta az ellenőrző munkástanácsok és szakbizottságok megalakítását. Ezek az illető egységek pártszervezeteinek a vezetésével, a dolgozók bizottságainak és tanácsainak a társadalmi szerveiként fognak működni. Az új szervek pontos hatáskört kapnak a termelés és a munkaviszonyok jelentős területein, a dolgozók széles körű bevonásával közre kell működniük a gazdasági-társadalmi tevékenység sokrétű kérdéseinek operatív és szakavatott megoldásában. Amint a társadalmi gyakorlat tanúsítja, a gazdasági demokrácia és a szocialista tudat fejlődése szervesen egybekapcsolódik. A demokrácia gyakorlása a tömegek politikai nevelésének fontos tényezője, a társadalom vezetésében való tudatos és hatékony részvétel pedig döntő módon attól függ, hogy milyen a dolgozók politikai-ideológiai színvonala, szakmai felkészültsége. A gazdasági demokrácia mélyítésének intézményes eszközeit tökéletesítve, meggyorsítjuk gazdasági-társadalmi fejlődésünket, maradéktalanul érvényesítjük a munkásosztály vezető szerepét Románia Szocialista Köztársaságban. HETI POSTÁNK UTOLSÓ ELSŐ Újév alkalmával mindenekelőtt hadd mondjunk köszönetet valam,ennyi olvasónknak és levelezőnknek, aki 1972 során értékes levelekkel, magvas tudósításokkal járult hozzá e rovatunk és általában lapunk tartalmi színvonalának emeléséhez, örömünkre szolgál, hogy mind több fizikai és értelmiségi dolgozó zárkózik fel levelezőink soraiba, hiszen tudatában vagyunk annak, hogy csakis a lapunk és olvasóink közötti állandó „írott“ párbeszéd, a közvetlen kapcsolatok szorosabbra fűzésével szerkeszthetünk mozgósító, olvasmányos, azaz JÓ ÚJSÁGOT. S hogy kapcsolataink az olvasókkal évről-évre erősödik, bizonyítja a sok levél melyet szerkesztőségünknek hoz a posta. Bízunk benne, hogy 1973-ban még szorosabbá válnak kapcsolataink olvasóinkkal, s megköszönve az új év alkalmából szerkesztőségünknek küldött sok-sok üdvözletet és jókívánságot még egyszer ERŐT, EGÉSZSÉGET, EREDMÉNYES JÓ MUNKÁT KÍVÁNUNK LEVELEZŐINKNEK, MINDEN OLVASÓNKNAK ! Számos év utói levél közös vonása azoknak az ünnepköszöntő sikereknek vázolása, amelyekkel a vállalatok munkaközösségei December 30-át, a Köztársaság XXV. évfordulóját fogadták. IZSÁKY ANNAMÁRIA, a szatmári TRICOTEX vállalat munkásnője például arról számol be, hogy a gyár dolgozói december végéig 7 millió lejes túlszárnyalást valósítottak meg az árutermelésnél. A hazai piac igényeinek kielégítésére 120 új kötöttáru modellt készítettek a gyár tervezői, 32 modellel pedig különböző kiállításokon vesznek részt export-szerződéskötések céljából. A Köztársaság kikiáltásának XXV. évfordulóját köszöntő szép sikereik jutalmaként zenés műsorral szórakoztatta a régeni sportfelszereléseket gyártó vállalat dolgozóit a marosvásárhelyi Vasas kisipari termelőszövetkezet LYRA elnevezésű könnyűzenekara Adorján Ernő tanár vezetésével — tudósít JENEI ÁRPÁD levelezőnk. Néhány érdekes újdonságról is beszámol munkatársunk : 1972-höz viszonyítva idén 16,9 százalékkal növekszik gyárukban az össztermelés értéke, amit elsősorban a termelékenység fokozásával szándékoznak megvalósítani. Másik fontos célkitűzésük a hagyományos nyersanyag — bőr- és talp — helyettesítése műanyaggal. Ezt főként a bemelegítő sportcipőknél meg a bőrdíszmű árucikkeknél alkalmazzák. HADADI ANTAL építőmester azokról az intézkedésekről ír, amelyeket a nagybányai 1- es és 2-es számú építőtelep vezetősége és szakszervezeti bizottsága hozott a munkabiztonság javításáért az építőtelepeken. Gondosan összeállított szervezési-műszaki terv alapján követik nyomon, hogy minden munkahelyen igényesen vértezzék fel a dolgozókat a szükséges munkavédelmi ismeretekkel ; a vezetőség és a szakszervezeti bizottság tagjai rendszeresen ellenőrzik, hogy mindenütt az előírásoknak megfelelően működtessék a villamos készülékeket és berendezéseket, hogy az állványokat mindig balesetveszélymentesen szereljék össze s ellássák a szükséges védőrudakkal. Ezekkel a váratlan ellenőrzésekkel a munkahelyek közvetlen irányítóinak felelősségérzetét akarják fokozni, hogy a munkabiztonsági normák jelentéktelennek tűnő megszegése fölött se hunyjanak szemet. A December 30-át köszöntő tordai kulturális- sportrendezvényekről tudósít levelében SZALMA MIHÁLY, a TURDEANA sportegyesület alpinista szakosztályának vezetője. A városi szakszervezeti tanács támogatásával a szakosztály tagjai három napos versenyt szerveztek, melynek során több 2000 méteren felüli csúcsot másztak meg a Radnai havasokban. Az erdővidéken lezajlott dalos találkozóról ír KISGYÖRGY ZOLTÁN geológus. Kettős ünnep alkalmából került sor a találkozó megrendezésére : negyedszázados fennállását ünnepelte a köpeci bányászkórus és kilenc évtizedét a fúvózenekar. A köpecbányai, a baróti, a vargyasi kórusok és az erdővidéki bányászok fúvózenekarának felléptével rendezett dalos találkozón Baternay Tibor, a szakszervezetek Kovászna megyei tanácsának elnöke átnyújtotta az ünnepelt kultúregyütteseknek az RSZÁSZ Központi Tanácsának érdemdiplomáját és jubiláris jelvényeket osztottak ki a kórus és a fúvószenekar egykori és jelenlegi tagjainak. SZOVÁTAI SÁNDOR a szovátai Erdőkitermelő- és feldolgozó részleg szakszervezeti bizottságának titkára arról számol be levelében, hogy vállalatuk minden második dolgozója előfizetője a Munkáséletnek, „önkéntes szakszervezeti aktivistáink közel 700 előfizetőt toboroztak egységünkben a munkáslapra.“ További jó munkát kívánunk a szovátai erdőmunkásoknak és igérjük, hogy az idén még gyakrabban felkeressük őket, írunk majd nekik, s róluk. MÁRK ISTVÁN