Munkásélet, 1974 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-04 / 1. szám

2 MUNKÁSÉLET NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS újévi rádió­ és televízió (Folytatás az 1. oldalról) alapozták népünk és az illető népek széles körű és sokoldalú együttműködé­sét, s egyben közvetlenül hozzájárultak az államközi kapcsolatok új elveinek érvényesüléséhez, az enyhülés, a népek közötti egyetértés és együttműködés ügyéhez. Mindez tovább növelte Romá­­nia nemzetközi tekintélyét, gyarapította barátainak számát szerte a világon. 1974 kerüljön be olyan esztendőként a történelembe, amelynek során a népek, a haladó erők újabb nagy eredményekkel küzdenek az államközi együttműködés fejlődéséért, társadalmi rendszerre való tekintet nélkül, az új, demokratikus nemzetközi kapcsolatok érvényesüléséért, az enyhülés és a béke folyamatának fejlődéséért, az össz­európai értekezlet sikeres befejezéséért, a közel-keleti igazságos és tartós béke megteremtéséért, a gyarmati uralom és az elnyomás minden formájának fel­­ beszéde számolásáért, az összes népeknek azért a jogáért, hogy urai legyenek kincseik és sorsuk felett, szabad és virágzó éle­tet teremtsenek maguknak. Legyen az 1974-es esztendő a szocialista orszá­gok, a kommunista és munkáspártok, az összes antiimperialista erők közötti együttműködés és szolidaritás erősíté­sének éve a jelenkori társadalom ha­ladó fejlődésének, a jobb és igazsá­gosabb világ megteremtésének érde­kében. Ebben az ünnepélyes pillanatban ki­fejezem meggyőződésemet, hogy ha­zánk dolgozói - munkások, parasztok, értelmiségiek, férfiak és nők, fiatalok és idősebbek, románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek - erőt nem kímélve fognak dolgozni az egész szocialista nemzetünk alapvető érdekeit és törekvéseit híven kifejező párt- és állampolitika valóra váltásá­ért. A párt Központi Bizottsága, az Ál­lamtanács, a kormány és a magam nevében a legmelegebben sikert kívá­nok a szocialista Románia összes ál­lampolgárainak a jólét és a boldogság eszményeinek a megvalósításában, sok elégtételt a munkában és a minden­napi életben, összes vágyaik teljesülé­sét, jó egészséget és sok boldogságot( Boldog újévet, kedves honfitársaim) Jó munkát szakszervezeteinknek! Új esztendőbe léptünk tehát. Különleges politikai jelentősé­get ad ennek az évnek a két nagy fontosságú esemény: ha­zánk fasiszta iga alóli felsza­badulásának XXX. évforduló­ja és a Román Kommunista Párt sorra kerülő XI. kong­resszusa. E két kiemelkedő esemény jegyében készült fel egész dolgozó népünk, hogy az 1973-as esztendő örömkeltő e­­redményeinek szilárd alapján biztos léptekkel induljon fő célkitűzésünk: az ötéves terv négy és fél év vagy még rövi­­debb idő alatti megvalósítása felé. Biztos iránytűje utunk­­nak a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Legfelsőbb Gazdasági és Tár­sadalmi Fejlesztési Tanács e­­gyüttes plenáris ülésének ha­tározata, amely világosan kije­löli ez évi legfontosabb fel­adatainkat. Ennek a határozat­nak szellemében vitatta meg az idei teendőket az RSZÁSZ Központi Tanácsának múlt év decemberi plénuma is, utat mutatva hazánk szakszervezeti szerveinek és szervezeteinek: hogyan kell tevékenykedniük, miként tökéletesíthetik tovább munkastílusukat, járulhatnak hozzá új, felelősségteljes szel­lemben, az eddigieknél sokkal jobban a tervfeladatok példás és maradéktalan teljesítéséhez. Nézzük tehát meg, melyek szakszervezeteink főbb felada­tai ebben az évben? Amint azt a decemberi plénum határozata is leszö­gezi, szakszervezeteink tevé­kenységének homlokterében a dolgozó tömegek széles körű mozgósítása kell álljon, az idei tervfeladatok, valamint a szo­cialista versenyben tett válla­lások ütemes teljesítésére. A szakmai szövetségek bizottsá­gai és a vállalati szakszerve­zetek lépjenek fel határozot­tan, hogy a kollektív vezető szervek intézkedési programo­kat dolgozzanak ki s ezek al­kalmazásával biztosítsák a fizikai termelés megvalósítá­sát, választékok szerint, a gazdasági szerződések szigorú tiszteletben tartását. Különben is e feladatok verseny-célkitű­zésekként kell szerepeljenek, teljesítésük pedig olyan krité­riumokat képezzenek, melyek­től függően döntik majd el az élenjáró vagy kitüntetett vál­lalat cím odaítélését. Az idei központi feladatok közé tartozik a termelő kapa­citások jobb kihasználása, a tervezett paraméterek idejé­ben való elérése. Szakszerve­zeteink úgy járulnak mindeh­hez hozzá, hogy az első ne­gyedév folyamán megbeszélé­seket szerveznek a szakszer­vezeti csoportokban s a dol­gozókkal együtt állapítják meg milyen úton-módon növelhető a gépek és berendezések ki­használási foka, mikor és ho­gyan kell elvégezni a karban­tartást és a javítási munká­latokat. A szakmai szövetsé­gek pedig külön programokat dolgoznak ki az e téren szüle­tett kezdeményezések és jó munkamódszerek általánosítá­sára. A tapasztalat azt igazolja, hogy vállalatainkban sok kiaknázatlan tartalék van a munkatermelékenység növe­lésére is. Ezek értékesítését kell elősegíteniük szakszerve­zeteinknek, szorgalmazniuk az újító mozgalom fellendítését, a műszaki káderek erőtelje­sebb ösztönzését az új techni­ka bevezetésére. A vállalatok vezetőségeivel együtt fel kell lépniük a rend és a fegyelem megerősítéséért, a munkaidő jobb kihasználásáért, a túlórák számának csökkentéséért. Úgy­szintén meg kell tenni min­dent a globális akkord beve­zetéséért és elterjesztésé­ért, a termékek minősé­gének javításáért, az önellen­őrzés és más módszerek kiter­jesztéséért, a dolgozók szak­mai tudásának állandó fejlesz­téséért. Szakszervezeteink ve­gyenek részt a szakkáderkép­­zési programok kidolgozásában és alkalmazásában, gondoskod­janak a nők nagyobb arányú bevonásáról a munkába. A szakmai szövetségek, a területi szervek és a szakszer­vezeti bizottságok fordítsanak nagyobb gondot a munkabal­esetek és szakmai megbetege­dések megelőzésére, kövessék nyomon a biztonsági normák tiszteletben tartását, vegyék rá a kollektív vezető szerveket, hogy tulajdonítsanak a mun­kavédelemnek is olyan jelen­tőséget, mint a termelésnek. Az új kollektív szerződések megkötésekor szorgalmazzák különböző szociális jellegű célkitűzések beiktatását, me­lyeknek az alkalmazásával to­vább javíthatók a dolgozók munka- és életkörülményei. További igen fontos felada­tai vannak szakszervezeteink­nek a politikai és kulturális tömegnevelő munka terén. Ez irányú tevékenységük minde­nek­előtt a termelést kell szol­gálja, elő kell segítse a dolgo­zókat, hogy felelősségteljesen végezzék el munkájukat. Természetesen, a sokrétű és nagy jelentőségű feladatok tel­jesítésében elengedhetetlenül szükséges, hogy szakszerveze­teink tovább tökéletesítsék munkastílusukat és munka­­módszereiket. A szervezési formák javítása, a szakszerve­zeti autonómia fejlesztése, a káderek felkészítése ezután is figyelmük középpontjában kell álljon. El kell érniük, hogy te­vékenységük súlypontját a szakszervezeti csoportokba he­lyezzék át, mert csak így le­hetnek állandóan szoros kap­csolatban a tömegekkel s vi­tathatják meg velük mindazo­kat a kérdéseket, melyekben döntést akarnak hozni. A kol­lektív munka és vezetés elve nyerjen gyakorlati alkalma­zást minden határozat megho­zatala és megvalósítása alkal­mával A legutóbb lezajlott beszá­moló és választási gyűlések sok más irányban is megmu­tatták mit, hogyan kell szak­­szervezeteinknek tenni. Ugyan­akkor az újonnan beválasztott sok fiatal, tettvágytól fűtött csoportbüró­ vagy bizottsági tag felfrissülést is hozott ma­gával. Mindez eggyel több bi­zonyítéka annak, hogy a jövő­ben szakszervezeteink új szel­lemben, igényesebben és fele­lősségük teljes tudatában fej­tik ki tevékenységüket. HETI POSTÁNK Esztendőfordulós jegyzetek AMIRŐL NEM ÍRTAM TAVALY Megkopott jegyzetfüzetem­ben lapozgatok, hány meg hány sajtólevél született ta­valy ia a sok érdekes ese­ményt rögzítő adatokból! Lám, a múlt év első napjai­ban megtartott bővített szak­­szervezeti bizottsági ülésről sem írtam, pedig sok érdekes tervet vitattak meg azon az ülésen. Igaz, egyesek kétkedve fogadtak, megvalósíthatatlan­­nak tartottak egy-egy elgon­dolást. Sok vita folyt például egyes új, komplex géptípusok gyártásának bevezetése körül. „Még nem rendelkezünk kellő tapasztalattal, kockázaos bele­vágni“ — vélekedtek a pesszi­misták. Kiváló szakmunkásaink, a kolozsvári Tehnofrig gépgyár mérnökei és technikusai ala­posan rácáfoltak e feltevések­re. Néhány héttel ezelőtt már szerelték az új típusú szőlő­préseket; egy másik csoport 100 darab 400 literes szintén új típusú tejszeparátor szere­lésén dolgozott a külföldi megrendelésre. Azon az ülésen elhangzott egy panasz is: a daraboló mű­helybeliek szóvá tették, hogy szükség lenne egy tágasabb műhelyre. Ez a kérés is telje­sült. Nagy, jól felszerelt mun­kacsarnokban dolgoznak im­már a fémdarabolók s hála­ként a megjavított munkakö­rülményekért alig két hónap alatt 19 tonna lemezt és 9 tonna acélcsövet takarítottak meg. Nagy örömben volt részük gyárunk kisgyermekes mun­kásasszonyainak is. A múlt hónap elején átadták rendelte­tésének az új bölcsődét. S ha azt is megemlítjük, hogy jóval határidő előtt beköltözhetett 240 fiatal dolgozónk a minden igényt kielégítő munkásszálló­ba, máris meggyőződhetünk, hogy gyárunk vezetősége és szakszervezeti bizottsága a termelési problémákkal pár­huzamosan kellőképpen fog­lalkozik a dolgozók szociális igényeinek kielégítésével is. Bodor András Kolozsvár A JÓSZOMSZÉDSÁG PÉLDÁJA Az elmúlt év utolsó napjai­ban történt. A régeni malom­ban, amely a sportfelszerelé­seket gyártó vállalat közvetlen szomszédságában van, hatal­mas tűz ütött ki. A lángok a gépházban törtek magasba , veszélybe került több százezer lej értékű berendezés, liszt, egyszóval a város lakóinak kenyere. Vállalatunk önkéntes tűzol­tói, Antal Lajos kommunista irányításával már az első per­cekben bekapcsolódtak a tűz­oltási akcióba, akárcsak a ma­lom dolgozói s rövid idő alatt, a helyi tűzoltó egységek segít­ségével megakadályozták a rö­vidzárlatból keletkező tűz el­terjedését és az ezzel járó nagy károkat. önkéntes tűzoltóink, köztük Pintea Gheorghe, Balázs Lajos, Man Nicolae, Pap Gyula, Op­rea Augustin, Costin Petre, Lecca Iacob, Veres Dănila, nem törődve a nagy hideg­gel, azzal, hogy a víz ruhá­jukra ráfagyott, önfeláldozóan küzdöttek végig s kötelessé­gük, valamint a jószomszédság jegyében gyors segítséget nyúj­tottak a veszély elhárításában. Dicséret illeti valamennyiüket. Jenei Árpád Régen ÜTÖTT AZ ÓRA Negyvenöt szorgos munká­ban eltöltött esztendő után Szabó István bácsi, a margit­­tai helyiipari vállalat szer­számrészlegének bádogosa­n nyugdíjba vonult. Megható ünnepségen búcsúztunk el sze­retett munkatársunktól. Flóra Sándor szakszervezeti csoport­szervező beszéde után mind­annyiunknak volt egy-egy ba­rátságos szava Szabó bácsi­hoz, megköszönték neki mind­azt, amit évtizedeken át tett részlegünk jó hírnevének öregbítéséért, a fiatalok szak­mai ismereteinek gyarapításá­ért. A sok virág mellett szerete­tünk jelképeként egy ajándék­kal, kakukkos órával kedves­kedtünk az ünnepeltnek. Hadd jussunk eszébe valahányszor jelez a kakukk, hiszen mi sem felejtjük el a jó öreg szakin­kat, aki 45 éven át jóban­­rosszban a részleg dolgozóinak segítőtársa, barátja volt. Kép és szöveg: Halmazsán János Margitta Újévi gondolatok... Mit várunk a Munkásélettől Jóleső érzéssel gondolunk vissza a búcsút mondott 1973- 03 évben megtett útra, azokra az eredményekben gazdag hónapokra, amelyek lépcsőfokain, pártunk vezetésével, egyre közelebb kerültünk magasztos célunkhoz, a sokol­dalúan fejlett szocialista társadalom építésének kitelje­sítéséhez. És hogy ebben az építőmunkában jelentős rész jut évről évre a sajtóra, példázza többek között a Munkásélet gya­rapodó és állandóan szélesedő népszerűsége. Az elért eredmények folytatásaként mi, a rendszeres ol­vasók ezt várjuk a Munkásélettől, hogy az 1974-es esz­tendőben is, hű szószólója legyen az iparban, mezőgazda­ságban és más területeken tevékenykedő tömegeknek. Elvárjuk a Munkásélet kollektívájától, hogy az elért megvalósítások sokoldalú népszerűsítése mellett, elvszerű, mozgósító és nevelő cikkekben hozza felszínre a még ta­pasztalható fogyatékosságokat, amelyek fékezik valami­lyen formában munkánkat, előrehaladásunkat. Címéhez és rangjához méltóan, tükrözze a szakszervezetek konkrét módszereit a dolgozó tömegek nevelésében, a szocialista öntudat fejlesztésében, a munkafegyelem megerősítésé­ben valamennyi munkahelyen. Azzal a meggyőződéssel, hogy a Munkásélet az eddigi­nél is hatékonyabban fog hozzájárulni a párt és szakszer­vezeti határozatokból eredő megnövekedett gazdasági-po­litikai feladatok sikeres teljesítéséhez, a két nagy, törté­nelmi jelentőségű esemény — hazánk felszabadulása 30. évfordulója, valamint a XI. pártkongresszus — népszerű­sítéséhez és méltó megünnepléséhez, ígérjük és fogadj­uk, hogy mi is, a lap olvasóinak népes táborához tartozók, minden igyekezetünkkel kivesszük részünket a szerkesz­tőséget támogató munkából. Ezekkel és ehhez hasonló gondolatokkal kívánunk si­kerekben gazdag újesztendőt a Munkásélet szerkesztősé­gének. Bihari Zsigmond Nagyvárad Szerkesztőségünk munkaközössége ezúton mond köszönetet valamennyi olvasónknak le­velezőnknek és mindazoknak, akik az új esz­tendő alkalmából üdvözletüket és jókívánsá­gaikat tolmácsolták.

Next