Muskátli - Magyar Kézimunkaujság. A Magyar Iparművészet háziipari melléklete, 1937 (6. évfolyam, 1-8. szám)
1937 / 1. szám
hatunk, hogy utcán nagyobb hatást idéz elő s több méltóság és dísz sugárzik le róla, mint a legdrágább készületű párisi divat szerinti köpenyekről képzelhető. A ruha fekete nehéz selyemből van, gömbölyű fekete zsinórokkal, ezüst gombokkal filigrán munkával, a mente fekete tafotából bodorgyapot prémezettel s a ruhához hasonló gombokkal, csakhogy ezek valamivel nagyobbak. Magyar fejkötő, cseresznyeszín szallaggal. A másik alak inkább csak kísérlet, mert a dolmányt hosszabb aljjal, a kanászkalapot pedig csak igen kivételesek viselik." A Nővilágnak ugyanebben a számában, a hírrovatban a következőket olvassuk : Bécsben, mint az ott megjelenő Wiener Elegante jelenti, „Istennel és viribus unitis" jelszóval Divategylet van alakulóban. Alapszabályait most szerkesztik. Célja lesz a bécsi divatot terjeszteni. Ha szükség volna, mi is indítványoznánk hasonló egyletet a pesti legújabb magyarszabású női- és férfidivat terjesztésére, hanem meg vagyunk győződve, hogy ez e nélkül is kellőleg elterjed. Nemcsak Pesten, vidéken is terjedt a magyaros öltözködés divatja. — A kolozsvári Kurir örvendve ír azon kedves jelenségről, hogy ott egyre nagyobb terjedésben viselik nők és férfiak a magyaros szabású öltözetet. Még ennek az évnek, 1859-nek legvégén a szerkesztő, Vajda János nagy cikket szentel a magyaros öltözködés divatjának. A magyar öltözet halhatatlansága. Tény, hogy a magyar ruha, mely ezelőtt évtizedekkel, sőt igazabban szólva egy század óta inkább csak ünnepélyes alkalmak díszöltözete volt, most valóban közéleti divattá kezd válni. Tény pedig elannyira, hogy míg ezelőtt évtizedekkel a szigorúbb értelembeni magyar viselet különcségnek, vagy hazafias túlbuzgólkodásnak tűnt fel, most ellenben máris sokan vannak és napról-napra többen lesznek olyanok, kik nem anynyira nemzeties előszeretetből, de csupán azon természetes okból is kénytelenek magyar ruhába öltözni, hogy az uralkodó, az ellenállhatatlan divatnak hódoljanak és nem magyaros viseletük által fel ne tűnjenek. Az is tény, hogy a lapok e tárgyról mostanában, vagy ezt megelőzőleg kevesebbet írnak, mint bármikor, tehát e divat semmi nyilvános izgatásnak nem eredménye s ha keletkezésének okait kellene fürkésznünk, hamarjában nem tudnánk egyebet mondani, mint egyszerűen azt, hogy termett, feltámadt, elterjedt, mint a népdal, melynek szerzőjét senki sem ismeri, de elragad, általánossá lesz, mint minden, ami remek, tökéletes, vagy legalább nekünk az. Vajda János most hosszasabban elmélkedik a nemzeti öltözködés lélektani okairól, meg a történelemből hoz fel példákat, kezdve a régi görögök ruhaformáinál. Hosszú cikkét azután így végzi: Valóban pulya hálátlanság, önkárosító vakság volna tőlünk elhanyagolni e nagyszerű ősi örökséget, hiszen nem is hazafiság, csak helyes ízlés is elég arra, hogy viseljük a magyar ruhát, hanem egyébért, csak azért is, mert szép és szépségét a halhatatlanság dicsfénye veszi körül, mert a világ által valóban legszebbnek van elismerve. A magyar divat iránti érdeklődés olyan általános, hogy a Nővilág előfizetési felhívásában semmi másról nem emlékszik meg, nem beszél az 1860. évi terveiből, mint hogy hogyan fogja olvasóit a magyar divatról tájékoztatni. Figyelemreméltó lapunk 1860-ik évfolyamát illetőleg „A magyar hazai divatnak örvendetes terjedése, illetőleg a legelőkelőbb körökbeni felkarolásával uralkodóvá tétele arra ösztönöz bennünket, hogy a hazai magyar női divatnak állandó és legilletékesebb képviseléséről gondoskodjunk, hogy annak országos elterjedését az előforduló divatváltozatok szerint, honfiúi feladatunkhoz képest, előmozdítsuk. E czélra szerencsések voltunk megnyerni Klein Károlyné asszony női ruhadivatáru üzlet tulajdonosának közreműködését, kinek elismert ízlésű raktárát a hazai elegáns világ eddigelé is a legnagyobb mértékben kedvelte, s kinek közreműködése, illetőleg közlései nyomán képesítve leszünk a hazai, s kellő esetben a külföldi legújabb, legízlésteljesebb divatczikkeket eredeti rajzban szakavatott magyarázatokkal a leggyorsabban közölni." Hosszú álom, hallgatás után ilyen kilátásokkal indult a magyar divat, a magyaros öltözködés, hogy meghódítsa a Világos utáni dermedt álmából lassan ébredő nemzetet. BENEDEK RÓZSI 1. ábra. (2)