Művelődés, 1970 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1. szám
MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE 3036/1. 1963. XII. 15. MŰVELŐDÉSÉS MŰVÉSZETÜGYI ÁLLAMI BIZOTTSÁG 6203/1969 XII. 18. AJÁNLÁSOK a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a művelődési intézmények együttműködésére vonatkozólag a falusi kulturális-nevelő tevékenység megszervezésében A Román Kommunista Párt X. kongresszusa hangsúlyozta, hogy fokozni kell a dolgozók szocialista nevelésére irányuló tevékenységet, valamennyi művelődési intézmény és tömegszervezet erőfeszítését e fontos célkitűzés megvalósítására kell mozgósítani. A mezőgazdasági termelőszövetkezetre mint a falu legfontosabb gazdasági egységére, és a művelődési otthonra mint a legfőbb kulturális-művészeti intézményre fokozott feladat hárul a szövetkezeti dolgozók szellemi igényeinek kielégítésében. Rendkívüli jelentősége van a falusi kulturális-nevelő munkának, amely arra hivatott, hogy a dolgozókat felvértezze a párt politikájának ismeretével, hozzájáruljon a szövetkezeti tagok szocialista öntudatának fejlesztéséhez, a közös munka, a fegyelem, az ésszerű gazdálkodás, a köztulajdon védelmének szellemében való neveléséhez, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek teljesíteni tudják gazdasági feladataikat, s fokozottabb mértékben járuljanak hozzá a nemzeti vagyon gyarapításához. E célkitűzések megvalósítása megköveteli mind a kulturális-művészeti munka szervezésének tökéletesítését, mind e tevékenység anyagi alapjának fejlesztését. Figyelembe véve a művelődés- és művészetügyi bizottságok feladatait a művelődési intézmények tevékenységének koordinálásában és irányításában, úgyszintén a szövetkezeti szövetségek feladatait a szövetkezeti dolgozók kulturális-nevelő tevékenységében, a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság és a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége a következőket ajánlja: 1. A községekben és falvakon a kulturális-művészeti tevékenység műsorait kötelezően a termelőszövetkezetek vezető tanácsának közreműködésével kell összeállítani úgy, hogy a helység egész szellemi tevékenységét a szövetkezeti tagság legsürgetőbb képzési-művelődési igényeinek megfelelően irányítsák. A termelőszövetkezet szakembereinek véleményét különösképpen a mezőgazdasági termelés fokozása és a szövetkezet gazdasági-szervezeti megerősítése érdekében folytatott agro-zootechnikai propaganda megszervezésében, a munka és a közvagyon iránti fejlett magatartás kialakítását célzó nevelőmunka megszervezésében, továbbá a szakkönyvek beszerzésében s a tudományos- és dokumentumfilmek programálásában kell kikérni. Ennek érdekében a művelődési otthon vezető tanácsába be kell vonni a termelőszövetkezet vezető tanácsának egyik képviselőjét is. 2. A megyei művelődés- és művészetügyi bizottság a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megyei szövetségével karöltve rendszeresen szervez olyan akciókat és foganatosít olyan intézkedéseket, amelyek a szövetkezeti dolgozók soraiban végzett kulturális nevelőmunka javítását célozzák, s ugyanakkor együtt vitatják meg, milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a művelődési otthon A Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Országos Szövetsége VASILE VILCU elnök életképes intézmény legyen, intenzív és állandó tevékenységet fejtsen ki. 3. A Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szociális-kulturális alapjai megteremtésére és felhasználására vonatkozó, 1968. szeptember 16-án a 10. sz. Buletinben közzé tett Ajánlásai a II. fejezet b. pontjában leszögezik : „A szociális-kulturális alap mintegy 30%-át kulturális-művészeti és nevelő akciókra kell fordítani. Ebből az összegből vásárolhatnak rádiót, televíziót, epidiaszkópot, elláthatják a könyvtárat, rendezvényeket szervezhetnek, népi ruházatot, hangszereket és más a kulturálisművészeti munkához szükséges kellékeket vásárolhatnak.“ Ezen az alapon a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezető tanácsai a szociális-kulturális alapból a művelődési otthonok számlájára átutalnak 15°/o-ot, vagyis a kulturális-művészeti és nevelőmunkának szánt alap felét. A szociális-kulturális alap másik 15°a 6-át sajtótermékek, rádió és televízió előfizetésére, rádió és televízió, könyvek és díszítő anyagok vásárlására, továbbá egyéb kulturális-nevelő akciók fedezésére fordíthatják. A művelődési otthonnak járó összeget az évvégi gazdasági mérleg (1969-től kezdődően) elkészítése után, a közgyűlés jóváhagyásával kell átutalni, és csak annak a művelődési otthonnak, amely tevékenységével kielégíti a szövetkezet igényeit. 4. A művelődési otthon igazgatója minden év elején a termelőszövetkezet vezető tanácsa elé terjeszti javaslatait és előzetes hozzájárulását kéri az átutalt pénzösszeg felhasználását illetően. A költségvetési terv közös véglegesítésénél figyelembe kell venni a művelődési otthon legsürgetőbb anyagi szükségleteit. 5. A mezőgazdasági termelőszövetkezet pénzbeni hozzájárulását a falusi kulturális-nevelő munka anyagi alapjainak fejlesztéséhez, vagyis a művelődési otthonnak átutalt alapot külön tételként kell feltüntetni a művelődési otthon költségvetésen kívüli jövedelmének fejezetében, amely kiegészíti a rendelkezésre álló anyagi és pénzügyi eszközöket. 6. A művelődési otthon igazgatója félévenként köteles tájékoztatni a termelőszövetkezet vezető tanácsát az átutalt összeg felhasználásának módjáról. * A fenti ajánlások valóra váltása a falusi lakosság soraiban végzett kulturális-nevelő munka javítását, a kulturális anyagi alap teljesebb kihasználását célozzák, hogy a közművelődési intézmények és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek még hatékonyabban hozzájárulhassanak a szövetkezeti dolgozók szocialista öntudatának fejlesztéséhez. A Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság POMPILIU MACOVEI elnök