Művelődés, 1973 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1973-04-01 / 4. szám
G Dalárda több ízben szerepelt a segesvári Petőfi-ünnepsségeken is. A két világháború közötti időszakban a temesvári műkedvelő együttesek rendszeresen tartottak Pet Petőfi-emlékműsorokat a Bega-parti városban és a környező ,n nagyobb községekben. Különösen az 1928-ban alakult Bánszsági Közművelődési Egyesület fejtett ki áldásos tevékenyegénséget a Petőfi-emlékek ápolása terén. A freidorfi emlékmű a jogaiért küzdő munkásság zacirándokhelyévé válik ebben az időszakban. 1938 júliusában sn az Egységfront szervezésében temesvári magyar, román és német írók helyeztek koszorút Petőfi freidorfi emlékművvére. „Amikor a Bánság írói a költő lángoló zsenijének hózadolva megkoszorúzzák Petőfi szabadfollusi emlékművét — ma szögezték le a lapokban közzétett kiáltványukban —, a Bánságban élő népek nevében óhajtanak cselekedni. Amigeként ez a földdarab otthont ad románnak, magyarnak, svábnak, szerbnek és szlováknak, csehnek, bolgárnak, azonnaképp keljen itt életre Petőfi Sándor szellemében a legmagasabb emberi eszmény, a népek békességének szolgálórata.“ Az aláírók között ott találjuk többek között Méliusz József, Franyó Zoltán, Korda István, Kubán Endre és sí Izsák László nevét. Szép emlékszámmal áldozott Petőfi emlékének a Franyó X Zoltán szerkesztette 6 Órai Újság 1939. július 31-én. Ebbben a számban többek között napvilágot látott Franyó Zoltán Az igazi Petőfi című érdekes tanulmánya. Lázár )[/' József Petőfi időszerűsége és Méliusz József „Világszabad»?ság“ című publicisztikája, szemelvények Ady Petőfi nem in alkuszik című cikkéből, Petőfi 1847-ben írt előszava verseinek gyűjteményes kötetéhez, s öt Petőfi-vers. Az Egyig gondolat bánt engemet Octavian Goga román és Franyó Zoltán német, a Szeptember végén Franyó Zoltán német is és Emil Torday angol fordításában is megjelent a magyar szöveggel párhuzamosan. Franyó Zoltán lelkes propagálója Petőfi eszméinek. A 6 Órai Újság Petőfi-száma lényegesen több volt a második világháború kitörésekor, mint sikerült irodalmi megnyilatkozás, komoly, mély visszhhangot keltő politikai tett volt. A Franyó Zoltán vezette Literatura megjelentette Petőfi Sándor válogatott verseit. A Franyó Zoltán műfordítóként is tiszteletre méltó tevékenységet folytatott Petőfi költészetének széles körű megismerdtetéséért. Több mint fél évszázada ülteti át Goethe nyel V vére a magyar szabadságharc lánglelkű költőjének mű-veit. A költő születésének százötvenedik évfordulója tiszteletére jelenteti meg Petőfi száz legszebb versét német fordításban. A felszabadulás után a Magyar Népi Szövetség, a mű- kedvelő csoportok, majd a hivatásos művészegyüttesek vál-rzadják magukra a Petőfi-emlékek gondozását, a költő for-Iradalmas szellemiségének őrzését, szüntelen ébrentartását. [ Márványtáblát helyeznek a freidorfi emlékműre, valamint a Girodai úti honvédoszlopra, az első szabad július 31-én. [ Új emlékművet állítanak Újszentesen. Nagyszabású ún-s népségeket tartanak Temesváron és a környező falvakban 1945-ben és 1949-ben. A Szabad Szó az évfordulókon ünnepi számokkal adózott Petőfi szellemének. Különösen jól sikerült az 1945. július 30-án megjelentetett emlékszám, melyben Miron Constantinescutól Szemlér Ferencig, Mihail Sadoveanutól Markovits Rodionig, Kardos Lászlótól Szobotka Andrásig jeles írók és művészek hódoltak Petőfi egyetemes nagysága előtt. Legutóbb a költő halálának 120. évfordulóján, 1969-ben szentelte irodalomművészeti mellékletét Petőfinek a Szabad Szó. Hatékony szerepet vállaltak és vállalnak a Petőfi-kultusz terjesztésében a bánsági iskolák ; az évek során több sikerült Petőfi-összeállítást mutattak be a lugosi, temesvári és zsombolyai líceumok és általános iskolák tanulói. Különösen tartalmas volt a Bega-parti város diákjainak a színházban megtartott emlékműsora 1969-ben. A Temesvári Magyar Tannyelvű Líceum tanulói Péter Dezső tanár vezetésével expedíción jártak Petőfi erdélyi útján, utána érdekes műveltségi versenyt szerveztek Petőfi élete és munkássága témával. A líceum tanulói a jelen évforduló tiszteletére Németh László Petőfi Mezőberényben című darabját adták elő. A pionírokra, az iskola tanulóira hárulna véleményünk szerint a temesvári Petőfi-emlékművek gondozása és karbantartása is. A Temesvári Állami Magyar Színház művészei több alkalommal szavaltak Petőfi-verseket, külön irodalmi esteket is rendeztek, de az eddigi produkciók közül még egyik sem vált élményszerűvé, valóban emlékezetessé. Több siker kísérte a képzőművészek tevékenységét e téren, akik ismételten újraálmodták, újragondolták Petőfi emberi alakját. Hivatkozhatunk itt Szőnyi István és Szuhanek Oszkár festményére, Lausch Gyula metszetére, Gallas Nándor és Kazinczy Gábor rajzaira. A gazdag örökségen valamennyien osztozkodunk, ígért része az egyetemes kultúrának. Az elődök példájából is okulva állandóan adóznunk, adakoznunk kell Petőfi Sándor múlhatatlan emlékének , szavunkkal, tetteinkkel — helytállásunkkal. SZEKERNYÉS JÁNOS • A zsombolyai 1848—1849-es szabadságharc hősének emlékműve Szélhegyi Károly felvétele