Művelődés, 1973 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1973-05-01 / 5. szám
Utóhang a szalontai Petőfi emlékünnepséghez • I H A R Ha egy kicsit megkésve is, a februári szalontai irodalmi öszszeállítás megérdemel néhány elismerő sort. A rendezvényen Szabadság, szerelem — aranybetűkkel, s egy csodálatos, egy tehetséges szalontai diáklány által készített hatalmas Petőfi-szénrajz képezte a hátteret. Már a kezdés is meglepetés volt : a szavalók énekkel kezdték (Kis lak áll a nagy Duna mentében). A műsor két részre tagolása tulajdonképpen azt szolgálta, hogy a szerelmi és forradalmi verseket különválasszák. A legszebb szerelmes versek hangzottak el Gábor Ferenc, Kovács Ilona, Sz. Újhelyi Erzsébet, Ágoston Erzsébet (utóbbi kettő az Eminescu — Arany szavalóverseny nyertesei voltak tavaly ősszel — lásd M 73. 1.) Gh. Zima Ibolya, Kovács Erzsébet, Nagy Ábrahám, Bíró Árpád előadásában. Legnépszerűbbek voltak a dalok, amelyeket Bódi István zongorakíséretével Hajdú Lajos, Szemes Károly, Heilender Mária és Kiss Ernő adtak elő. Összekötő szövegnek felhasználták Illyés Gyula monográfiájának szövegét, végül Juhász Gyula verse , Petőfi szellemének, — találóan fejezte ki mindnyájunk tiszteletét. Ennyit az esemény krónikájához. Ami a kivitelezést illeti, a legélesebb szemű kritikussal is nem lett volna nehéz elhitetni, hogy valamely hivatásos színtársulatunk stúdió-előadását látja és élvezi. Gyakran fölhangzott a megérdemelt tapsvihar, ha nem is annyi tenyérből, amennyiből a szervezők elvárták volna ... Engem legjobban az utolsó mozzanat fogott meg. Mindenki fölállt, a szavalók megköszönték a tapsot, majd hátat fordítva a közönségnek, mindnyájan fölnéztek a költő portréjára. Egy pillanatra csend lett, fölemelő mozzanat, majd lassan lement a függöny. A verset még jó pár évvel ezelőtt az Arany János Irodalmi Kör balladaestjei, költészetnek szentelt műsorai szerettették meg a szalontaiakkal, s az elmúlt időszak sikeres rendezvényei biztosították e legutóbbi vállalkozás színvonalát. Csak így tovább ! KOVÁCS SÁNDOR В Ľ А S S Ó Fontos és művészi színvonalú esemény volt január végén Brassóban. Megünnepeltük Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóját. Sokan gyűltünk össze. Munkások, értelmiségiek, két iskola magyar tagozatának tanulói — lelkes műkedvelők tehetséges előadása idézte nagy költőnk emlékét. A Művelődési Palota 500 férőhelyes terme zsúfolásig megtelt. Emberek álltak a széksorok között, a székekben néhol ketten is ültek. Nemcsak brassóiak , az egész Barcaságról jöttek. Apácáról egy telt autóbusz irodalombarát és Petőfi rajongó, és Hétfaluból, Sepsiszentgyörgyről is nagyon sokan. Nem csupán Petőfi nagy neve vonzotta a sok embert; a két éve életre kelt brassói magyar műkedvelők jó híre is kíváncsiságot keltett. A házigazdák valóban kitettek magukért. A szereplők előadásának művészi színvonala élménnyé tette az estet. (Kár, hogy Brassóban sohasem lehet elég nagy termet szerezni egyegy irodalmi vagy más jellegű ünnepi mementó alkalmára.) Az előadást Albert Sándor, a Brassói Lapok főszerkesztője nyitotta meg. Klára Mária tanárnő vezetésével a dalárda Petőfi-dalokat énekelt. Amint szétnyílt a vörös bársony függöny, s az ifjú költő mirtusz övezte képe alatt felcsendültek a jól ismert dallamok, az egész hallgatóságot megszállta a boldog lelkesedés. A vegyes kórusban majdnem minden életkor Petőfi a brassóiak szívében és foglalkozás képviselője fújta a nótát : diáklány, családanya, nyugdíjas néni, fiatalember és őszhajú férfi. A háromórás műsort, amelynek nagy részét az Unirea Líceum diákjai és a 6. sz. Általános Iskola tanulói nyújtották, Gruber Erzsébet ismertette. A diákműsor Petőfi Hazámban című költeménnyel kezdődött. Szavalta : Vencser Mária III. éves diák. Dr. Szikszay Jenő magyar irodalomtanár tartalmas előadásban idézte a gyerek, az ifjú, s a forradalmár költőt. A III. évesek énekkara Petőfi dalokat énekelt. Az ismertető zamatái ezek a dalok és az elszavalt költemények adták meg. Különösen szépen szavalt Szász Katalin, Szabó Zsuzsa (magyarul és románul), Girás Éva, Jenei Katalin IV. éves, Nyírő Sándor, Slakovits Csilla, Orbán Emese, Abry Enikő, Ilonka Tünde, Schwetter Dóra és Gruber Erzsébet. Gredinár Aurél Búcsú című egyfelvonásosa révén a színen megelevenedett Petőfi egyik erdélyi útja. A színművet Sükösd Pál szecsclevárosi asztalos és Páll Ferenc, a Hidromecanica Üzem esztergályosa rendezte. A szereplők is megérdemlik a dicsérő szót. Petőfit Sükösd Gábor alakította , Miklós Miklós tordai papot Páll Ferenc. A többi szereplő: Takó Margit (Eszter), Kis Hajnal (Júlia), Toós János (Egressy Gábor), Pajor Sándor (Kiss Sándor ezredes), Korom Mária (dajka), Házy Mária (Ágnes), Kiss Edit, Sükösd Apollónia. A több díjat nyert, világot járt brassói Poleniia folklóregyüttes tüzes román népi táncot járt , énekeltek a Fricean-nővérek. A 6. sz. Általános Iskola tanulói nagyszerű énekes-táncos műsorral lepték meg a közönséget. Az énekeket és a táncot Fejér Sarolta tanárnő és Reiff István tanár tanították be. Nagy költőnk, Petőfi Sándor elevenen él Brassóban, a brassóiak szívében — ezt bizonyította a januári emlékünnepély. TOÓS MAGDI, az Unirea Líceum IV. éves tanulója 11