Művelődés, 1973 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1973-01-01 / 1. szám

2 Ma a művelődés — választás, írja Herédi Gusztáv a Korunk 1972 szeptemberi számában megjelent Korszerű közművelődés című írásában. Választás bölcseleti és gya­korlati értelemben, választás egyéni síkon és közösségin — mondja, és ez általában így is van. Végső fokon, szubjektív vagy objektív körülményeket leszámítva, mindenki maga választ azokból a művelődési lehetőségekből, amelyek itt és most rendelkezésére álnak. Persze a választás irányát sok körülmény befolyásolja, az egyén szakmai képe­sítése, érdeklődési köre, képessége stb., olyan indítékok, amelyek döntően hatnak an­nak az útnak a megválasztásában, amely személyiségének sokoldalú fejlődését, egyéni műveltségének gazdagodását biztosítja. Nincs szándékomban ennél a kérdésnél tovább időzni, sem a vele kapcsolatban felvetett különböző oldalnézetekről vitázni, viszont hasznosnak vélem arról szólni, hogy a művelődési lehetőségek megteremtésében mennyire fontos szerepe van ma többek közt az államhatalom helyi szerveinek, a művelődési házak, otthonok vezetőinek. Mert az a tény, hogy egyénenként milyen minőségi előjelű a művelődési lehetőségek szelektálása nem magánügy csupán, hanem közügy is, szocialista társadalmunk sokoldalú fejlődésé­nek fontos tényezője. A korszerű műveltség kialakításában, terjesztésében, többek között, jelentős fel­adat hárul a művelődési intézményekre, népnevelőkre, az értelmiségre. Mégpedig mind a lehetőségek megteremtése, mind az egyéni választás megkönnyítése, irányítása terén, hogy az információrobbanás elsöprő anyagából, a politikai, szakmai, tudományos isme­retek halmazából mindenki azt választhassa, ami egyéni és társadalmi érdekeinek leg­jobban megfelel. Erre az általános keret adva van, de azt úgy szükséges kezelni, széle­síteni, sokoldalúvá tenni, ahogy a közösség művelődési igényei megkívánják. Más és más a helyzet Tordaszentlászlón, Gorbón, Egeresen stb., mindenik kisközösségnek más és más a társadalmi-gazdasági struktúrája, szellemi arculata. Ahhoz, hogy a közművelődés in­tézménye hathatósan támogathassa az egyéni vagy csoportos művelődési törekvéseket, igényeket, mindenekelőtt ismernie kell a közösség (falu) társadalmi összetételét, haladó hagyományait, nemzetiségi, nemek, korcsoportok, szakmák stb. szerinti megoszlását, át­lagos műveltségi szintjét (az alcsoportokon belül), véleményét stb. Ebből az alapállásból, a szellemi szükségletek feltérképezéséből kiindulva lehet vonzó művelődési életet terem­teni. A lehetőségek felkínálásának, közönségesen népszerűsítésének is fontos szerepe van. A Szászfenesi Művelődési Otthon szabadegyetemén politikai, gazdasági, tudomá­nyos ismereteiket bővíthetik a beiratkozottak, ugyanott fejleszthetik francia, német nyelv­tudásukat, fényképezni, filmezni, lányok, asszonyok varrni-szabni tanulhatnak. Akiknek kedvük és tehetségük van beléphetnek a művelődési otthon román vagy magyar szín­játszó csoportjába, táncegyüttesébe, kórusába, agitációs művészbrigádjába stb. Íme a város peremén, „városiasodott környezetben, minden mass media konkurrencia és hatás ellenére a művelődési otthon a közösség művelődési életében irányítani, hatni tud. Ugyanitt számos példát találunk a mass media, a korszerű audio­vizuális eszközök ész­szerű felhasználására is. Olyan csoportos televízióműsor-nézésre, rádió, magnó, lemez­­hallgatásra, melyek hatékonyság tekintetében többet jelentenek, mint az ugyanolyan ter­mészetű otthoni szórakozás. Ez az, amit úgy nevezhetünk, hogy a mass media szerves beiktatása a művelődési otthon műsortervébe, az ismeretterjesztő és nevelő munkába. Nem egyedülálló példa, de nem is bővelkedünk rengeteg hasonlóval, annak ellenére, hogy erről itt, Kolozsváron évekkel ezelőtt is elég sokat vitáztunk-cikkeztünk. (Fáclia 6654/28.111.1968. Mass media institutiile culturale de masa ; Igaz­ság 160. szám 1968. VII.7. Kolozsvár igénye ; Korszerűbb művelődési ház ; Igazság 116. szám 1968. V. 17. Korszerűséget a tömegművelődésben stb., hogy csak egy néhányat említsünk.) Szerényebb anyagi körülmények között, de határozottan előremutatnak a művelő­dési lehetőségek sokrétűbbé tétele tekintetében a moldovenești-i, gyalui, egerbegyi, bá£si, bikali kezdeményezések. Úgy látszik, hogy Mócs, Alsókosály, Jára és más községek is előbbre lépnek ezen a téren, téli szabadegyetemeket indítanak be helyi és kolozsvári szakemberek közreműködésével. De még hány község, falu van, ahol lényegesen többet lehet tenni néptanácsnak, közművelődési vezetőknek, helyi értelmiségnek egyaránt. A mostani téli időszak kiválóan alkalmas a közművelődés anyagi bázisának fej­lesztésére, a művelődési lehetőségek skálájának szélesítésére. Korszerűsíteni tartalmi­formai vonatkozásaiban, hatékonyabbá tenni, mélyebben beágyazni a szocializmus épí­tésébe — az egyén és ország érdekeinek megfelelően — pártfeladat, hazafias kötelesség. SZABÓ LÁSZLÓ D ГГО s z E R rrи к • •о z • • и G Y 1

Next