Művelődés, 1983 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1983-12-01 / 12. szám

A Szamos-parti városban él és mozik ma is, művészetének, alko­­tójének teljében. Nemrég fejezte a vonós karra, két kürtre és ást­okra írt Simfonia brevis című áp­atását. Nyugtalan, kutató, író­tól nem mentes szelleme hatja művészetét. És kompozíciók zen­ek föl benne ma is. Élete leg- fb célja, értelme a zeneszerzés. A sajátos zenei adottságokból vmazó gondolatok közlési vágya zeneszerzővé, meglehetősen k­o­­mi beállítottságú zenész lévén, még­­■zá, főleg pályám kezdetén, szá­­s szép költemény — elsősorban rilyé —, csak elmélyítette pályám fti vonzalmamat”. Jódéf Gábor, a romániai magyar te jeles egyénisége, a neves zene­­irző és kiváló művész-pedagógus Ul így, aki értékes komponisztikai rékenysége és a kolozsvár-napocai leakadémián kifejtett fáradhatat­­i munkálkodása révén elévülhe­­tlen érdemeket szerzett nemzeti­sünk, zeneművészetünk megalap 3 zásában, az egész nép zenei ne­mesének, esztétikai ízlésének a fej­­le­ss­ztése-finomítása terén. p. Jodál Gábor Székelyudvarhelyen sz­ületett 1913. április 13-án. Szülő­­vá­rosában végzett elemi- és közép­­korai tanulmányai mellett med­­averes zenei nevelésben részesült. Első zongoratanára édesanyja, Ixsántzky Alexa, a város neves zon­­k­aművésznője, rátermett pedagó­­­­usa volt. Sokat hangversenyzett s­yerekkorában: az iskolai zenekar tagja volt. )] Jodál Gábor Brassóban érettsé­­gett (1930), majd — apai kívánság­­i — a kolozsvári egyetem jogi k­­arára iratkozott be, ahol jogi-és laptudományi doktorátust szer­ezt (1937). Az egyetemi tanulmá­­yok alatt azonban nem szűnt meg énével foglalkozni: zongora, zene­­i elmélet- és szolfézstanulmányokat .­­­ két háború közötti időszak kima­­asló erdélyi muzsikusával, Zsizs­­iann Rezsővel (1885— 1941) foly­atott. A doktorátus megszerzése után azonban Jodál Gábor búcsút mon­dott a jogi gyakorlatnak; hivatá­­ul a zenei pályát választotta, Bu­dapesten tanult tovább. A zeneaka­démiára való előkészítő évek alatt (1937—39) zongora-és zeneelméleti ó­­rákat vett Kósa Györgytől, Ádám Jenővel pedig karnagyképző gya­korlatokat végzett, hogy kellő tudás­sal állhasson a Riszt Ferenc Zene­­művészeti Főiskola igényes bizottsága elé. A Kodály Zoltán vezette komisz­­szió felvette az első akadémiai év­folyamra nem kisebb tehetségek társaként, mint Maros Rudolf, Jár­dányi Pál, Sugár Rezső és mások. Tanára a modern magyar zene nagy­jai voltak: Kodály Zoltán, Kó­kai Rezső, Harmat Artúr, Bartha Dénes, Kósa György, Unger Ernő, Siklós Albert és mások. A zeneaka­démiát 1942-ben kitűnő minősítés­sel végezte. A főiskolai évek idején tevéke­nyen bekapcsolódott a zeneakadé­mia hangverseny-életébe: Zathu­reczky Ede hegedűművész- és Szé­kelyhídi Ferenc énekes-főiskolai ta­nár növendékeit kísérte zongorán. Nyilvános hangversenyeken is fel­lépett, nevezetesek azok a szólóes­tek, melyeken Palló Imrét és Koréh Endrét kísérte zongorán. Török Er­zsébet énekművésznővel Székelyud­varhelyen már 1938-ban Bartók­ Kodály estet tartott. „Ugyanebben az évben — emlékszik vissza Jodál Gábor — Török Erzsébet közvetíté­sével felkerestem Budapesten Bartók édesanyját, persze titokban remélve, hogy magát Bartókot is ott találom, de csalódtam, és így, az édesanyjával elbeszélgetve, szóba jött fiának első kompozíciója, a Duna folyása, mely­ről a mama gyöngéd részletezéssel beszélt. Rövid beszélgetésünk volt kü­lönben, de megható, rendkívüli élmény számomra”. Bartókról szólva még hozzáte­szi: „a sok koncert közül, melyen hall­gatóként vettem részt, a legnagyobb élményt jelentette számomra a Bartók­­házaspár búcsú-hangversenye, melyet kevéssel Amerikába való emigrálá­­suk előtt adtak”. Jodál Gábort, főiskolai tanul­mányainak a befejezése után, a Ko­lozsvári Nemzeti Színház és Opera korrepetitorának nevezték ki. A ka­tonaság és a hadifogság hányatott évei után a Kolozsvári Magyar Ze­ne- és Színművészeti Főiskolára kerül korrepetitornak (1948—50), majd az összhangzattan előadóta­nára lett: „Az 1950-51-es tanévtől e­­gészen 1977-ben történt nyugdíjazáso­mig megszakítás nélkül előadótanár, majd — 1970-től — professzora vol­tam a G. Dima Zeneművészeti Főisko­lának, az összhangzattan katedrán — mondja Jodál Gábor visszaemlé­kezéseiben. Emellett hangszerelést és zeneszerzést is tanítottam”. Jodál Gábor tanítványai — Zol­tán Aladár, Terényi Ede, Szabó Csa­ba, Kozma Mátyás, Szalay Miklós, Fátyol Tibor és egy ideig Csíky Bol­dizsár meg Vermesy Péter — a ha­zai magyar zeneszerzők derékha­dának eminens tagjai. Jodál Gábor az évek-évtizedek folyamán jelentős tisztségeket töl­tött be: a zeneakadémia tudományos tanácsának a tagja; a főiskola pro­­rektora; a zeneszerzők szövetsége vezetőségének és a helyi fiókintézet műbíráló bizottságának a tagja; oroszlánrészt vállalt a fiatal vidéki tehetségek felkutatásában és zenei nevelésében; összhangzattani órá­kat adott műkedvelő csoportoknak. Zeneszerző és pedagógus 29

Next