Művelődés, 1983 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1983-12-01 / 12. szám
A Szamos-parti városban él és mozik ma is, művészetének, alkotójének teljében. Nemrég fejezte a vonós karra, két kürtre és ástokra írt Simfonia brevis című ápatását. Nyugtalan, kutató, írótól nem mentes szelleme hatja művészetét. És kompozíciók zenek föl benne ma is. Élete leg- fb célja, értelme a zeneszerzés. A sajátos zenei adottságokból vmazó gondolatok közlési vágya zeneszerzővé, meglehetősen komi beállítottságú zenész lévén, még■zá, főleg pályám kezdetén, szás szép költemény — elsősorban rilyé —, csak elmélyítette pályám fti vonzalmamat”. Jódéf Gábor, a romániai magyar te jeles egyénisége, a neves zeneirző és kiváló művész-pedagógus Ul így, aki értékes komponisztikai rékenysége és a kolozsvár-napocai leakadémián kifejtett fáradhatati munkálkodása révén elévülhetlen érdemeket szerzett nemzetisünk, zeneművészetünk megalap 3 zásában, az egész nép zenei nemesének, esztétikai ízlésének a fejlessztése-finomítása terén. p. Jodál Gábor Székelyudvarhelyen született 1913. április 13-án. Szülővárosában végzett elemi- és középkorai tanulmányai mellett medaveres zenei nevelésben részesült. Első zongoratanára édesanyja, Ixsántzky Alexa, a város neves zonkaművésznője, rátermett pedagóusa volt. Sokat hangversenyzett syerekkorában: az iskolai zenekar tagja volt. )] Jodál Gábor Brassóban érettségett (1930), majd — apai kívánsági — a kolozsvári egyetem jogi karára iratkozott be, ahol jogi-és laptudományi doktorátust szerezt (1937). Az egyetemi tanulmáyok alatt azonban nem szűnt meg énével foglalkozni: zongora, zenei elmélet- és szolfézstanulmányokat . két háború közötti időszak kimaasló erdélyi muzsikusával, Zsizsiann Rezsővel (1885— 1941) folyatott. A doktorátus megszerzése után azonban Jodál Gábor búcsút mondott a jogi gyakorlatnak; hivatául a zenei pályát választotta, Budapesten tanult tovább. A zeneakadémiára való előkészítő évek alatt (1937—39) zongora-és zeneelméleti órákat vett Kósa Györgytől, Ádám Jenővel pedig karnagyképző gyakorlatokat végzett, hogy kellő tudással állhasson a Riszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola igényes bizottsága elé. A Kodály Zoltán vezette komiszszió felvette az első akadémiai évfolyamra nem kisebb tehetségek társaként, mint Maros Rudolf, Járdányi Pál, Sugár Rezső és mások. Tanára a modern magyar zene nagyjai voltak: Kodály Zoltán, Kókai Rezső, Harmat Artúr, Bartha Dénes, Kósa György, Unger Ernő, Siklós Albert és mások. A zeneakadémiát 1942-ben kitűnő minősítéssel végezte. A főiskolai évek idején tevékenyen bekapcsolódott a zeneakadémia hangverseny-életébe: Zathureczky Ede hegedűművész- és Székelyhídi Ferenc énekes-főiskolai tanár növendékeit kísérte zongorán. Nyilvános hangversenyeken is fellépett, nevezetesek azok a szólóestek, melyeken Palló Imrét és Koréh Endrét kísérte zongorán. Török Erzsébet énekművésznővel Székelyudvarhelyen már 1938-ban Bartók Kodály estet tartott. „Ugyanebben az évben — emlékszik vissza Jodál Gábor — Török Erzsébet közvetítésével felkerestem Budapesten Bartók édesanyját, persze titokban remélve, hogy magát Bartókot is ott találom, de csalódtam, és így, az édesanyjával elbeszélgetve, szóba jött fiának első kompozíciója, a Duna folyása, melyről a mama gyöngéd részletezéssel beszélt. Rövid beszélgetésünk volt különben, de megható, rendkívüli élmény számomra”. Bartókról szólva még hozzáteszi: „a sok koncert közül, melyen hallgatóként vettem részt, a legnagyobb élményt jelentette számomra a Bartókházaspár búcsú-hangversenye, melyet kevéssel Amerikába való emigrálásuk előtt adtak”. Jodál Gábort, főiskolai tanulmányainak a befejezése után, a Kolozsvári Nemzeti Színház és Opera korrepetitorának nevezték ki. A katonaság és a hadifogság hányatott évei után a Kolozsvári Magyar Zene- és Színművészeti Főiskolára kerül korrepetitornak (1948—50), majd az összhangzattan előadótanára lett: „Az 1950-51-es tanévtől egészen 1977-ben történt nyugdíjazásomig megszakítás nélkül előadótanár, majd — 1970-től — professzora voltam a G. Dima Zeneművészeti Főiskolának, az összhangzattan katedrán — mondja Jodál Gábor visszaemlékezéseiben. Emellett hangszerelést és zeneszerzést is tanítottam”. Jodál Gábor tanítványai — Zoltán Aladár, Terényi Ede, Szabó Csaba, Kozma Mátyás, Szalay Miklós, Fátyol Tibor és egy ideig Csíky Boldizsár meg Vermesy Péter — a hazai magyar zeneszerzők derékhadának eminens tagjai. Jodál Gábor az évek-évtizedek folyamán jelentős tisztségeket töltött be: a zeneakadémia tudományos tanácsának a tagja; a főiskola prorektora; a zeneszerzők szövetsége vezetőségének és a helyi fiókintézet műbíráló bizottságának a tagja; oroszlánrészt vállalt a fiatal vidéki tehetségek felkutatásában és zenei nevelésében; összhangzattani órákat adott műkedvelő csoportoknak. Zeneszerző és pedagógus 29