Művelődés, 2019 (72. évfolyam, 1-12. szám)

2019-07-01 / 7. szám

Gáspár-Barra Réka A Petrozsényi Alkotási Kör gyűjteményes emléktárlata Egy elfelejtett művészkolónia - beszélgetés Makkai János Zsil völgyéből elszármazott kolozsvári képzőművésszel Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy a Kolozsvári Képzőművészeti Egyetem 1955-ös végzősei testületileg Petrozsényba kaptak kinevezést. is völgyének különleges kincse került felszínre az idei Zsil-völgyi Kulturá­lis Magyar Napok alkalmával. A Pe­­tőfi-ösztöndíjjal e térségben tevékeny­kedő Luzsicza Fanni és Jeszenszky Melinda kezdeményezésére és kitar­tó kutatása nyomán sikerült a nagy­­közönség elé tárni az 1956 és 1970 kö­zött működött Zsil-völgyi festőkolónia történetét. Két tárlat született ez al­kalomból: a petrozsényi Ion D. Sârbu Színházban a Zsil-völgyi alkotói kör tagjainak munkáiból álló gyűjtemé­nyes tárlat, illetve a lupényi Tellmann József Művészeti Galériában egy Má­tyás József-emlékkiállítás. A kutatás­ban, anyaggyűjtésben nagy segítsé­get nyújtott Makkai János Zsil-völgyi születésű, Kolozsváron élő képzőmű­vész, aki a petrozsényi tárlat megnyi­tóján ismertette a feledésbe merült, de művészettörténeti szempontból komoly jelentőséggel bíró és feltárás­ra, értékelésre váró hajdani Zsil-völ­gyi művésztelep történetét. A tárlat­megnyitó előadásra építve készült az alábbi interjú. Makkai János (MJ): Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy a Kolozsvári Kép­zőművészeti Egyetem 1955-ös végzősei testületileg Petrozsényba kaptak kine­vezést. Ekkor alakult meg a Petrozsényi Alkotási Kör - melyet ilyenformán Me­zei József művészettörténész nevezett meg először. Ez az évfolyam már 1954- ben Zsil völgyében töltötte nyári gya­korlatát a korábban itt letelepedett Tell­mann József és a lónyai Szlamka Béla évfolyamtársuk meghívására. A hozzá­juk csatlakozó Fodor Kálmánnal együtt elhatározták, hogy művésztelepet hoz­nak létre. Fontos ma megemlíteni azt, hogy ez a „művészeti honfoglalás” az öt­venes évek nemzetiségi politikájának és demokratikus művelődéspolitikájának programszerű része volt. Ekkor nemcsak művésztelepek alakultak (Zsil völgyé­ben, Udvarhelyen stb.), de magyar szín­házak, lapok, folyóiratok könyvkiadók is. Ez a csoport is magyarnak indult, de Zsil völgye soknemzetiségű közösségé­ben ez a jellege csupán a helyi magyar közösségbe való részleges betagolódásá­ban nyilvánult meg. Jelszavuk a követ­kező volt: „Művészet a bányászoknak!” A csoport tagjai pedig Tellmann József, Fodor Kálmán, Mátyás József, Szlamka Béla, Nagy Ervin, Szilágyi Géza, Szilágyi Béla, Walter Frigyes, Sylveszter Győző, Sylveszter (Fehér) Katalin, Török János szobrász, valamint Bianu (Gájer) Elena, Mak­kai János képzőművész a zsilvölgyi tárlat megnyitóján 20­0 www.muvelodes.net

Next