Művelődésügyi Közlöny, 1967 (11. évfolyam, 1-22. szám)
1967-06-01 / 10. szám
1967. június 1. MŰVELŐDÉSÜGYI KÖZLÖNY 135 Kormányrendelet A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 12/1967. (V. 16.) számú rendelete az agrár- (kertész-) mérnök-képzés időtartamáról A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az 1962. évi 22. számú törvényerejű rendelet 10. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §• Az agrár- (kertész-) mérnök-képzés időtartama a nappali tagozaton — a képesítéshez előírt gyakorlatokkal együtt — 5 év. 2 §• (1) A felemelt oktatási időt az 1967/68. tanévtől kezdődően kell bevezetni. (2) A felemelt oktatási időnek a II—IV. évfolyamok hallgatóira való bevezetése mértékét a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter állapítja meg. 3. §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben — gondoskodik. Fock Jenő s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke A Gazdasági Bizottság határozatai A Gazdasági Bizottság 16/1967. (V. 6.) GB számú határozata a devizagazdálkodás rendszeréről és a devizahatósági jogkörökről A Gazdasági Bizottság a devizagazdálkodás rendszeréről és a devizahatósági jogkörökről az alábbi határozatot hozza: Import és export devizagazdálkodás 1. Az importhoz szükséges devizát a Magyar Nemzeti Bank útján az importőr vállalatok rendelkezésére kell bocsátani, feltéve, ha azok az előírt behozatali engedéllyel és a megfelelő forintfedezettel rendelkeznek. Gépimport és licencvásárlás esetén — a vételár kiegyenlítésén kívül — a devizaellenértékhez igazodó (esetleg azt többszörösen is meghaladó) letét elhelyezése írható elő abban az esetben, ha a vállalat saját forrásaiból való beszerzésről van szó. A letéti rendszert — mint az éves szabályozó eszközök egyikét — részleteiben ki kell dolgozni. Felelős: a pénzügyminiszter, az Országos Tervhivatal elnöke, a külkereskedelmi miniszter. Határidő: 1967. szeptember 30. 2. A költségvetési szervek, intézmények (intézetek, tanácsok, stb.) és társadalmi szervek import, illetve deviza ellátása továbbra is devizakeretek megállapításával történik. Ki kell dolgozni e keretek igénybevételének szabályait. Felelős: a pénzügyminiszter, az Országos Tervhivatal elnöke, a külkereskedelmi miniszter. Határidő: 1967. június 30. 3. Az exportáru deviza-ellenértékét a Magyar Nemzeti Bankhoz — a 8. pontban megjelölt kivételekkel — be kell szolgáltatni. A Magyar Nemzeti Bank — megfelelő feltételek fennforgása esetén — az exportdevizát kamatlevonással befolyás előtt is megvásárolhatja, illetve a valutáris kockázat alól az exportőrt határidős devizavásárlással mentesítheti. Külföldi hitelek 4. Az egy évnél hosszabb lejáratú export- és importhitelek (deviza és forint) kereteit a középtávú népgazdasági tervekben elő kell irányozni. A külföldre nyújtható és a külföldről igénybe vehető hitelek engedélyezésének irányelveit a Pénzügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közösen alakítják ki. A konkrét hitelengedélyeket a külkereskedelmi miniszter adja ki. 5. Belföldi vállalatok a jövőben deviza-hitelnyújtás iránti kérelemmel fordulhatnak a Bankhoz. A Bank az általa (vagy meghatározandó körben a Külkereskedelmi Bank által) engedélyezett devizahitelek után devizakamatot számít s mind a hitel összegét, mind a kamat összegét az ellentételként szereplő devizabevételből kell visszafizetni. Felelős: a pénzügyminiszter, a külkereskedelmi miniszter. Határidő: 1967. szeptember 30. 6. Az árfolyam-kockázatokra is kiterjedő exporthitel biztosítási rendszert — állami garancia