Művelt Nép, 1954 (5. évfolyam, 1-42. szám)

1954-10-17 / 32. szám

Öregek találkozója az Operaházban Az Operaház hetvenéves jubileuma, alkalmából a Bánk bán előadása közben a szín­ház Székely Bertalan szalon­jában nem mindennapi talál­kozó zajlott le. Az Operaház igazgatósága meghívta a szín­ház egykori nagy énekeseit baráti találkozóra. Sorra vo­nultak fel azok, akik életük nagy részét töltötték a szín­ház falai között: a színház nyugdíjban lévő örökös tagjai: Sándor Erzsi, Medek Anna, Haselbeck Olga, Walter Rózsi, Némethy Ella, Halász Gitta, Hajdú Ilona, Környey Béla özvegye, Sándor Mária, a ki­tűnő énekesnő. A társaság ve­teránja, a 89 éves dr. Dalnoki Viktor nyugalmazott főrende­ző, baritonista és orvos, akit a tudományegyetem több évtize­des gyógyászati tevékenysé­géért „gyémántdiplomával” tüntetett ki, a színház egykor ünnepelt Bartókija volt. A ma is aktív Kálmán Oszkár, Far­kas Sándor, Závodszky Zoltán és Halmos János is megjelent a többi örökös tag társaságá­ban. A régi pályatársakat a színház mai vezető művészei üdvözölték Székely Mihállyal és Palló Imrével az élen. A zenekari tagok között ott volt Romagnáli Ferenc tanár, skürtművész és Mosshammer Ottó, a nagymúltú híres hár­­faművész, aki ugyancsak túl van a nyolcvanon. Nem feled­keztek meg a színház egyik legrégibb tagjáról, Pogatscher Lajos főpénztárosról sem, aki egyhuzamban 53 éve tagja a színháznak... A nemrégiben lezajlott velen­cei zenei fesztiválon több ma­gyar bemutatóra került sor. A megnyitó hangverseny mű­sorát a »Fenice« színházban kizárólag Bartók műveiből állították össze. Sorra került a Bartók Concerto és a III. zongoraverseny, Kentner La­jos közreműködésével, Sergiu Celibadache vezényletével. Az egyik kamaraesten bemutat­ták Lajtha László »öt este Erdélyben« című hegedűtrió­ját a »Tr« Redditi« olasz ka­maraegyüttes előadásában. Bernáth Aurél »Párbaj« című, múlt számunkban megjelent karcolatának illusztrációját Reich Károly készí­tette. Szigligeti Ede A bajusz című bohózatából énekes vígjáték készült a Blaha Lujza Színház számára. Az új szöveg Tabi László munkája. Az új darab zenéjét Erdődy János verseire Vistár Ottó fizorozta OKTÓBER 10-ÉN, vasárnap este Elek községben bensősé­ges ünnepség keretében adta át a Kiadói Főigazgatóság kép­viselője a főigazgatóság aján­dékát Békés megye dolgozói számára: nagymennyiségű ro­mán szépirodalmi művet. A művek között román klassziku­sok és magyar művek román kiadásai is szerepelnek. KODÁLY ZOLTÁNNAK töb­b új műve jelenik meg a közeljövőiben: Kis háromé szólamos kórusok (triómiáik), a különlegesen érdekes Epigrammák: 9—10 darab, énekre vagy teleszóssze­­rinti hangszerre, zongora­kísérettel (»...legjobban jár Velük, aki maga kíséri éne­két« — írja Kodály a mű előszavában), végül nyolc kis duett, szoprán és tenor hangra, zongorakísérettel. Ez utóbbi a »Bicunda Hun­­garica« egyes darabjaiból készült. Külön érdekessége a műnek a Kodálynál más­kor oly ritka Ajánlás: »Báthy Annának és Rosier Endrének, az értelmi szer­zőknek.« SCHUM­AN, a nagy német zeneszerző leszármazottai 10 milió dollár kártérítést köve­telnek a Metro Goldwyn Ma­yer amerikai filmtársaságtól azon a címen, hogy a »Szere­lem dala« című film a nagy német zeneköltő életét hamis színben tünteti fel.­­KESZTHELYEN felelevení­tik a Helikon, az első magyar írói csoportosulás hagyomá­nyait. A régi Helikon-emlék­művön táblát helyeznek el, táblával jelölik meg azokat a fákat, amelyeket a régi heli­koni ünnepélyek során az írók — így Berzsenyi, Csokonai, Kisfaludy és mások — tiszte­letére ültettek. Emléktáblát helyeznek el Nagy Ignácna­k, a haladó magyar újságírónak keszthelyi házán.­­E héten meg­alakul a Keszthelyi Irócsoport is, amely több irodalmi estet rendez Veszprém megyében. D. Gy. Szeged. Sz. B„ Orosházára "küldött üzenetünket kifogásolja. Va­lóban, félreérthető szerkesztői üze­­netszptőnek az a mondata, hogy »Békés radios költségén 17 ilyen zeneiskolát tarthatnának fenn má­sutt.« Ugyanis nem »ilyen« iskolát, mint a békés t­a­rhosi zenei gimná­zium, tehát nem szakiskolát, hanem 17 zeneiskolát. Észrevételét köszön­jük. »Szabadsághegy 18« jeligére üzenjük. Az »Élet és iroda­lom« pályázatra beküldött pá­lyaművek értékelése folya­matban van, november 7-i szá­munkban kerül nyilvánosság­ra. A nem közölt pályázatok is esélyesek a kitűzött díjakra, mert a közlés nem azonos a bíráló bizottság döntésével. A díjnyertesek nevét vagy jeligé­jét ugyancsak november 7-i számunkban közöljük. Akik jelige alatt küldték be pályá­zatukat és nyertek, azokat kér­jük, hogy nevüket és pontos címüket majd küldjék be a szerkesztőségbe, hogy a díjat számukra megküldhessük. K. B. KISPEST, VÖRÖSHAD­­SEREG-ÚTJA 58., a »Säckingeu­l trombitás« című opera szerzője, Ness­­ler Viktor élettörténete felől érdeklő­dik, és felveti: »Miért nem adja elő az Opera Verdi: »Attila« című művét és Gounodnak nincs-e más előadható operája, mint a Faust?« KOSZTOLÁNYI DEZSŐ vá­logatott novelláinak terjedel­mes kötete jelenik meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál. A válogatás Rég Pál munkája. Kosztolányi ismert novellái­nak legjavát tartalmazza ez a kötet és egy elfelejtett novel­lát is, amely csak a Nyugat­ban látott napvilágot, a 20-as években. Címe: »Chmel Arisz­tid«, hőse egy tehetségtelen, szorgalmas író. A Kosztolányi­tól tetthez Kardos László írt elő­szót és Csernus Tibor fiatal festőművész rajzolt igen jól sikerült illusztrációkat. A FI­DELIO — MIKRO­­HA­NGLEMEZRŐL. Beet­hoven Fidelio cmű operá­ját mikrobarázdás hangle­mezre vették fel Furtwäng­ler vezényletével és a Bécsi Állami Operaház énekesei­nek közreműködésével. A Fideliot a Kodály Zoltán kultúrotthon mutatja be ok­tóber 30-án, este fél 8 óra­kor az árvízkárosultak­ ja­vára. A mikrohangleme­z - bemutató előtt Szabolcsi Bence Kossu­th-díjas zene­tudós mond bevezetőt.A MISKOLC FELSZABADU­LÁSÁNAK tizedik évforduló­jára­­ nagyszabású kiállítást rendeznek a várasban.) A me­gye képzőművészei egymás­után f­ejezik be megyéjük tör­ténelmi emlékeiről szóló al­kotásaikat, Í­gy többek között Seres János festőművész »Hegyaljai fe­lkelés« és »Föld­osztás« című munkájával ké­szül az évfordulóra. Lukov­­szky László festőművész »Diós­győr 1944« című kompozíciója pedig azt az izgalmas eseményt örökíti meg, amikor a munká­sok kiverték a gyárból a hadi­­anyagtermelés meggyorsítását követelő nyilas banditákat. Nessler Viktor (1841—1890) lipcsei kórusvezető és színházi karnagy volt. Operái a maguk korában igen nép­szerűek voltak, köztük is leginkább a »Säckingeni trombitás« című, melyet Scheffel költeménye nyomán írt. Mű­vei azóta a feledés homályába vesz­tek, neve ma már csak zenetörténeti adat. Sajnálatos módon ugyanez a sors érte Verdi fiatalkori operáit is. Pedig ezek a művek megérdemelnék a feltámasztást. Ezek az operák — s köztük az »Attila« is — a kor nagy politikai eszméjét, az olasz egység és szabadság gondolatát szol­gálták. Sőt, előadásaik minden alka­lommal hazafias és politikai tünte­tésekké váltak. Az eszmét mind a zene harsány Induló-ritmusaival, mind a szövegkönyv politikailag fontos cél­zásaival egyaránt kidomborította. Éppen az »Attila« bemutatójáról ma­radt fenn egy tudósítás arról, hogyan fogadta az olasz közönség ezt a ten­denciát. A hódító Attilával szemben­álló római fővezérnek erre a szavaira: »Legyen tiéd az egész világ, de Itália a miénk!« — a nézők olyan tombold ünneplésben törtek ki, hogy az előadást csak hosszú szünet után lehetett folytatni. Azóta a darabok élő politikai mondanivalója elavult, s zenéjük sem üti meg a későbbi nagy Verdi-operák színvonalát. Ezért került le a műsorról pl. az »Attila« is. Charles Gounod a »Faust«-on kí­vül még is más operát is írt, de ezek — a »Rómeó és Júlia«, valamint a »Mireille« kivételével — igen hamar letűntek. Gounod inkább Kral, mint drámai egyéniség volt, s ezért nem­ tudott az operaszínpadon meggyöke­rezni. Faustját is főleg a Ural jele­netek szépsége tartotta fenn. Sixketkmeot ügettetek SZEMLÉR MIHÁLY, a szabadságharc idején élt, ismert történeti és tájfestő hagya­tékának feltárása közben, eddig ismeretlen karikatúrákra bukkant B. Supka Mag­dolna. A rajzok a szatíra görbetükrével ábrázolják a Belváros akkori jellegzetes figuráit Mikszáth Kálmán háza Horpácson Horpács egyike Nógrád megye legkisebb községeinek, Nagyoroszi szomszédságában. A völgykatlan­ban fekvő szép kis községet messziről a Bör­zsöny-hegység koszorúja veszi körül. Ebben a falusban kapott Mik­száth 1807-ben nemzeti aján­dékképen tártokot, kisebb ter­jedelmű erdeje pedig a közeli Börzsönyben volt. A falu kö­zepén egy görögös homlokzatú kis kastélyt is építtetett magá­nak. Ide szereti vonulni csa­ládostul nyaranta. A h­ázat szép virágoskert s néhány holdnyi gyümölcsös vette kö­rül. A falu népe megszerette Miiikszáthékot, az író is, a fe­lesége is csaknem mindenkit ismertek a községben s nem akadt sem felnőtt, sem iskolás­gyerek, akivel szívesen el ne beszélgettek volna. A ház szinte kikönyököl az utcára, barátságosan, olyan emberi közelségben, mint amilyen kö­zelségben az író és felesége, a »nagyasszony« élt Horpács pa­lóc népével. Ez a kastély azonban lassan­ként romosodik-omladozik. Kertje csupa gyom, szemét. Igaz, hogy a balassagyarmati Palóc Múzeum ez év tavaszán a kastély két termét beren­dezte afféle fiók-Misőszáth­­múzeumnak, bizonyos, hogy a megnyitás idején tiszta, taka­ros is volt a ház s a múzeum két szobája, azóta azonban nem törődött vele senki, a múzeumot ellepi a por, taka­rítva nincsen s legfeljebb szí­vességből nyitják ki az ot­t­­lakók. Helyes az is, hogy a volt Miks­záth -kastély két oldalsó szobájából kultúrtermet épí­tettek, de maga a kultúrterem elhanyagolt színpadával, far­sang óta ott himbálódzó papír­szalagjaival, rendetlenségével egyáltalán nem méltó Mik­száth emlékéhez. Úgy látszik, a megnyitás után a múzeumot is, a kultúrtermet is a községi tanács rögtön át­adta siz­enyészetnek. A közöny s nemtörődömség veszi körül mind a múzeumot, mind a há­zat, mind egész parkját. A múzeumnak hivatalos őre nincs, még fizetett takarítója sem. A látogató­könyv tele van csodálkozó bejegyzések­ke­: hogyan lehet a Mikszáth­emlékeket így elhanyagolni. A látogató­könyv szerint pedig nagyon sokan zarándokolnak el Horpácsra, hogy Mikszáth emlékének áldozzanak s a Balassi Bálint születésének 400. évfordulója alkalmával a költő ver­seiből idézünk. a) Búcsúének kedveséhez. (Vizez. 19­44.. függ. 15., 1. sz.) b) Ugyanezen költeményből. (Függ. 33., 21. sz.) c) A Katona-énekben így nevezi a vitézek harci ménjeit. (Függ. 23. sz.) VÍZSZINTES. 16. Deák ..... Lajos, magyar népi festő (1850—1984). 17. Bánk bén ki­rályinak neve. 18. Becézett női név. 19. Csomó. 20. Jóért fegyver. 22. El­dug. 24. Oktatási anyag. 25. Esetlen sor! 26. Színművésznőnk (Mária). 27. Idegen férfinév. 29. Német he­lyeslés. 30. Operaénekesnőnk (Mag­da). 32. Mézes-mázos. 34. Kövér ember tréfás neve. 36. AZ ENSZ Ide­gen neve. 3­7. Ismeretlen névjele. 38. Szoros köteléket­­megbont. 39. A következő sorból való­ fordítva. 41. íz,­­lekvár. 42. Az Okos Mackó mondja a rádióban. .44. Okhatározó kötőszó. 46. Információt szerez. 50. Véredény, ütőér. 53. A 29. sz. ma­gyarul. 54. Vajon odaforr? 57. Így mozog a zászló. 68. Fi­pszíton! 59. Súlyos sérülést okoz. 61. (A legelső kettősben.) 63. O. Y. 64. Idegen férfinév. 66. Százas — leírva. 67. EEI. 68. Nem élő. FÜGGŐLEGES. 2. Sztálin-díjas zongoraművész, aki­­nálunk is vendégszerepelt. 3. Az 57. sz. mássalhangzói. 4. Ellentétes szó. 5. Hatalmas vihar. 6. Szemé­lyedre. 7.­­Női név. 8. Római 460. 9. Távozási út megjelölése. 10. Egy­­szorba, vagy mögé, esetleg oldalt sb­. II. Régi. ősz. 12. Germanium vegyjele. 13. VLT. 14. Délvidéki örökzöld növény. 26. Háziállat. 28. S. P. 31. Japán Játék. 33. Bús. 35. A 11. sz. ellentéte. 37. Réseeszag. 40. KIM. 42. Jelen nap nagyobb lesz. 43. Arra mondhatjuk, aki a kelleténél több szeszes italt fogyasz­tott. 44. N­a­gy csaták színhelye volt Franciaországban, mindkét világ­háborúban. 45. Schiller egyik hőse. 47. Nemcsak ekképpen. 48. Mint 4. sz. 51. Helyrag. 52. Várpalota egyik »nagy palóc« szellemét keres­sék a fák, virágok között. A házat körülvevő kert még felhanyagoltabb, mint maga a Mikszáth -ház. A termelőszö­vetkezet, amely ott részben he­lyet kapott, nem gondol sem a kerttel, sem a gazdasági épü­letekkel: még az országútira néző kerítés nagy vaskapuját is kiemelte, hogy könnyebben férjenek be a trágyás­ szeke­­rek. A múzeum ablakai előtt géproncsok, horpadt benzines­hordók hevernek, a kastély körül baromfiudvar, disznóól és szemét. Holott ugyancsak az udvarban egy óvoda s nap­közt otthon is van. A falu népe tiszteli, szereti, olvassa Mikszáthot. Üdvös lenne azonban, ha maga a »hivatalos község« is vállalna ebből a szeretetből valamit s nem hagyná tönkre­menni a Mikszáth-hagya­­tékot. S ugyanakkor Nóg­rád megye tanácsának ille­tékes szervei is átpillantanának Horpács­ra s időnként legalább egy seprőt és egy porrongyot tanácsolnának a takarítók ke­­zeügyébe, rendbeszednék a há­zat, a múzeumot és száműznék a szemétdombot Mikszáth ab­lakai alól... (sz. v.) kerülete. 65. AM a fehérben és a feketében egyforma. 56. R. O. 6. Dunántúli csatorna. 62. Olaj Idegen nyelven. 65. Ellentétes kötőszó for­dítottja. 68. U. V. Beküldendő a három Baiasel-idézet legkésőbb október 25-ig. A cím mellé írjuk: »Rejtvény«. Október 3-i rejtvényünk megfej­tése: Jonathan Wild, Párizs bukása Veres Péter, Hóviharban, I­ Hős Béla Verébdűlő, Könyvet nyertek: Horváth Miklós­­né, Somogybánya; Parkas Gusztáv Hegyfalu; Kisgyörgy Erzsébet, Zala­­lövő; Szenes Zsuzsa, Bpest; Szántó József,­­Bpest. A nyereményeket postán küldjük el. A MŰVELT NÉP KERESZTREJTVÉNYE Csak egy fa őrzi a Mikszáth-ház bedőlt kapuját és a gyomverte kerítést... KULTURÁLIS HETILAP Megjelenik minden vasárnap A szerkesztőbizottság elnöke: DARVAS JÓZSEF A kiadásért felel: a Lapkiadó Vállalat igazgatója. Szerkesztő­ség: Budapest, VII., Lenin-krt. »—II., 1. emelet. Telefon: 421-77­, 220- 883, 221-285. Kiadóhivatal: Budapest, Lenin-körút 9—II. Tel.: 221- 285, 221-293. Terjeszti: Posta Központi Hírlap Iroda V. Buda­pest, V., József nádor-tér I. sz. Telefon: 180-850. Személyes ügy­félszolgálat: V., József nádor-tér I. Telefon: 183-022. Egyéni elő­fizetők csekkszámlaszáma: 61.068. Közilleti előfizetők csekkszámla­­száma: 01.066. Előfizetési ár: egy évre 48.—, fél évre 24.—, negyed­évre 12.— egy hóra 4.—Ft 2­544500. Athenaeum mélynyomása 32.710 pld. (F. v. Soproni Béla)

Next