Művelt Nép, 1954 (5. évfolyam, 1-42. szám)
1954-10-17 / 32. szám
Öregek találkozója az Operaházban Az Operaház hetvenéves jubileuma, alkalmából a Bánk bán előadása közben a színház Székely Bertalan szalonjában nem mindennapi találkozó zajlott le. Az Operaház igazgatósága meghívta a színház egykori nagy énekeseit baráti találkozóra. Sorra vonultak fel azok, akik életük nagy részét töltötték a színház falai között: a színház nyugdíjban lévő örökös tagjai: Sándor Erzsi, Medek Anna, Haselbeck Olga, Walter Rózsi, Némethy Ella, Halász Gitta, Hajdú Ilona, Környey Béla özvegye, Sándor Mária, a kitűnő énekesnő. A társaság veteránja, a 89 éves dr. Dalnoki Viktor nyugalmazott főrendező, baritonista és orvos, akit a tudományegyetem több évtizedes gyógyászati tevékenységéért „gyémántdiplomával” tüntetett ki, a színház egykor ünnepelt Bartókija volt. A ma is aktív Kálmán Oszkár, Farkas Sándor, Závodszky Zoltán és Halmos János is megjelent a többi örökös tag társaságában. A régi pályatársakat a színház mai vezető művészei üdvözölték Székely Mihállyal és Palló Imrével az élen. A zenekari tagok között ott volt Romagnáli Ferenc tanár, skürtművész és Mosshammer Ottó, a nagymúltú híres hárfaművész, aki ugyancsak túl van a nyolcvanon. Nem feledkeztek meg a színház egyik legrégibb tagjáról, Pogatscher Lajos főpénztárosról sem, aki egyhuzamban 53 éve tagja a színháznak... A nemrégiben lezajlott velencei zenei fesztiválon több magyar bemutatóra került sor. A megnyitó hangverseny műsorát a »Fenice« színházban kizárólag Bartók műveiből állították össze. Sorra került a Bartók Concerto és a III. zongoraverseny, Kentner Lajos közreműködésével, Sergiu Celibadache vezényletével. Az egyik kamaraesten bemutatták Lajtha László »öt este Erdélyben« című hegedűtrióját a »Tr« Redditi« olasz kamaraegyüttes előadásában. Bernáth Aurél »Párbaj« című, múlt számunkban megjelent karcolatának illusztrációját Reich Károly készítette. Szigligeti Ede A bajusz című bohózatából énekes vígjáték készült a Blaha Lujza Színház számára. Az új szöveg Tabi László munkája. Az új darab zenéjét Erdődy János verseire Vistár Ottó fizorozta OKTÓBER 10-ÉN, vasárnap este Elek községben bensőséges ünnepség keretében adta át a Kiadói Főigazgatóság képviselője a főigazgatóság ajándékát Békés megye dolgozói számára: nagymennyiségű román szépirodalmi művet. A művek között román klasszikusok és magyar művek román kiadásai is szerepelnek. KODÁLY ZOLTÁNNAK több új műve jelenik meg a közeljövőiben: Kis háromé szólamos kórusok (triómiáik), a különlegesen érdekes Epigrammák: 9—10 darab, énekre vagy teleszósszerinti hangszerre, zongorakísérettel (»...legjobban jár Velük, aki maga kíséri énekét« — írja Kodály a mű előszavában), végül nyolc kis duett, szoprán és tenor hangra, zongorakísérettel. Ez utóbbi a »Bicunda Hungarica« egyes darabjaiból készült. Külön érdekessége a műnek a Kodálynál máskor oly ritka Ajánlás: »Báthy Annának és Rosier Endrének, az értelmi szerzőknek.« SCHUMAN, a nagy német zeneszerző leszármazottai 10 milió dollár kártérítést követelnek a Metro Goldwyn Mayer amerikai filmtársaságtól azon a címen, hogy a »Szerelem dala« című film a nagy német zeneköltő életét hamis színben tünteti fel.KESZTHELYEN felelevenítik a Helikon, az első magyar írói csoportosulás hagyományait. A régi Helikon-emlékművön táblát helyeznek el, táblával jelölik meg azokat a fákat, amelyeket a régi helikoni ünnepélyek során az írók — így Berzsenyi, Csokonai, Kisfaludy és mások — tiszteletére ültettek. Emléktáblát helyeznek el Nagy Ignácnak, a haladó magyar újságírónak keszthelyi házán.E héten megalakul a Keszthelyi Irócsoport is, amely több irodalmi estet rendez Veszprém megyében. D. Gy. Szeged. Sz. B„ Orosházára "küldött üzenetünket kifogásolja. Valóban, félreérthető szerkesztői üzenetszptőnek az a mondata, hogy »Békés radios költségén 17 ilyen zeneiskolát tarthatnának fenn másutt.« Ugyanis nem »ilyen« iskolát, mint a békés tarhosi zenei gimnázium, tehát nem szakiskolát, hanem 17 zeneiskolát. Észrevételét köszönjük. »Szabadsághegy 18« jeligére üzenjük. Az »Élet és irodalom« pályázatra beküldött pályaművek értékelése folyamatban van, november 7-i számunkban kerül nyilvánosságra. A nem közölt pályázatok is esélyesek a kitűzött díjakra, mert a közlés nem azonos a bíráló bizottság döntésével. A díjnyertesek nevét vagy jeligéjét ugyancsak november 7-i számunkban közöljük. Akik jelige alatt küldték be pályázatukat és nyertek, azokat kérjük, hogy nevüket és pontos címüket majd küldjék be a szerkesztőségbe, hogy a díjat számukra megküldhessük. K. B. KISPEST, VÖRÖSHADSEREG-ÚTJA 58., a »Säckingeul trombitás« című opera szerzője, Nessler Viktor élettörténete felől érdeklődik, és felveti: »Miért nem adja elő az Opera Verdi: »Attila« című művét és Gounodnak nincs-e más előadható operája, mint a Faust?« KOSZTOLÁNYI DEZSŐ válogatott novelláinak terjedelmes kötete jelenik meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál. A válogatás Rég Pál munkája. Kosztolányi ismert novelláinak legjavát tartalmazza ez a kötet és egy elfelejtett novellát is, amely csak a Nyugatban látott napvilágot, a 20-as években. Címe: »Chmel Arisztid«, hőse egy tehetségtelen, szorgalmas író. A Kosztolányitól tetthez Kardos László írt előszót és Csernus Tibor fiatal festőművész rajzolt igen jól sikerült illusztrációkat. A FIDELIO — MIKROHANGLEMEZRŐL. Beethoven Fidelio cmű operáját mikrobarázdás hanglemezre vették fel Furtwängler vezényletével és a Bécsi Állami Operaház énekeseinek közreműködésével. A Fideliot a Kodály Zoltán kultúrotthon mutatja be október 30-án, este fél 8 órakor az árvízkárosultak javára. A mikrohanglemez - bemutató előtt Szabolcsi Bence Kossuth-díjas zenetudós mond bevezetőt.A MISKOLC FELSZABADULÁSÁNAK tizedik évfordulójára nagyszabású kiállítást rendeznek a várasban.) A megye képzőművészei egymásután fejezik be megyéjük történelmi emlékeiről szóló alkotásaikat, Így többek között Seres János festőművész »Hegyaljai felkelés« és »Földosztás« című munkájával készül az évfordulóra. Lukovszky László festőművész »Diósgyőr 1944« című kompozíciója pedig azt az izgalmas eseményt örökíti meg, amikor a munkások kiverték a gyárból a hadianyagtermelés meggyorsítását követelő nyilas banditákat. Nessler Viktor (1841—1890) lipcsei kórusvezető és színházi karnagy volt. Operái a maguk korában igen népszerűek voltak, köztük is leginkább a »Säckingeni trombitás« című, melyet Scheffel költeménye nyomán írt. Művei azóta a feledés homályába vesztek, neve ma már csak zenetörténeti adat. Sajnálatos módon ugyanez a sors érte Verdi fiatalkori operáit is. Pedig ezek a művek megérdemelnék a feltámasztást. Ezek az operák — s köztük az »Attila« is — a kor nagy politikai eszméjét, az olasz egység és szabadság gondolatát szolgálták. Sőt, előadásaik minden alkalommal hazafias és politikai tüntetésekké váltak. Az eszmét mind a zene harsány Induló-ritmusaival, mind a szövegkönyv politikailag fontos célzásaival egyaránt kidomborította. Éppen az »Attila« bemutatójáról maradt fenn egy tudósítás arról, hogyan fogadta az olasz közönség ezt a tendenciát. A hódító Attilával szembenálló római fővezérnek erre a szavaira: »Legyen tiéd az egész világ, de Itália a miénk!« — a nézők olyan tombold ünneplésben törtek ki, hogy az előadást csak hosszú szünet után lehetett folytatni. Azóta a darabok élő politikai mondanivalója elavult, s zenéjük sem üti meg a későbbi nagy Verdi-operák színvonalát. Ezért került le a műsorról pl. az »Attila« is. Charles Gounod a »Faust«-on kívül még is más operát is írt, de ezek — a »Rómeó és Júlia«, valamint a »Mireille« kivételével — igen hamar letűntek. Gounod inkább Kral, mint drámai egyéniség volt, s ezért nem tudott az operaszínpadon meggyökerezni. Faustját is főleg a Ural jelenetek szépsége tartotta fenn. Sixketkmeot ügettetek SZEMLÉR MIHÁLY, a szabadságharc idején élt, ismert történeti és tájfestő hagyatékának feltárása közben, eddig ismeretlen karikatúrákra bukkant B. Supka Magdolna. A rajzok a szatíra görbetükrével ábrázolják a Belváros akkori jellegzetes figuráit Mikszáth Kálmán háza Horpácson Horpács egyike Nógrád megye legkisebb községeinek, Nagyoroszi szomszédságában. A völgykatlanban fekvő szép kis községet messziről a Börzsöny-hegység koszorúja veszi körül. Ebben a falusban kapott Mikszáth 1807-ben nemzeti ajándékképen tártokot, kisebb terjedelmű erdeje pedig a közeli Börzsönyben volt. A falu közepén egy görögös homlokzatú kis kastélyt is építtetett magának. Ide szereti vonulni családostul nyaranta. A házat szép virágoskert s néhány holdnyi gyümölcsös vette körül. A falu népe megszerette Miiikszáthékot, az író is, a felesége is csaknem mindenkit ismertek a községben s nem akadt sem felnőtt, sem iskolásgyerek, akivel szívesen el ne beszélgettek volna. A ház szinte kikönyököl az utcára, barátságosan, olyan emberi közelségben, mint amilyen közelségben az író és felesége, a »nagyasszony« élt Horpács palóc népével. Ez a kastély azonban lassanként romosodik-omladozik. Kertje csupa gyom, szemét. Igaz, hogy a balassagyarmati Palóc Múzeum ez év tavaszán a kastély két termét berendezte afféle fiók-Misőszáthmúzeumnak, bizonyos, hogy a megnyitás idején tiszta, takaros is volt a ház s a múzeum két szobája, azóta azonban nem törődött vele senki, a múzeumot ellepi a por, takarítva nincsen s legfeljebb szívességből nyitják ki az ottlakók. Helyes az is, hogy a volt Mikszáth -kastély két oldalsó szobájából kultúrtermet építettek, de maga a kultúrterem elhanyagolt színpadával, farsang óta ott himbálódzó papírszalagjaival, rendetlenségével egyáltalán nem méltó Mikszáth emlékéhez. Úgy látszik, a megnyitás után a múzeumot is, a kultúrtermet is a községi tanács rögtön átadta sizenyészetnek. A közöny s nemtörődömség veszi körül mind a múzeumot, mind a házat, mind egész parkját. A múzeumnak hivatalos őre nincs, még fizetett takarítója sem. A látogatókönyv tele van csodálkozó bejegyzésekke: hogyan lehet a Mikszáthemlékeket így elhanyagolni. A látogatókönyv szerint pedig nagyon sokan zarándokolnak el Horpácsra, hogy Mikszáth emlékének áldozzanak s a Balassi Bálint születésének 400. évfordulója alkalmával a költő verseiből idézünk. a) Búcsúének kedveséhez. (Vizez. 1944.. függ. 15., 1. sz.) b) Ugyanezen költeményből. (Függ. 33., 21. sz.) c) A Katona-énekben így nevezi a vitézek harci ménjeit. (Függ. 23. sz.) VÍZSZINTES. 16. Deák ..... Lajos, magyar népi festő (1850—1984). 17. Bánk bén királyinak neve. 18. Becézett női név. 19. Csomó. 20. Jóért fegyver. 22. Eldug. 24. Oktatási anyag. 25. Esetlen sor! 26. Színművésznőnk (Mária). 27. Idegen férfinév. 29. Német helyeslés. 30. Operaénekesnőnk (Magda). 32. Mézes-mázos. 34. Kövér ember tréfás neve. 36. AZ ENSZ Idegen neve. 37. Ismeretlen névjele. 38. Szoros köteléketmegbont. 39. A következő sorból való fordítva. 41. íz,lekvár. 42. Az Okos Mackó mondja a rádióban. .44. Okhatározó kötőszó. 46. Információt szerez. 50. Véredény, ütőér. 53. A 29. sz. magyarul. 54. Vajon odaforr? 57. Így mozog a zászló. 68. Fipszíton! 59. Súlyos sérülést okoz. 61. (A legelső kettősben.) 63. O. Y. 64. Idegen férfinév. 66. Százas — leírva. 67. EEI. 68. Nem élő. FÜGGŐLEGES. 2. Sztálin-díjas zongoraművész, akinálunk is vendégszerepelt. 3. Az 57. sz. mássalhangzói. 4. Ellentétes szó. 5. Hatalmas vihar. 6. Személyedre. 7.Női név. 8. Római 460. 9. Távozási út megjelölése. 10. Egyszorba, vagy mögé, esetleg oldalt sb. II. Régi. ősz. 12. Germanium vegyjele. 13. VLT. 14. Délvidéki örökzöld növény. 26. Háziállat. 28. S. P. 31. Japán Játék. 33. Bús. 35. A 11. sz. ellentéte. 37. Réseeszag. 40. KIM. 42. Jelen nap nagyobb lesz. 43. Arra mondhatjuk, aki a kelleténél több szeszes italt fogyasztott. 44. Nagy csaták színhelye volt Franciaországban, mindkét világháborúban. 45. Schiller egyik hőse. 47. Nemcsak ekképpen. 48. Mint 4. sz. 51. Helyrag. 52. Várpalota egyik »nagy palóc« szellemét keressék a fák, virágok között. A házat körülvevő kert még felhanyagoltabb, mint maga a Mikszáth -ház. A termelőszövetkezet, amely ott részben helyet kapott, nem gondol sem a kerttel, sem a gazdasági épületekkel: még az országútira néző kerítés nagy vaskapuját is kiemelte, hogy könnyebben férjenek be a trágyás szekerek. A múzeum ablakai előtt géproncsok, horpadt benzineshordók hevernek, a kastély körül baromfiudvar, disznóól és szemét. Holott ugyancsak az udvarban egy óvoda s napközt otthon is van. A falu népe tiszteli, szereti, olvassa Mikszáthot. Üdvös lenne azonban, ha maga a »hivatalos község« is vállalna ebből a szeretetből valamit s nem hagyná tönkremenni a Mikszáth-hagyatékot. S ugyanakkor Nógrád megye tanácsának illetékes szervei is átpillantanának Horpácsra s időnként legalább egy seprőt és egy porrongyot tanácsolnának a takarítók kezeügyébe, rendbeszednék a házat, a múzeumot és száműznék a szemétdombot Mikszáth ablakai alól... (sz. v.) kerülete. 65. AM a fehérben és a feketében egyforma. 56. R. O. 6. Dunántúli csatorna. 62. Olaj Idegen nyelven. 65. Ellentétes kötőszó fordítottja. 68. U. V. Beküldendő a három Baiasel-idézet legkésőbb október 25-ig. A cím mellé írjuk: »Rejtvény«. Október 3-i rejtvényünk megfejtése: Jonathan Wild, Párizs bukása Veres Péter, Hóviharban, I Hős Béla Verébdűlő, Könyvet nyertek: Horváth Miklósné, Somogybánya; Parkas Gusztáv Hegyfalu; Kisgyörgy Erzsébet, Zalalövő; Szenes Zsuzsa, Bpest; Szántó József,Bpest. A nyereményeket postán küldjük el. A MŰVELT NÉP KERESZTREJTVÉNYE Csak egy fa őrzi a Mikszáth-ház bedőlt kapuját és a gyomverte kerítést... KULTURÁLIS HETILAP Megjelenik minden vasárnap A szerkesztőbizottság elnöke: DARVAS JÓZSEF A kiadásért felel: a Lapkiadó Vállalat igazgatója. Szerkesztőség: Budapest, VII., Lenin-krt. »—II., 1. emelet. Telefon: 421-77, 220- 883, 221-285. Kiadóhivatal: Budapest, Lenin-körút 9—II. Tel.: 221- 285, 221-293. Terjeszti: Posta Központi Hírlap Iroda V. Budapest, V., József nádor-tér I. sz. Telefon: 180-850. Személyes ügyfélszolgálat: V., József nádor-tér I. Telefon: 183-022. Egyéni előfizetők csekkszámlaszáma: 61.068. Közilleti előfizetők csekkszámlaszáma: 01.066. Előfizetési ár: egy évre 48.—, fél évre 24.—, negyedévre 12.— egy hóra 4.—Ft 2544500. Athenaeum mélynyomása 32.710 pld. (F. v. Soproni Béla)