Művészet, 1960 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1960 / 1. szám
PRO MEMORIA Január 2-án 81 éves korában hunyt el Tamás Henrik műgyűjtő, a modern magyar művészet nagy barátja. Pár héttel később, február 10-én követte őt hű hitvese és munkatársa, Balogh Júlia. Kiállító intézményük, a „Tamás Galéria” 15 éven át a haladó magyar művészet fóruma, a fiatal, tehetséges művészek bemutatkozó helye volt. Az első kiállítást 1928-ban, Egry József és Medgyessy Ferenc műveiből rendezték, majd sorra következtek : Szobotka Imre, Kmetty János, Derkovits Gyula, Márffy Ödön, Gráber Margit, Szőnyi István, Beck Ö. Fülöp, Berény Róbert, Martyn Ferenc, Kovács Margit, Bene Géza és sokan mások, a legkiválóbb fiatal művészek. 1944-ig, 15 év leforgása alatt 155 kiállítás nyílt meg a Tamás Galériában, valamennyi Tamás Henrik és felesége ízléses, műértő rendezésében. A nagy műbarát élete alkonyán gondoskodott értékes műgyűjteménye, legkedvesebb festői: Rudnay Gyula, Mednyánszky László, Koszta József kitűnő alkotásainak méltó elhelyezéséről. Nemzeti érdekű magángyűjteményét a pécsi Janus Pannonius Múzeumnak ajánlotta fel s így a nagy műgonddal, sok szeretettel összeválogatott gyűjtemény közkinccsé vált, megőrizve az utókor számára Tamás Henrik és Balogh Júlia emlékét. • Ugyancsak januárban hunyt el Boromisza Tibor festőművész 80 éves korában. Szobrásznak indult, de mégis a festészetet választotta. Nagybányán kezdte meg tanulmányait 1905-ben és Párizsban fejezte be. Közben ellátogatott Münchenbe és Rómába is. Itthon bejárta az egész országot. A budapesti kiállításokon 1906-tól szerepelt olaj- és aquarell festményeivel. Hortobágyi képeivel és ízes balatoni tájaival tette ismertté nevét. Állami intézményeink a felszabadulás után több képét megvásárolták. Utolsó éveit Szentendrén töltötte csendes visszavonultságban. Ott is temették el. * Januárban temették el Szekszárdon Czencz János festőművészt. Élete utolsó napjáig dolgozott házai műtermében. Több hazai és külföldi díjat nyert, Szekszárdon három évvel ezelőtt, 70-ik születésnapja alkalmából rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást, legutóbb pedig a Hazafias Népfront Pécsett állította ki az idős művész legszebb képeit. ★ Napilapjaink mély együttérzéssel tudósították az olvasóközönséget januárban arról, hogy az ismert és igen tehetséges Sándor Károly rajzolóművész 45 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Sándor Károly pályafutása a felszabadulás után bontakozott ki. Egyéni hangú, pártos szellemű, kedves, csípős rajzai, amelyek napról napra megjelentek az újságokban, kiállításokon is sikert arattak, több kiadványban napvilágot láttak. ★ Halápy János festőművészt február 18-án temették el a Farkasréti-temetőben. A művésznek, aki balatoni képeivel nagy elismerést nyert a múlt év végén a Fényes Adolf-teremben bemutatott kiállításán, szívbaja okozta korai halálát. Március 4-én, 70 éves korában elhunyt Bacher Béla művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum tudományos titkára. Jogi végzettséggel került múzeumi munkaterületre, 1952-ben szerezte meg a muzeológiai oklevelet is. Az orosz és a szovjet képzőművészet ismertetése és népszerűsítése volt munkásságának egyik legeredményesebb része, ő gyűjtötte, rendszerezte és közleményekként szerkesztette a Szépművészeti Múzeum művészettörténeti dokumentációját. 1954-ben könyve jelent meg Verescsaginról. A Szépművészeti Múzeum 1906—1956 c. könyvet együtt szerkesztette Pogány Ö. Gáborral s a múzeum történetéről szóló részt írta benne. Nyedosivin Művészelméleti tanulmányok c. munkájához összeállította a magyarra fordított szovjet művészettörténeti irodalom bibliográfiáját, bevezető tanulmánnyal látta el és szerkesztette Sztaszov „Orosz művészet” c. 1955-ben magyar nyelven megjelent könyvét, fordította Kaufman „A szovjet tematikus festészet 1917-től 1941-ig” c. művét. A Szépművészeti Múzeum Közleményeiben, a Természet és Társadalomban, Szabad Művészetben, a Képzőművészeti és Iparművészeti Tudósítóban több értékes cikke jelent meg. Legutóbb Bacher Béla rendezte a Szépművészeti Múzeum Modern Szobor-kiállítását. A kiállításnak igen nagy közönségsikere volt, az ő általa összeállított katalógus három kiadásban jelent meg. Bacher Bélában szorgos munkáját vesztette el a magyar művészettörténet, s olyan kutatót, aki egyéni érdeklődése és meggyőződése alapján céljának tekintette a szovjet művészet hazai megismertetését. Az idei könyvnapon megjelent Orosz szobrászat c. könyve, amelynek kiadását már nem érhette meg, emlékeztető záróakkordja tevékeny és hasznos munkásságának.