Művészet, 1966 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1966 / 8. szám

BARTHA ÁGNES ÖTVÖSMŰVÉSZ A zománc, a „fémek virága”, már az időszámításunk előtti évszá­zadokban is magas művészi fokon művelt díszítési mód volt hazánk területén. Sok és sokfelől származó lelet vall arra, hogy az itt leigá­­zott népektől átvették a római megszállók a zománcozott ékszerek, ruhadíszek sajátos divatját, s még a népvándorlás korából is gazdag tárgyi emlékek bizonyítják: a folyamatos előszeretet e földön tovább élt a zománccal színezett fémművek viselete iránt. A magyar zománc az egész középkoron át megbecsült érték volt, s nem egy alkotását ma is világviszonylatban kiválóként tarthatjuk számon. Kialakult egy sajátosan képzett formája, mely úrihímzé­seinkhez teszi hasonlóvá — gondoljunk csak a pozsonyi ferences templom sodronyzománcos virágdíszére! Emlékeztetni szeretnénk az ún. erdélyi zománc XVI., XVII. századi remekeire is, melyek a kor faragásaival, textildíszítéseivel teljes összhangban bontakoztat­ják ki a vonalvezetésben keleties és mégis kifinomultan nyugati ízlésű tárgyakat. A Habsburg-elnyomás idején szinte elsorvadt ez a nemes művészeti ág, s bár a XIX. század végétől az első világháborúig új erőre látszik kapni, de azóta, napjainkig, csak elvétve akad ötvös, aki erre a minuciózus munkára gyakran vállalkozna. Különös örömmel kell hát fogadnunk Bartha Ágnest, kiváló fes­tőnk, Bartha László leányát, aki életét tette fel a zománcműves­­ségre. Már első munkái egyéni ízű kvalitásokat mutatnak. A későbbi évek döntik el, hogy kedvesen naiv szemléletét, mely derék mester­ségbeli tudással párosul, meg tudja-e tartani, de amit néhány éves munkássága teremtett, az igen figyelemre méltó. Festőművész család gyermekeként a színek megragadásának bűvöletében nőtt fel. Törékeny fizikuma voltaképpen nem teszi alkalmassá a fémek nagy erőt kívánó megmunkálására, de makacs természete azt kívánja, hogy legyőzhesse a legyőzhetetlennek látszó anyagot. Középkori művesek alázatával és türelmével válik úrrá a fémen, melyre minden titkos álmát rávetíti. És ezek az álmok a világot teljes, élő színekben pompázó nagy csodának mutatják. Ritkán megy el műhelyéből, de a házból kilépve úgy ámul el a dolgokon, hogy egy­szeriben képpé állnak össze. Utazásokként egy-egy film nyitja meg számára a távoli vidékeket, s a látottak átkomponálódnak ragyogó kis tájaivá, melyek sehol sincsenek, de színes házaik, egymás fölé nyúló fáik, lankás dombjaik és meredek hegyeik, csodás formájú hajókat ringató vizeik valamennyiünk számára ismerősek, valahon­nan mesét hallgató korunkból. Ékszerkészítéssel kezdte az ötvösséget, s az elvont, mértani for­mák, a tüzes színek csak későbbi érésének fázisában rendeződtek nemes formájú vázákon klasszikus egyszerűséggel megjelenített alakokká, faliképekre, szelencékre álmodott tájakká, vagy sajátos fémkeretben lebegő ábrázolásokká. Ékszerei azonban sohasem bí­rsuk, mert sokszorosíthatatlan egyedi alkotások. Kompozíciós kész­ség, átgondoltság, formák és színek kiérlelt harmóniája jellemzi va­lamennyit. Egyik fali díszén sínek felett lebegő, gyermekrajzi egyszerűséggel és színezéssel ábrázolt vonat száguld titokzatos, drágakőszerű sze­maforok izgalmas útján. A fölényes tudás eleganciájával megmunkált, édes mohósággal kifejezett utazási vágynak megható, egész fiatalsá­gunk lázas világot-látni akarását sommásan kifejező műve mintegy összefoglalója és indítója műveinek. Ebből a lebegő vonatból lát­szanak az emberek és tájak olyan varázslatosnak, ahogy látszaniuk kellene, ha friss szemmel látnánk őket, mi valamennyien. Bartha Ágnesnek az az ereje, hogy hű az álmaihoz. Sok fiatal ipar­művészünk az olcsó siker, a pénz hajszolása közben elfelejti, hogy milyen célokkal is indult. Ez a művész, ha kell, megelégszik kevéssé jövedelmező munkával, mert magasabb keresetért sem stúdiumai szünetelésére, sem igényességének abbahagyására nem kapható. Befelé forduló élete, választott szakágára összpontosított szem­lélete, az anyag fürkészésére fordított szívós munkája Ferenczy Noémi szellemével mutat rokonságot. Nagyon reméljük, hogy zománcművesünk a jövőben olyanná teljesedik, amilyennek sokat ígérő indulása alapján várhatjuk. Nagy erkölcsi ereje, mely egyéni látásmódjával párosul, úgy véljük, biztosítéka lesz sikeres pályájának. D. . ~ r J Révesz Zsuzsa Falikép - Peinture murale - CmeHHaH deKopaqun

Next