Művészet, 1978 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1978 / 7. szám

A könyv bűvöletében BÉKÉS MEGYE NYOMDATÖRTÉNETÉHEZ Azok, akik a XX. század eleje óta figyelem­mel kísérték a magyar kulturális élet esemé­nyeit, két vidéki nyomdászkiadó nevére figyelhettek fel. Az egyik Kner Imre volt (édesapja, Kner Izidor Gyomén alapított nyomdát, a múlt század végén), a másik a békéscsabai Tevan Andor (az ő nyomdá­ját is az édesapja, Tevan Adolf alapította, századunk elején). Nyomdaműhelyeiket je­lentős kulturális tényezővé fejlesztették. A világszerte ismert könyvművész, Kner Imre egyenletesen magas színvonalú ti­pográfiai tevékenységével szemben Tevan tipográfiai alkotásainak nívója ingadozóbb volt, viszont gyorsan bekapcsolódott a hazai irodalom áramlatába, s élete végén két könyvével (Heltai fabuláivá és Anatole France Nyársforgató Jakab\as­ a\) az ő könyv­csináló művészete is elérte a világszínvona­lat. Kner Imre, a magyar tipográfia XX. századi mestere .....Nem foglalkoztam a grafikával és a művészetek­kel általában. Csak kerestem magam körül a szépet, a nagyot és az ideálisat. És a nem sok érték közül, ami nekünk, magyaroknak megmaradt, Knerék az elsők között állanak. Ha nem is tud róla mindenki. Majd fogja tudni mindenki... Hiszen Önök voltak a mi grafikánk, de iparművészetünk egyik ágában is az erjesztő kovász. Ahogy Ön nevezte, Önök voltak a magvetők. És a mag - úgy látom - termékeny talajra hullott. Az Önök munkássága óta néznek az emberek és a szakemberek elsősorban a könyv for­májára is." (Rothbard Jenő levele Kner Imrének, 1932.) „Az ezerkilencszáztizenhat évtől... igye­keztünk a műveket olyan kiállításban meg­jelentetni, hogy azok teljesen egyenértékűek legyenek nyomdai és művészeti szempont­ból a kor külföldi kiadványaival, de amellett meglegyen az összhang a kiállítás és a tartalom stílusa között" - írta visszaemléke­zéseiben Kner Izidor, a világhírű gyomai nyomdaműhely alapítója. S ettől kezdve több mint három évtizeden át Knerék mű­helyéből kerülnek ki azok a magyar köny­vek, amelyek évtizedek múltán is időtállóan színvonalas könyvművészeti alkotásoknak nevezhetők. Kner Imre, az alapító fia (1890-ben szü­letett, a könyvnyomtatás mesterségét atyja gyomai műhelyében tanulta, majd tudását Lipcsében tökéletesítette) 1915-től önállóan irányította a Kner officina könyvkiadói te­vékenységét. Kivételes képességekkel meg­áldott nyomdász volt. Sajátos képviselője a kutató, fejlődő, teremtő szellemnek, annak a típusnak, amelyet a franciák oly találóan „chercheur"-nek neveznek. A tipográfiáról és a könyvművészetről szóló összegyűjtött tanulmányai 1957-ben jelentek meg először; ezekből is felmérhet­jük, hogy és miféle eszközökkel jutott el Kner Imre - a nagy európai könyvművészek­kel egyidőben (s azokénál sokszor maga­sabb színvonalon is) - a teremtő, alkotó erőnek arra a magaslatára, amelyet az általa gondozott könyvek és írásai tanúsítanak. Az első világháború után kialakuló európai könyvművészetnek célkitűzése volt, hogy a szép könyv a szerkesztő, az illusztrátor, a nyomdász, a könyvkötő harmonikus együtt­működése eredményeképpen jöjjön létre. A könyvművészetnek ez az újjászületése kapcsolatban volt William Morris és köve­tőinek - a múlt század végén bontakozó - mozgalmával, amely hazánkban is éreztette hatását. A századfordulót követő esztendők­ben a pesti és a vidéki officinák, főképpen Kner Imre és a békéscsabai Tevan Andor s a velük együttműködő nyomdászok, grafi­kusok s könyvkötők lelkes apostolaivá lettek a magyar könyvművészet ügyének. A magyar népművészet formai elemeinek az iparművészet, a könyvművészet egészébe illesztése nagy részben Kozma Lajos építő­iparművész és grafikus érdeme. Művészete nemzeti (egyúttal európai) és konstruktív jellegénél fogva követőkre akadt. Mellette Kner Imre, Kner Albert, Lukáts Kató, Csabai Ékes Lajos, Végh Gusztáv és mások is sok újat és egyénit alkottak. Kner Imrét hosszú évek barátsága és együttműködése fűzte Kozma Lajoshoz. 1920 karácsonyán Király György irodalom­­történésszel hármasban összeállítják, meg­tervezik a Három csepke könyv-et, az új magyar könyvművészet és tipográfiai forma­alkotás szépséges gyöngyszemét. Kner könyveinek ornamentikáját, illuszt­rációit általában más művészek szolgáltat­ták, de ezek eggyéépítése az ő műve. Kner Imre - mint a jeles tipográfusok min­denkor - a könyv mérnöke volt. Három év­tizeden át Európa legkiválóbb könyvművé­szeként ismerték, de nekünk, magyaroknak ennél is több. Ő az, aki megteremtette ÉJFÉL MAGYAR ÍRÓK MISZTIKUS NOVELLÁI A NOVELLÁKAT BÁLINT ALADÁR GYŰJTÖTTE ÖSSZE GYOMA 1917 KNER IZIDOR KIADÁSA LILLA ANAKREONI DALOK * ÓDÁK MAROSVÁSÁRHELYI GON­DOLATOK * A LÉLEK HALHATATLANSÁGA DOROTTYA OES&­ ANTHOLOGIA CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY KÖLTEMÉNYEIBŐL KI -----------------------­G­Y­O­M­Á­N­KNER IZIDOR KÖLTSÉGÉN ÉS BETŰIVEL 19­2­1. RÉGI HÁZAK ELFAKULT ÍRÁSOK + RAJZOK A MAGYAR MÚLTBÓL + ÍRTA SACELLÁRY PÁL Budapest, i­g­a­z Rózsavölgyi és Társa kiadása

Next