Művészet, 1985 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 2. szám
Kitekintés helyzetét ellenpontozva erősíti a mellé állított hatalmas méhkas, amely egyforma magas a kutyával, és amelynek zsilipszerű kijárata és tatár sisakokat idéző fa csúcsa szintén velünk szemez. Egymásmellettiségük érthetetlenségét feledteti a gesztus azonossága. Még a Kleberg szeme köré festett karika sem zavar, annyira vonzó a kutya mellső lábainak és a kas támasztóléceinek összevetése, a nyakörvön lógó pedigré és a kép felső része felé mutató facsúcs játékossága. Ha a kutya lábát és a méhkas alját nézem, egy elhagyott padláson érzem magam. Azt sejtetik a széthullt szalmaszálak és a megállapíthatatlan állagú, zöldes talaj. A Kleberg háta mögötti keresztforma, azonban egy polgári könyvszekrény alja. A polcon agyonolvasott, bőrkötésű könyvek, sehol egy paperback. A szerzők közül csak John Fowles - egy újabb meglepetés nevét lehet tisztán elolvasni, a többi címtöredék régi típusú, latinos műveltséget és a polgári lakásokban szokásos, antologikus sorozatok darabjait sejteti. Hogy kerül a kas a kutya mellé és a padlásra könyvespolc? Miért néz velünk egy állat és egy tárgy farkasszemet, és miért a részletek fotósokat megszégyenítő precizitása, ha a festmény egésze irreális? Ezek után az sem lenne meglepő, ha Kleberg valóban kiugrana a képből, vagy a méhkas leemelné a háta mögül a Fowles-kötetet, és visszakeresné, hogy előző este hol hagyta abba az olvasást. Egyáltalán, hol lehet a megfestett helyszín? Hogyan kerülhettek a hatvanas évtized és az azt követő évek tipikusan urbánus stílusjegyei egy vidéki életérzést sugárzó képbe? Ki lehet mindezek után Jarmie Wyeth? James Browning (Jamie) Wyeth 1946. július 6-án született, a festő Andrew Wyeth kisebbik fiaként. Apját a század egyik legjelentősebb amerikai festőjeként tartják számon, és Jamie tőle örökölte a különlegesen tárgyszerű, hideg fehér színek használatát. Nagyapja, N. C. Wyeth, híres illusztrátor, egyes kiadványok szerint az első rendszeres publikáló újságillusztrátor az Egyesült Államokban. Mint ahogy más kiadványok és szakkönyvek az első amerikai festődinasztiaként jelölik a Wyeth família tevékenységét. Tény, hogy Jamie hatodik osztályos korában éppen úgy kimaradt az iskolából, és magántanárnál folytatta tanulmányait, mint korábban édesapja. Állandó olvasmányait Robin Hood kalandjai és Stevenson Kincses szigete jelentették, azok a kiadások, amelyeket nagyapja illusztrált. A könyvek hatására ő is készített csatázó lovagvázlatokat papírra, tussal. 1958-ban nagynénje, Carolyn Wyeth, ismert festő elkezdte Jamie rendszeres képzését a nagypapa régi műtermében. Minden délután négy órán keresztül csendéletet készítettek szénnel, miután Jamie-t már három óra hosszat kínozta a házitanító. Később Andrew Wyeth is foglalkozott vele három évig, majd Jamie New Yorkba költözött, hogy a saját lábára álljon. Az egyik nagy kórház hullakamrájába járt, hogy bővítse anatómiai ismereteit. 1963-tól kezdtek művei megjelenni a galériákban, majd 1965-ben megfestette Sorköteles (Draft Age) című képét, 1967- ben pedig egy posztumusz portrét Kennedy elnökről, amelyekkel befutott. Alig múlt húszéves, amikor megtarthatta első nagy kiállítását a New York-i Knoedler Galériában. 1967-ben, egy évvel a New York-i pop art korszak csúcsát jelentő 1965-66- os periódus után, és egy évvel a New York-i pop-éra lezárásaként jelölt utolsó nagy év, 1968 előtt. A Sorköteles olajfestmény, és modellje a hatvanas évek vinyl (műanyag) kultúrájának egy tipikus képviselője teljes ,,harci" díszben: szép, fiatal férfi, meztelen felsőtestére vett bőrdzsekiben, bőrkesztyűben. Szemén, az akkor divatos, fekete napszemüveggel, amely vékonyságával a vakszemüveget illusztrálta, és a két sötét üveg által közrefogott orr háromszögének meghosszabbításaként meglátjuk, a hidrogénnel bemosott haj mesterséges vörösesszőkeségét. Az egész kép fekete, amelyből kivilágít a férfi sebezhető húsa és a napszemüvegen megcsillanó fények. A dzseki cipzárjáról lógó biztosítótű - utólag - a Kleberg nyakában lógó pedigrére emlékeztet. A kép döntött perspektívája a férfi testtartásának eredménye, amelyet ellensúlyozni próbál a felemelt fej, a csípőn tartott kéz és a billogszerű biztosítótű. A bátortalan gesztust kioltja a sötét szemüveg és a haj mesterséges színe. Mindkettő gyengeségről, rejtőzködésről tanúskodik. Ez a 2 1 Jamie Wyeth: Kleberg, olaj, vászon, 76,8x107,3 cm, 1984 2 Jamie Wyeth: A sorköteles, olaj, vászon, 80x76 cm, 1965 54