Művészet, 1988 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 2. szám

DOKUMENTUM A preraffaelitákat idéző nosztalgikus múltbafordulás, a regényes középkorimádat is megfogalmazódik munkáin: egyik vízfestékkel színezett (aranyat is használt), befejezet­len, gótikus ívű (keretbe foglalt) tusrajzán ablakon kinéző nőalakot látunk (Középkor). Kádár Lívia grafikája mind témáit, mind erős dekorativi­­tását tekintve a posztszecesszióba tartozik. A képet a síkba teríti, legfeljebb vonalperspektívát alkalmaz. A térbeliség hatását a minimumra csökkenti, a felületet dekoratív must­rával írja tele. A vonalvezetés letisztult geometriája ugyan­akkor a húszas évek jegyeit is magán viseli. A szimbólumvi­lág, a mesehangulat, az áhitatos művészetvallás a gödöl­­lőiekhez vezet vissza, elsősorban testvére, Mihály Rezső grafikájával rokon. Formailag a bécsi szecesszió feszes szer­keze­tességét képviselő Kozma Lajoshoz áll közel. A fény, mint említettük, főszereplője műveinek. Kezdet­ben stilizáltan, vonalakkal, később a fekete és fehér éles ellentétével jeleníti meg a fényt. Kádár Lívia - a (The) Studio cikkírója szerint - a schwedenborgi belső fény, a szeretet kisugárzásának megfogalmazója. A bensőségessé tevés esz­köze a kis méret is, a miniatúrákat idéző precíz aprólékos­ság, a gondosan megmunkált motívumokba rejtett szimbo­likus üzenet. Figurái átszellemült, szinte testetlen lények. Hajuk, ruhájuk hosszan leomló dekoratív vonalba fogott. A férfi és a női alakok alig válnak el egymástól, Gustave Moreau androgénjainak késői utódai. Tájképei szinte kivétel nélkül a nyugodt, szemlélődő lélek­­állapot tükrei. Ligetes tájak, erdőszéle, kitárulkozó tenger­öböl jelenik meg rézmetszetein és vízfestményein (Erdőszéle, Öböl). A tájba belesimuló figurák is fokozzák ezt a hangula­tot (Nyugalom). Június című grafikáján, a középre helyezett szerelmespár szinte eltűnik a ligetes parkban, Trisztán és Izolda című munkáján bensőséges hangulatot keltő dekora­tív félkör keretezi a párt. Vízfestmény tájképei külön csoportot képeznek. Átlagmé­retük 6,8 x 4,8 centiméter. A hajszálvékony ecsetvonások­kal, gombostű nagyságú festékcseppekkel kialakított egy­szerű tájképeken Kádár a kódexfestők természetszereteté­nek, minden levelet és virágot külön figyelemmel megrajzoló műgondjának késői örököse. Kádár Líviánál az irodalmi indíttatás, az erős illusztratív hajlam könyvművészeti tevékenységben is megnyilvánult. Számos, a könyvgrafika körébe tartozó alkotása közvetle­nül a romantikából táplálkozik. Kedvelte a félköríves, gaz­dagon díszített, keretbe foglalt képet. Sherrill Bigelow alá­­írású Ex librisén kinyíló tájat és szemlélődő alakot fog közre a keret. Ex librisnek készülhetett egy rokokó formát felélesz­tő könyvdísze és egy jellegzetes, a húszas évek stílusát tükrö­ző rézmetszette. Könyvjelzőn is alkalmazza a gazdag keret­díszt, mely az Ex. Officina, Pesti Lloyd-Társulat felirattal ellátott grafikán japános tájképet fog közre. Készített bé­lyegtervet is (20 filléres). Kedvelte a kisméretű, tondo forma- Kádár Lívia: Június, rézmetszet, 11,2 x 15 cm, 1920 után 4

Next