Művészet, 1988 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 2. szám
DOKUMENTUM A preraffaelitákat idéző nosztalgikus múltbafordulás, a regényes középkorimádat is megfogalmazódik munkáin: egyik vízfestékkel színezett (aranyat is használt), befejezetlen, gótikus ívű (keretbe foglalt) tusrajzán ablakon kinéző nőalakot látunk (Középkor). Kádár Lívia grafikája mind témáit, mind erős dekorativitását tekintve a posztszecesszióba tartozik. A képet a síkba teríti, legfeljebb vonalperspektívát alkalmaz. A térbeliség hatását a minimumra csökkenti, a felületet dekoratív mustrával írja tele. A vonalvezetés letisztult geometriája ugyanakkor a húszas évek jegyeit is magán viseli. A szimbólumvilág, a mesehangulat, az áhitatos művészetvallás a gödöllőiekhez vezet vissza, elsősorban testvére, Mihály Rezső grafikájával rokon. Formailag a bécsi szecesszió feszes szerkezetességét képviselő Kozma Lajoshoz áll közel. A fény, mint említettük, főszereplője műveinek. Kezdetben stilizáltan, vonalakkal, később a fekete és fehér éles ellentétével jeleníti meg a fényt. Kádár Lívia - a (The) Studio cikkírója szerint - a schwedenborgi belső fény, a szeretet kisugárzásának megfogalmazója. A bensőségessé tevés eszköze a kis méret is, a miniatúrákat idéző precíz aprólékosság, a gondosan megmunkált motívumokba rejtett szimbolikus üzenet. Figurái átszellemült, szinte testetlen lények. Hajuk, ruhájuk hosszan leomló dekoratív vonalba fogott. A férfi és a női alakok alig válnak el egymástól, Gustave Moreau androgénjainak késői utódai. Tájképei szinte kivétel nélkül a nyugodt, szemlélődő lélekállapot tükrei. Ligetes tájak, erdőszéle, kitárulkozó tengeröböl jelenik meg rézmetszetein és vízfestményein (Erdőszéle, Öböl). A tájba belesimuló figurák is fokozzák ezt a hangulatot (Nyugalom). Június című grafikáján, a középre helyezett szerelmespár szinte eltűnik a ligetes parkban, Trisztán és Izolda című munkáján bensőséges hangulatot keltő dekoratív félkör keretezi a párt. Vízfestmény tájképei külön csoportot képeznek. Átlagméretük 6,8 x 4,8 centiméter. A hajszálvékony ecsetvonásokkal, gombostű nagyságú festékcseppekkel kialakított egyszerű tájképeken Kádár a kódexfestők természetszeretetének, minden levelet és virágot külön figyelemmel megrajzoló műgondjának késői örököse. Kádár Líviánál az irodalmi indíttatás, az erős illusztratív hajlam könyvművészeti tevékenységben is megnyilvánult. Számos, a könyvgrafika körébe tartozó alkotása közvetlenül a romantikából táplálkozik. Kedvelte a félköríves, gazdagon díszített, keretbe foglalt képet. Sherrill Bigelow aláírású Ex librisén kinyíló tájat és szemlélődő alakot fog közre a keret. Ex librisnek készülhetett egy rokokó formát felélesztő könyvdísze és egy jellegzetes, a húszas évek stílusát tükröző rézmetszette. Könyvjelzőn is alkalmazza a gazdag keretdíszt, mely az Ex. Officina, Pesti Lloyd-Társulat felirattal ellátott grafikán japános tájképet fog közre. Készített bélyegtervet is (20 filléres). Kedvelte a kisméretű, tondo forma- Kádár Lívia: Június, rézmetszet, 11,2 x 15 cm, 1920 után 4