Iván Szilárd (Mednyánszky Terem, Budapest, 1969)

1935—36-ban római ösztöndíjas voltam. Lenyűgözött az itáliai művé­szet hosszú évszázadokon át tartó szerves folyamata. Európában jártam még (rövid napokra csupán) Bécsben, Párizsban, Hollandiában. Az utazásaim megerősítették az Olaszországban szerzett benyomásomat: a francia művészet szerves folyamata, a hollandok mű­vészete nem különben, a nép, a föld, saját elidegeníthetetlen terméke. Itt születtem Magyarországon, művészetet csakis itt csinálhatok a tehetségemhez mérten. Nem akarok formákat, szervetlen hatásokat át­venni. A forma a kifejezendő tartalom eszköze. Az eszközöket magam­nak kell kreálni az elmondandóhoz. Nálam ez nagyon lassan megy, de remélem, menni fog. Beletartozónak érzem magam a magyar művészet folyamatába, nem szándékom, lehetetlennek is tartom, kilépni abból. Szeretem ezt a világot, hazám tájait és népét, sorsának tragikumát, gyönyörű költészetét, zenéjét és­­magasrendű képzőművészetét. Nem fél­tem „európai” színvonalát, akkor sem, ha mélyen a mi valóságunkban gyökeredzik. Iván Szilárd: KIÁLLÍTÁSOK 1930-as években Szinyei Ifjúsági kiállítások Budapest Műbarát­ban gyűjteményes kiállítás 1942 8 festő, 3 szobrász csoportos kiállítása 1944 Fókusz Galéria csoportos kiállítása 1947 Fővárosi Népművelési Központ önálló kiállítása 1949 70 művész kiállítása, csoportos kiállítás 1957 Csók Galéria önálló kiállítás 1960 Nemzeti Galéria önálló kiállítás 1966 Kilencek, csoportos kiállítás 1968 Veszprém Kilencek, csoportos kiállítás 1968 Nemzetközi csoportos kiállítás 1969 Tokaj Helytörténeti Múzeum, önálló kiállítás 1969 Budapest Az I-től Xl-ig Magyar Képzőművészeti kiállításokon részt vettem. KÜLFÖLDI KIÁLLÍTÁSOK Paris XV. SALON POPULISTE 1957 Antwerpen Magyar Művészeti Kiállítás 1958 Paris 70 Indépendants 1959 Moszkva Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítás 1965 Helsinki XX. századi magyar festészeti és grafikai kiállítás 1965 3

Next