Kántor Antal. Dési évek emlékével (Korunk Galéria, 1977)
A dési születésű Kántor Antal (a századdal együtt született idős festőművész) ennek az egykori termékeny alkotóközösségnek a biztatására készült a festőpályára. Előbb Szopos Sándor tanítványa lett; a dési festőiskola a modell utáni rajzolás jártasságába vezeti be. Huber Istvánnal kerül közeli baráti kapcsolatba (ki még nem viselte akkor a Dési előnevet), és együtt próbálkoznak a művészpályán elindulni. Ám Huber Milánóba kerül rézmetszőnek, Kántor Antal pedig Nagybányára, a festőiskola növendékének. Nagybánya a színek varázsával, a természetelvű festészet vonzásával ismerteti meg. Thorma Jánosnak lesz kedvenc tanítványa, és tehetségét kamatoztatja is. Erdélyi sajtónkban a húszas évek közepén többször is olvashattunk a fiatal Kántor Antal nagybányai ihletettségű képeiről, színes, impresszionista tájairól, jó mesterségbeli tudással megkomponált életképeiről. Hazahívták a dési motívumok, a kisváros festőisége, a Malato, a Tulavíz lapálya, a Szamos-parti részletek képeinek témáit kínálták. Kiállításai voltak Nagybányán (a kolónia művészeivel közösen), Désen; egyéni tárlatai Kolozsváron, Tordán, Szászvároson. Olajfestményeket, pasztelleket láthattak tőle, melyekben (s ez bizonyosan alkati kérdés) nem az úttörők lázadásával ostromolta a művészetet, inkább a megismerés szomjával, tudni vágyó elmélyültséggel lépett tovább az előtte járók nyomdokain. Ez a hozzáállás közelíthette a tanári pálya felé is. Előbb Szopos Sándort segíti a dési festőiskola fenntartásában, majd (a budapesti főiskola elvégzése után) a rajztanári, pedagógusi pálya biztosítja számára a kenyeret, a megélhetést. Választásában mégis sok lehetett a kényszerűség. Művészpályán megkapaszkodni a gazdasági válság fojtogató szorításában csak keveseknek sikerült. Képei maradtak ránk, ifjakor álmainak festői-művészi eredményei. Désen, Kolozsváron, Tordán és ki tudja, hány helyen kerültek magántulajdonba akkoriban festett képei. E kiállítás, a Korunk Galéria tárlata, ezekből a festményekből gyűjtött egybe: emlékőrzőnek és emlékeztetőnek. MURÁDIN JENŐ